Még idén történjen meg Bulgária és Románia teljes körű schengeni csatlakozása
A schengeni térség állam- és kormányfőinek részvételével tartott rendszeres Schengen-csúcstalálkozókra, valamint Bulgária és Románia még idei, teljes körű schengeni csatlakozására tett javaslatot Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Strasbourgban az Európai Parlament ülésén a soros magyar uniós elnökség programját ismertetve. A kormányfő úgy értékelt: az EU menekültügyi rendszere ma nem működik, az illegális migráció Európában az antiszemitizmus, a nők elleni erőszak és a homofóbia erősödését eredményezte. Jelezte: a sikertelen migrációs politika következménye, hogy több tagállam a menekültügyi rendszerből való kimaradás lehetőségeit igyekszik megteremteni, továbbá az illegális migráció és a biztonsági félelmek a határellenőrzések tartós és kiterjedt visszaállításához vezettek. Kijelentette, ideje ezzel a kérdéssel a legmagasabb politikai szinten foglalkozni, és megvitatni, újrateremthető-e a schengeni térség valódi működtetéséhez szükséges politikai akarat, ezért a magyar elnökség nevében a „Schengen-summitok” rendszerének megteremtésére tett javaslatot. Orbán Viktor hozzátette: a magyar elnökség azt is javasolja, hogy az év vége előtt történjen meg Bulgária és Románia teljes körű csatlakozása a schengeni övezethez. A kormányfő a magyar EU-elnökség programját bemutatva kiemelte: a magyar elnökség problémákat vet fel, és javaslatokat tesz az unió békéje, biztonsága és jóléte érdekében. A versenyképesség problémájáról szólva Orbán Viktor azt mondta: az EU gazdasági növekedése az elmúlt két évtizedben tartósan lassabb volt, mint az Egyesült Államoké és Kínáé, az uniós termelékenység lassabban növekszik, mint a versenytársaké, a világkereskedelmi részesedése csökken.

Ciolacu a koalíció felbomlásáról: kampányban sok badarság elhangzik
Választási megfontolások állnak a liberálisoknak a koalíció felbontásáról szóló nyilatkozatai mögött – jelentette ki szerdán Marcel Ciolacu, hangsúlyozva, hogy „Románia kormánya és a politikai koalíció két külön dolog”.
A miniszterelnök a kormányülés előtt beszélt a koalíciós pártok viszonyáról. Kifejtette, hogy szerinte a Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusainak az elmúlt napokban elhangzott nyilatkozatai kampánycélokat szolgálnak.
Elmondta, a kormány működését a miniszterek biztosítják, nem a pártelnökök, a politikai egyeztetések pedig továbbra is a pártfőtitkárok között zajlanak.
Ciolacu ugyanakkor megerősítette, hogy ha a PNL kilép a kormányból, akkor lemond a miniszterelnöki tisztségről.
Megkérdezték tőle az újságírók, hogyan kommentálja azokat a vádakat, amelyek szerint a PSD választási csalásra készül. „Választási kampányban sok ostobaság elhangzik” – válaszolt a miniszterelnök. Hozzátette, az ilyen és ehhez hasonló „szlogenek” 1992-ben, 1996-ban még működtek, „de most 2024-et írunk. Hívhatunk nemzetközi megfigyelőket, nekem nincs problémám ezzel, de országként hülyét csinálunk magunkból” – jelentette ki.
Kérdésre válaszolva Marcel Ciolacu nem zárta ki, hogy a választások után a PSD ismét közösen kormányozzon a PNL-vel.
Amint ismeretes, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Nicolae Ciucă hétfő este kijelentette, hogy a liberálisok megszakították a politikai párbeszédet a Szociáldemokrata Párttal (PSD), de továbbra is kormányon maradnak „őrködni demokrácia és a szabadság fölött”.(Maszol)

