Tisztáz az igazságügyi miniszter
Radu Marinescu igazságügyi miniszter szerint az Ilie Bolojan miniszterelnök által bejelentett, a bírák és ügyészek nyugdíjrendszerének átalakításáról szóló tervezet csak kiindulópontot jelentő ötlethalmaz, és hozzátette, hogy az általa vezetett minisztérium nem kezdeményezett ilyen irányú törvénytervezetet. A miniszter az Antena 3 hírcsatornának beszélt a Bolojan által ismertetett tervekről. „ Az igazságügyi minisztérium eddig nem kezdeményezett törvényjavaslatot. Nem hiszem, hogy a munkaügyi minisztérium is részt venne a szolgálati nyugdíjak szabályozásának tényleges kezdeményezésében. Úgy gondolom, hogy most kezdődnek a konkrétabb megbeszélések a miniszterelnök által ma nyilvános vitára előterjesztett konkrét javaslatokról” – nyilatkozta Radu Marinescu igazságügyi miniszter. Kijelentette, hogy a parlamentben van egy törvényjavaslat a bírói nyugdíjakról, és lehetséges, hogy az napirendre is kerül. Fontos, hogy párbeszédet folytassunk az Európai Bizottsággal is, és éppen ezért minden szükséges intézkedést meg kell tennünk annak érdekében, hogy a jogállamiságot minden jogalkotási lépéssel megvédjük – tette hozzá az igazságügyi miniszter. Mint ismeretes, Ilie Bolojan miniszterelnök kedden bejelentette, hogy javasolja a nyugdíjkorhatár emelését és a nyugdíjba vonulás korhatárának a standard 65 évre történő emelését, valamint a nyugdíjba vonuláshoz szükséges szolgálati idő emelését 25 évről 35 évre. Emellett a bírói nyugdíj összege a nettó végső fizetés legfeljebb 70 százaléka lenne, nem pedig a bruttó fizetés 80 százaléka. A bírák és ügyészek szakmai tevékenységét ellátó Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ugyanakkor heves tiltakozását fejezte ki a tervezet ellen.

Drága gyógyszerekkel üzérkedő bűnszervezetre csaptak le
Ártámogatott és térítésmentes drága gyógyszerekkel üzérkedő, orvosokat és gyógyszerészeket is magába foglaló szervezett bűnözői csoport tagjaira csaptak le szerdán a román hatóságok – írja az MTI. A rendőrség közleménye szerint 39 helyszínen végeztek házkutatást a bukaresti törvényszéki ügyészség utasítására az ország kilenc megyéjében és a fővárosban. A nyomozati anyag szerint a 2022 óta működő bűnszövetkezet rossz anyagi körülmények között élő páciensektől a piaci ár töredékéért megvásárolta az ártámogatott vagy térítésmentes gyógyszereket – adott esetben az ezek kiváltására jogosító receptet –, az így megszerzett készítményeket pedig belföldön, vagy más uniós országokban jelentős haszonnal értékesítette. A rendőrség szerint az egyik legkeresettebb, mintegy 4000 lejbe kerülő, a romániai betegek számára ingyenesen biztosított gyógyszert a közvetítők 200–500 lej közötti összegért vásárolták meg a páciensektől, majd mintegy 2000 lejért bulgáriai gyógyszerkereskedőknek adták el, akik – újracsomagolást követően – más uniós országokban értékesítették. Elvileg ezeknél a készítményeknél a csomagoláson található egyedi kódok éppen az ilyen jellegű csalásokat hivatottak megelőzni, de a beszervezett orvosok és gyógy-szerészek közreműködésével és az ingyenes vagy támogatott ellátásra valóban jogosult betegek adatainak felhasználásával a bűnszövetkezetnek sikerült elérnie, hogy a kód ellenőrzésénél az egészségbiztosi rendszer ne adjon le riasztást.

Tíz nap haladék az orosz elnöknek
Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy az Egyesült Államok „10 nap múlva” vámokat és egyéb intézkedéseket fog bevezetni Oroszország ellen, ha Moszkva nem mutat előrelépést az Ukrajnában több mint három éve dúló háború befejezése felé. Trump hétfőn jelentette be először, hogy lerövidíti a Moszkvának egy hónappal ezelőtt szabott 50 napos határidőt, és 10-12 napos új határidőt említett. Kedden újságíróknak azt mondta, hogy nem kapott választ Oroszországtól. Az Air Force One fedélzetén Trump a Reuters szerint kijelentette, hogy nem aggódik az orosz szankciók olajpiacra és árakra gyakorolt lehetséges hatása miatt, és megígérte, hogy növelni fogja a hazai olajtermelést, hogy ellensúlyozza az esetleges hatásokat. Az amerikai elnök, aki korábban a Putyinnal való jó kapcsolatokról beszélt, egyre inkább frusztrálttá vált Moszkva miatt, mivel az nem hajlandó beleegyezni a tűzszünetbe. Az új határidő arra utal, hogy Trump készen áll a szankciókkal való fenyegetés végrehajtására, miután korábban habozott ezzel kapcsolatban. Dmitrij Medvegyev, a Kreml szóvivője csupán annyit mondott: tudomásul vették Trump nyilatkozatát. X-en közzétett bejegyzésében Dmitrij Medvegyev, Putyin közeli szövetségese, a Biztonsági Tanács helyettes vezetője, az Oroszországi Föderáció korábbi elnöke azt írta, hogy Trump „ultimátumosdit” játszik, ami háborúhoz vezethet, amelybe az Egyesült Államok is belekeveredhet.

