Adót vetnek ki a szennyező járművekre
A bukaresti illetékesek az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében vállalták, hogy adót vetnek ki a szennyező járművekre, és amennyiben nem teszik meg, elúszhat a Románia rendelkezésére álló európai uniós források egy része. Több millió romániai autóvezetőt érinthet a környezetszennyező gépkocsikra kivetett új gépjárműadó, amely az országos helyreállítási terv 4. kifizetési kérelmében szerepel. A mérföldkő magában foglalja az adóreformot és a régi, nagy károsanyag-kibocsátású autókra kivetett külön szennyezési adót, amely várhatóan 2026. január 1-jén lépne hatályba. Ez a 4. kifizetési kérelem 2,7 milliárd euró értékű, és ha Románia nem teljesíti az elfogadott mérföldköveket, az 300–600 millió euró uniós forrásba kerülhet. A román kormánynak júliusig kell döntenie az új környezetszennyezési adóról, amely a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint nem olyan lenne, mint a Tăriceanu-kormány által kivetett, és csak a használt autó megvásárlásakor kellett egyszeri alkalommal lepengetni, hanem folyamatosan „büntetné” a szennyező autók tulajdonosait, azaz minden évben büntetőadót kellene, hogy fizessenek. Egy ilyen éves adót már nem fenyegeti az a veszély, hogy az európai bíróságok diszkriminatívnak nyilvánítják, mert senkit nem korlátoz abban, hogy régebbi autót vásároljon vagy birtokoljon, függetlenül attól, hol vásárolja, hanem aszerint adóztatja meg, hogy mennyire környezetszennyező a jármű” – nyilatkozta a Profit.ro-nak a Dacia által a kormányhoz benyújtott javaslatot ismerő, meg nem nevezett személy. A gépjárművezetői engedélyeket kibocsátó és járműbejegyzési hivatal (DRPCIV) adatai szerint 2024 végén Romániában 3,037 millió, 20 évnél idősebb autó volt, ami a legnagyobb arányt jelenti a forgalomban levő autók körében. (Krónika)

Klaus Iohannis átadta a hatalmat
Szerdától mintegy három hónapig Ilie Bolojan Románia ügyvivő államfője, miután Klaus Iohannis délben átadta neki az elnöki mandátumot. A katonai tiszteletadás mellett megrendezett ceremónián Iohannis fogadta az elnöki rezidenciaként szolgáló Cotroceni-palotába megérkező Bolojant, majd rövid egyeztetés után elhagyta az épületet, szimbolikusan és ténylegesen is átadva a hatalmat utódjának. Iohannis sok sikert kívánt utódjának, és arra kérte, hogy vigyázzon Romániára, majd az elnöki hivatal munkatársainak tapsa közepette beült az elnöki limuzinba, amely kihajtott az elnöki palota kapuján, lezárva ezzel a Iohannis-érát. Mint ismeretes, Iohannis azt követően jelentette be hétfőn a lemondását, hogy a szélsőjobboldali ellenzék a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) támogatásával kezdeményezte a leváltását, és félő volt, hogy a parlament a kormányzati többség megléte ellenére megszavazza a felfüggesztését. Iohannis távozását hivatalosan azzal indokolta, hogy nem akarta, hogy a megismételt elnökválasztásig terjedő időszak a leváltásáról szóló népszavazás körüli politikai csatározásokról szóljon, amelyek köznevetség tárgyává tették volna Romániát nemzetközi szinten. Lemondása nyomán az alkotmánynak megfelelően a második legfontosabb közjogi tisztség betöltője, a szenátus elnöke – vagyis jelen esetben Ilie Bolojan – látja el az ügyvivő államfői teendőket. (Krónika)

Netanjahu ultimátumot adott a terroristáknak
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök bejelentette, hogy ha a Hamász palesztin terrorszervezet szombatig nem adja át Izraelnek a túszait, akkor Izrael újraindítja a háborút a Gázai övezetben. Netanjahu bejelentését megelőzően, hétfőn a Hamász közölte, hogy felfüggeszti az izraeli túszok átadását, mert szerinte Izrael megszegte a túszügyi megállapodásban vállalt kötelezettségeit. Válaszul Donald Trump amerikai elnök felszólított „az összes túsz szabadon bocsátására”. Izraelben kedden négy órán át tartó kormányülésen tárgyaltak a túszalku második szakaszáról, és ezután a miniszterelnök nyilatkozatot adott ki, amelyben azzal fenyegette meg a Hamászt, hogy „ha nem adja vissza túszainkat szombat délig, akkor véget ér a tűzszünet, és az izraeli hadsereg (IDF) újraindítja heves támadásait a végső győzelemig”. (Krónika)

Brüsszel fenntartja a támogatást Ukrajna számára egészen addig, amíg arra szükség van
Szerdán ismertették az Európai Bizottság 2025-ös munkaprogramját, amely fenntartja a támogatást Ukrajna számára. Az Európai Bizottság 2025-ös munkaprogramja meg kívánja erősíteni Európa szerepét a globális színtéren a versenyképesség javításával, folyamatosan napirenden tartja a migrációs paktum végrehajtását, és fenntartja a támogatást Ukrajna számára egészen addig, amíg arra szükség van – közölte Maros Sefcovic kereskedelmi és gazdasági biztonságért felelős uniós biztos Strasbourgban szerdán. (Krónika)