Izrael Libanon délnyugati részét is támadja
Kiterjesztették a Libanon délnyugati részén fekvő falvakra a „korlátozott szárazföldi hadműveletet” a negyedik hadosztály térségbe vezénylésével – közölte az izraeli hadsereg (IDF) kedden. A Libanonban bevetett negyedik, 146-os hadosztály, mely részben tartalékosokból áll, megkezdte működését „a Hezbollah terrorista célpontjai és infrastruktúrái ellen” – áll az IDF közleményében. Az IDF libanoni szárazföldi hadjárata egyelőre nem terjed ki az ország belső területeire, hanem a határkerítés közelében fekvő azon további falvakban tevékenykednek, ahol korábban még nem volt jelen a hadsereg. Előzőleg hétfőn újabb nyugat-galileai településeket nyilvánítottak Izraelben zárt katonai területté. Az IDF közölte, hogy a szárazföldi hadműveletet légi és tüzérségi csapásokkal kísérték. Jelenleg négy hadosztály harcol Dél-Libanonban, a 98. – amely ejtőernyős és kommandós egységekből áll, a 36. hadosztály, amely elit szárazföldi csapatokat egyesít, és a 188. mely a hadműveletek második napján csatlakozott hozzá. Hétfőn négyre nőtt a 91. hadosztállyal a számuk. Eddig összesen 11 dandárt vetettek be ezen a fronton, melyek közül hat tartalékosokból áll. Az IDF bejelentette, hogy megöltek húsz palesztin terroristát Dzsabalija menekülttábor közelében, a Gázai övezet északi részén. Az elmúlt 24 órában a Gázai övezet több mint 70 célpontját támadták a levegőből, és felszámoltak többek közt egy fegyverekkel teli raktárat. Az IDF közlése szerint az utóbbi napokban végeztek három, a tavaly október 7-i mészárlásban részt vevő terroristával is. Szeptember 30-án Muhammad Rafaival, aki Kfar Gaza és Nahal Oz kibucban volt részese az öldöklésnek, valamint az Izrael területének megtámadásában szintén szerepet vállaló Muhammad Zenont és Basszel Aharst is megölték a harcokban. (Krónika)

Januárra elkészül az aradi körgyűrű
Januárban átadják a forgalomnak az aradi körgyűrű még hiányzó, 11 kilométeres szakaszát, és ezzel a Maros-parti város lesz az első romániai megyeszékhely Iustin Cionca tanácselnök szerint, amelyet teljesen körbeér a teherforgalmi terelőút. A tervben keleti körgyűrűként megnevezett útszakasz 11 kilométer hosszú, Angyalkútnál (Fântânele) egy új Maros-híd, Öthalomnál (Vladimirescu) pedig egy a vasutat áthidaló felüljáró építése is szerepel a projektben. A temesvári székhelyű Regionális Út- és Hídépítő Vállalat (DRDP) az Agerpres hírügynökség kérésére közölte: a munkálatok 80 százaléka elkészült már, a híd és a felüljáró építése pedig 90 százaléknál tart, úgyhogy tartani tudják az eredetileg 2025 januárjában megjelölt átadási határidőt. Az új körgyűrűszakasz mentén egy 7,5 kilométeres kerékpárút halad majd, a tömegközlekedési eszközöknek megállóhelyeket jelölnek ki, és öt körforgalmat is kialakítanak. A 308 millió lejbe kerülő – európai uniós és román állami költségvetésből fedezett – munkálatok elvégzésére kötött szerződést 2022 októberében írták alá a PORR Construct csoport romániai leányvállalatával, az építkezés megkezdésekor pedig Iustin Cionca, az Arad megyei önkormányzat elnöke azt monda, hogy a befejezés után Arad lesz az első romániai megyeszékhely, amelyet teljesen „bekerít” a teherforgalmi terelőút. Az új útszakasz az Arad–Temesvár országút (DN 69) és az Arad–Déva országút (DN 7) között teremt összeköttetést, illetve fel lehet hajtani róla a dél-erdélyi (A1-es) autópályára is. (Krónika)