Idén nyáron 18 ezer fiatalt lát vendégül a Rákóczi Szövetség
Idén nyáron 18 ezer fiatalt lát vendégül a Rákóczi Szövetség, többségüket a sátoraljaújhelyi Rákóczi táborban – mondta a Rákóczi Szövetség elnöke vasárnap este Sátoraljaújhelyen, a II. Összmagyar anyanyelvi tábor megnyitóján.
Csáky Csongor közölte, a nyár folyamán több mint harminc tábort tartanak, többségében Sátoraljaújhelyen. Kiemelte, a vasárnap kezdődő anyanyelvi táborban tizenhét ország száz településének kilencszáz általános iskolása vesz részt, akiket az köt össze, hogy mindannyian magyarul beszélnek.
Az elnök rámutatott, az erdélyi, felvidéki, vajdasági és kárpátaljai gyerekek mellett sokan jöttek a diaszpórából is, így Európa több országa mellett az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Izraelből is érkeztek diákok.
Csáky Csongor felhívta a figyelmet arra, hogy az anyanyelvi táborokban résztvevők amellett, hogy magyarok, mindannyian magyar iskolába járnak. Úgy fogalmazott, köszönet illeti a szülőket, mert ilyen intézménybe íratták gyermeküket. Hozzátette, a diaszpórában élő diákok között sokan vasárnapi iskolában, cserkész- vagy felekezeti csapatban tanulják a magyar nyelvet.
A péntekig tartó anyanyelvi tábor célja, hogy a szórványból és diaszpórából érkező diákok magyar nyelvi környezetben találkozzanak egymással, valamint a táborban szerzett élményeik és emlékeik erősítsék kötődésüket a magyar nyelvhez és kultúrához. A résztvevőknek változatos programokkal készülnek, az élményalapú tanulás és a közösségépítés részeként kulturális és sport programot, zempléni kirándulásokat, kézműves foglalkozásokat és az anyanyelvápolást szolgáló előadásokat, interaktív foglalkozásokat tartanak. (MTI)

London a palesztin állam elismerésével fenyeget
Nagy-Britannia azon terve, hogy elismeri a palesztin államot szeptemberben, a radikális iszlamista Hamászt jutalmazza és csak árt a tűzszüneti törekvéseknek a Gázai övezetben – írta kedden az izraeli külügyminisztérium az Xen. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök is megszólalt az ügyben. Mint mondta, Keir Starmer brit miniszterelnök megjutalmazta „a Hamász szörnyű terrorizmusát és megbüntette annak áldozatait”. Keir Starmer brit miniszterelnök kedden jelentette be, hogy Nagy-Britannia szeptemberben elismeri a palesztin államot, ha Izrael addig nem egyezik bele a gázai tűzszünetbe és nem tesz érdemi lépéseket a Gázában kialakult „rettenetes állapotok” megszüntetésére, nem teszi egyértelművé, hogy tartózkodik ciszjordániai területek annektálásától, és nem kötelezi el magát egy olyan hosszú távú békefolyamat mellett, amely elvezet a kétállami megoldáshoz.

Tizenhat megyében és a fővárosban okozott gondot az időjárás
Az elmúlt napok esőzései szerda reggelig 16 megye 32 településén okoztak gondot. Házak, udvarok és utcák víz- és iszapmentesítésére volt szükség, valamint kidőlt fák eltávolítására, és járművek is megrongálódtak – számolt be az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség. Hargita megyében két településen is villám csapott több melléképületbe.
Argeș, Bákó, Beszterce-Naszód, Brassó, Buzău, Krassó-Szörény, Kovászna, Giurgiu, Hargita, Hunyad, Mehedinți, Maros, Neamț, Szeben, Suceava és Vaslui megyében, valamint a fővárosba összesen 32 településen volt szükség a katasztrófavédelem segítségére: összesen 68 házból, 95 udvarból, 3 melléképületből, 44 pincéből/alagsorból és 8 utcáról távolították el a vizet és hordalékot, emellett eltávolítottak egy épületről lehullott szerkezeti elemet, kivágták 11 kidőlt fát, valamint 6 gépjármű is megrongálódott, ismertette a katasztrófavédelem.
Hargita megyében két tűzesethez is riasztást kaptak: Csíkrákoson és Csíkszentdomokoson villám csapott be öt melléképületbe, a kigyulladt épületekben kellett tüzet oltani.
A forgalmat három megyei úton lezárták (177A/SV, 174/SV, 174E/ SV), három országút ( 17C/ BN, 17B/NT, 17B/SV) forgalmát ideiglenesen korlátozták, és egy országút (18/SV) esetében váltakozó forgalmat vezettek be a hordalék felhalmozódása és az úttest megsüllyedése miatt. A vasúti közlekedés is leállt a 300-as vonalon Brassó megyében, a Felsőtömös (Timișul de Sus) és Derestye (Dârste) állomások között a felsővezetékre dőlt fa miatt.
Brassó megyében egy embert kimentettek, aki egy híd alatt az autójában rekedt, a vízben. A kimentett nem igényelt orvosi ellátást.
Neamț megyében, Farcașa településen vízszivattyúzást és hordalékeltávolítást végeztek két pincében, 17 udvaron és a 17B országúton.
Suceava megyében Broșteni településen 55 házból és 55 udvarról szivattyúzták ki a vizet, továbbá 205 személyt kellett kimenekíteni az érintett lakóhelyekről. Közülük 35 fő intézményi elhelyezést kapott, 170 személy a rokonainál kapott szállást. Vatra Dornei településen 6 udvar és 5 pince víztelenítésére került sor.
Neamţ és Suceava megyében szerda reggel még zajlott a kárfelszámolás – közölte még a katasztrófavédelem. (Maszol)