Az energiaellátást és az infrastruktúrát érintő tűzszünetről is egyeztettek
Az energiaellátást és az infrastruktúrát érintő tűzszünet lehet az első lépés az ukrajnai háború lezárása felé vezető folyamatban – a többi között ebben értett egyet Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden folytatott több mint egyórás telefonbeszélgetésén az amerikai elnöki hivatal közleménye szerint.A Fehér Ház közleményében kiemelik a tengerészeti tűzszünetről szóló technikai egyeztetések megkezdését, és szólnak a teljes tűzszünetet, valamint állandó béke megteremtését célzó tárgyalásokról. Az amerikai elnöki hivatal közleménye szerint az amerikai és az orosz elnök egyetértett abban, hogy a háborús konfliktust tartós békének kell követnie.Donald Trump és Vlagyimir Putyin beszélgetésén az amerikai-orosz együttműködés jövőbeli lehetséges színtereként került szóba a Közel-Kelet annak érdekében, hogy megelőzzék a jövőbeli konfliktusokat.
Ferenc pápa globális lefegyverzést sürget
Globális lefegyverzést sürget Ferenc pápa abban a kedden megjelent levélben, amelyet a Corriere della Sera című olasz lapnak írt.
Ferenc pápa levelében felhívást intéz a sajtóban és a tömegtájékoztatásban dolgozókhoz, hogy “érezzék át a szavak jelentőségét”.
“Le kell fegyvereznünk a szavakat, hogy lefegyverezzük az elméket és lefegyverezzük a világot” – hangoztatta a pápa. Hozzátette, hogy nagy szükség van az elmélkedésre, a nyugalomra, a világ és a helyzetek összetettségének megérzésére.
Ferenc pápa úgy vélte, miközben a háború nem tesz mást, mint elpusztítja a környezetet és a közösségeket, semmilyen megoldást nem kínálva a konfliktusokra, a diplomáciának és a nemzetközi szervezeteknek “új életerőre és hitelességre” van szüksége. Megjegyezte, hogy a vallások is képesek a testvériség, igazságosság és a béke reményének újjáélesztésére.
Feszültségek a koalícióban
Feszült a viszony a hárompárti bukaresti kormánykoalíció egyes pártjai és Crin Antonescu közös államfőjelölt között, miután utóbbi elégedetlen azzal, hogy nem mindegyik párt állt ki mellette teljes mellszélességgel – közölte a Digi 24 hírcsatorna saját értesülésekre hivatkozva. Koalíciós források a Digi24-nek elmondták, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) azt rója fel a liberálisoknak, hogy nem járulnak hozzá elegendő pénzzel Antonescu kampányához, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig a szociáldemokraták szerepvállalásának hiányát kifogásolja. Crin Antonescut emellett állítólag az is zavarja, hogy Ilie Bolojan ügyvivő államfőtől sem kapott határozott támogatást. Crin Antonescu elégedetlen a kampány menetével, és egy megbeszélésen szemrehányást tett a koalíció vezetőinek – mondták politikai források a Digi24-nek. A PSD rámutatott, hogy a liberálisok nem járultak hozzá kellő mennyiségű pénzzel a kampányhoz, ahogyan az a megállapodásban szerepelt. (Konkrétan a párt fiókszervezeteinek kell pénzt adniuk a kampányra. A PSD-nek ugyanakkor azt róják fel, hogy egyes polgármesterek nem hajlandóak részt venni Crin Antonescu kampányában, különösen azután, hogy Victor Ponta, a PSD korábbi elnöke is beszállt a választási versenybe. Ugyanakkor a PNL-ben sem hajlandó minden polgármester beleállni Antonescu kampányába. Közben viszont véglegesíteni kell a kampánystratégiát, amely hivatalosan egy hónappal a májusi elnökválasztás előtt kezdődik.
