Magyarország részesedést vásárol a világ egyik legnagyobb földgázmezőjében
Történelmi jelentőségű megegyezés született arról Magyarország és Azerbajdzsán között, hogy Magyarország részesedést vásárol a világ egyik legnagyobb földgázmezőjében, s ezáltal az ország ellátásbiztonsága új dimenzióba léphet – jelentette be a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Bakuban. Szijjártó Péter kifejtette, hogy a két ország közötti stratégiai partnerség óriási versenyelőnyt, egyúttal pedig jelentős biztonságot is ad Magyarországnak, miután Azerbajdzsán rendkívül fontos szereplőjévé vált az ország energiaellátásának.

Megpróbálta felgyújtani Izrael bukaresti nagykövetségét
A beszámolók szerint az elkövető az épületet Molotov-koktéllal próbálta meg felgyújtani, amelyet a bejárati ajtó irányába dobott, de a tüzet azonnal eloltották, őt pedig elfogták a Román Hírszerző Szolgálat (SIR) tagjai, akik a diplomáciai képviselet őrzését látják el. A férfi saját magát is megpróbálta felgyújtani, de a hatóságok ezt is megakadályozták.

Metró-építés Kolozsváron
A román kormánykoalíció, valamint a helyi és a megyei önkormányzat vezetőinek részvételével indították útjára szerdán a kolozsvári metrónak a tervek szerint nyolc évig húzódó építési munkálatait. A 2,1 milliárd eurós gigaberuházás elindításakor Marcel Ciolacu miniszterelnök méltatta a kincses városi fejlesztési terveit, míg Emil Boc polgármester szerint a földalatti megvalósítása növeli Erdély fővárosának vonzerejét. A megannyi buktatón és halasztáson átesett, számottevő kétkedés övezte projekt Szászfenes Terra elnevezésű új lakónegyede végében fekvő üres telken indult útjára. A környék dinamikusan fejlődik, ingatlanfejlesztők paradicsomának számít, ugyanakkor becslések szerint a metró megvalósulása még nagyobb löketet fog adni a tömbházépítéseknek, no és persze a lakások négyzetméterárát is felsrófolja.

Orbán Viktor miniszterelnök Nagyszalontán
A magyar kormányfő délután érkezett a hajdúvárosba, ahol először az RMDSZ nagyszalontai szervezete székházának otthont adó Magyar Házban fogadta Török László, Nagyszalonta polgármestere, az RMDSZ Bihar megyei vezetői, valamint Kelemen Hunor szövetségi elnök. A miniszterelnök ezt követően közel félszáz partiumi magyar polgármesterrel, önkormányzati vezetővel vesz részt fórumon a nagyszalontai Csonkatorony kertjében. A miniszterelnök beszédét Kelemen Hunor vezette fel. Az RMDSZ elnöke úgy fogalmazott: az erdélyi magyaroknak „saját lábukon” kell bejutniuk az Európai Parlamentbe, ahol változásra van szükség. „500 ezer szavazat kell ahhoz, hogy a közösség erejét fölmutassuk. Az önkormányzatokban erősnek kell lennünk, és hangunk kell legyen az Európai Parlamentben, és nekünk nincsen más lehetőségünk a megmaradáshoz, csak az, hogy győzzünk” – hangoztatta a szövetségi elnök. Orbán Viktor azzal kezdte beszédét, hogy ismertette: „úgy került” Nagyszalontára, hogy június 4-én, kedden emlékezünk a nemzeti összetartozás, az „országvesztés” napjára. „Ami azon túl, hogy emlékeztet, figyelmeztet, a gyász napja, azt a tanulságot fogalmazza meg, hogy ha nem fogunk össze, ha nem él bennünk erősen az összetartozásnak a vágya, akkor bajban vagyunk” – hangoztatta a miniszterelnök. „Azért jöttem át Nagyszalontára, hogy erősítsük egymást, hogy az RMDSZ-nek ott kell lennie az Európai Parlamentben. Képzeljék el azt a csúfságot, hogy a Fidesz listáján behozzuk a kárpátaljaiakat, a vajdaságiakat, az erdélyiek meg nincsenek ott saját jogon az uniós törvényhozásban” – fogalmazott Orbán Viktor, hangsúlyozva: szükség van az RMDSZ képviseletére az EP-ben.

Sikeresek vagyunk, még mindig mi vagyunk a Kárpát-medence legnagyobb népe
A nemzeti összetartozás napja lehetőség, hogy a trianoni békediktátum évfordulóján ne csak a történelmi traumákra, hanem a sikereinkre is emlékezzünk – mondta a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna keddi műsorában. Potápi Árpád János kiemelte: nem csak vesztes háborúk, levert forradalmak szerepelnek Magyarország történelmében, hiszen „minden nehézség ellenére itt vagyunk a Kárpát-medence legnagyobb” népeként, és „olyan sikereink vannak az elmúlt 104, de főleg az elmúlt 14 évben, amelyekre méltán lehetünk büszkék”. A kulturális és sportsikerek között említette a magyar tudósok, köztük a Nobel-díjasok sikereit, a futballválogatott eredményeit és az olimpiai bajnokokat. Potápi Árpád János azt is kiemelte: az elmúlt 14 év nemzetpolitikájának köszönhetően ma talán egységesebb a magyar nemzet, mint 2010 előtt vagy valaha is volt. (MTI, Krónika, Maszol)