Izrael újabb terrorellenes hadműveletet indított Gázában
Az izraeli hadsereg újabb műveleteket indított Gázában: „kiterjedt csapásokat” hajt végre az övezetben, a Hamász terrorszervezet vezette egészségügyi minisztérium pedig legalább 220 palesztin haláláról számolt be. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közölte, hogy a Hamászhoz tartozó, általa „terrorista célpontoknak” nevezett célpontokat veszik célba. Mahmúd Abu Vafah, a gázai belügyminiszter-helyettes és a terület legmagasabb rangú Hamász biztonsági tisztségviselője a jelentések szerint meghalt egy csapásban. A január 19-i tűzszünet kezdete óta ez a legnagyobb légicsapáshullám Gázában. A gázai tűzszünet meghoszszabbításáról szóló korábbi tárgyalásokon nem sikerült megállapodásra jutni. A BBC által idézett szemtanúk szerint sokan éppen a ramadán szent hónapja megkövetelte hajnali étkezés közben voltak, amikor robbanások kezdődtek Gázában. Több mint 20 izraeli harci repülőgép repült el fölöttük, mondták. A gépek ezután Gáza városában, Rafahban és Hán Júniszban kezdtek célpontokat támadni. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Jiszráel Kac védelmi miniszter kedd reggel rendelte el a csapásokat a miniszterelnöki hivatal közleménye szerint. „Ez azt követően történt, hogy a Hamász ismételten elutasította túszaink szabadon bocsátását, valamint elutasította az összes javaslatot, amelyet Steve Witkoff amerikai elnöki megbízottól és a közvetítőktől kapott” – áll a közleményben. Izrael mostantól kezdve egyre nagyobb katonai erővel fog fellépni a Hamász ellen” – tették hozzá.
Zelenszkij mentesül a felelősség alól
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mint a fegyveres erők legfőbb parancsnoka és a hadsereg vezetői mentességet élveznek a harctéren hozott döntéseket illetően, beleértve az ukrán csapatoknak az oroszországi Kurszk megyéből történő esetleges kivonását is – jelentette ki Fegyir Venyiszlavszkij, az ukrán parlament nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának kormánypárti tagja kedden az ukrán Szabadság Rádió adásában. „A háború elején elfogadtunk egy törvényt, amely az úgynevezett harci mentelmi jogot írja elő. Ez tartalmazza azt, hogy a katonai parancsnokok és vezetők nem viselnek jogi felelősséget a csatatéren hozott döntésekért. Hiszen ha most minden katonai vezetőt hibáztatni kezdünk a fronton történt kudarcokért, akkor kevesen lesznek, akik egyáltalán vállalják, hogy parancsokat adnak, mivel a háború elkerülhetetlenül ember- és haditechnikai veszteségekkel jár” fejtette ki Venyiszlavszkij. A képviselő egy olyan felvetésre reagált, hogy az ukrán fegyveres erőket már januárban ki kellett volna vonni a kurszki régióból. Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország keddre virradóan 137 drónnal támadta Ukrajnát, ebből a légvédelem 63-at semmisített meg. Vitalij Klicsko kijevi polgármester a Telegramon közölte, hogy egy lelőtt orosz drón roncsai egy iskolára zuhantak az ukrán fővárosban. Egyelőre áldozatokról nem érkezett hír, a kijevi városvezetés közlése szerint az iskola tanulói óvóhelyen tartózkodtak. Az éjszakai orosz dróncsapás közben találat ért egy olajfinomítót a kelet-ukrajnai Harkiv megyei Merefa városában – közölte a létesítmény tulajdonosa, az AES Group befektetési és ipari csoport. A közlemény szerint Oroszország mintegy húsz drónt indított az olajfinomító ellen, és a támadás két órán át tartott. 2022 februárja óta ez volt a negyedik orosz támadás az üzem ellen. A létesítmény már csupán 10 százalékos kapacitással működött, a mostani támadás után viszont teljesen megsemmisült. Az ukrán vezérkar keddi összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 897 ezret, az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek nyolc orosz harckocsit, 42 tüzérségi és három légvédelmi rendszert, valamint 149 drónt és egyéb haditechnikai eszközöket. (Forrás: Krónika, MTI, Agerpress)