23 Feb 2023
Írta admin 
0 Hozzászólás “Ízes Erdély”
Erdélyi falvakat bemutató dokumentumfilmek elkészítését is támogatja a Nemzeti Filmintézet. Tizenkét televíziós alkotás, dokumentumfilmek, animációk és egy rövidfilm gyártására szavazott meg támogatást a Nemzeti Filmintézet televíziós döntőbizottsága. A készülő, Ízes Erdély című dokumentumfilm a Fehér megyei Csombord, a Beszterce-Naszód megyei Magyardécse és a Hargita megyei Oroszhegy nevű falvakat mutatja be, amelyek közös jellemzője a gyümölcstermesztés, meghatározva a helyi gasztronómiát. Jakab Ervin székelyudvarhelyi operatőr-rendező új alkotásában szülőföldjére kalauzolja a nézőt, bemutatva az Erdély három különböző etnikai-földrajzi vonatkozású területén élő magyar közösségeket is. (2023. február 8. – Krónika)
Barabás Miklós festő jelentőségét méltatták Budapesten
Barabás Miklós portréi fontos kordokumentumok, elengedhetetlen forrásai a magyar emlékezetnek – hangsúlyozta Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója a háromszéki Kézdimárkosfalván született festőművész halálának 125. évfordulója alkalmából tartott koszorúzáson Budapesten a Fiumei úti sírkertben. A főigazgató felidézte, ha Barabás Miklós nem küzdi fel magát a szegénységből a reformkori Magyarország legjelentősebb alkotói közé, akkor számos, a Fiumei úti sírkertben nyugvó nagy elődünk arcképét ma nem ismernénk. Móczár hozzátette: nem véletlenül található Barabás Miklós sírja a Deák-mauzóleumhoz vezető platánfasorhoz közel, ahol a korszak legnagyobbjai kaptak sírhelyet. (2023. február 11. – Krónika)
Randevú a múzeumban
A Bálint-nap alkalmából különleges randevúra hívták az érdeklődő látogatókat a szlovákiai Galántai Honismereti Múzeum kreatív munkatársai. Az állandó tárlatban ezúttal régi szerelmi praktikákról, népi szerelmi varázslatokról, bájitalok elkészítéséről és hatásáról, valamint a századeleji udvarlási szokásokról esett szó. A Galántai Honismereti Múzeumban másodszor rendezték meg a Randevú a múzeumban eseményt február 11-én a közelgő Valentin- nap apropóján. A látogatók szeretik ezeket a tematikus múzeumi rendezvényeket, kimagaslóan több érdeklődő érkezik ilyenkor az intézmény falai közé, mint egy-egy időszakos tárlat megtekintésére. A tavalyi randevúkon az alsónemű-viselet egyes darabjait mutatták be pároknak a tárlatvezetők egy individuális tárlatvezetésen. Idén a régi idők városi és falusi randevúzási módjaira fókuszáltak. A látogatók elsajátíthatták a legyezőnyelv alapjait, megismerkedhettek a népi szerelmi mágia praktikáival és a szerelmi mágia és jóslások hatásaival. Közben még a múzeum konyháján főtt, „kotyvasztott” szerelmi bájitalokat is megkóstolhatták. (2023. február 12. – ma7.sk)
Úzvölgyi betonkeresztek
Az úzvölgyi katonatemetőben törvénytelenül elhelyezett betonkeresztek ügyében született táblabírósági határozat ellenére sokan pesszimisták a tekintetben, hogy végre lehet-e hajtani egy ilyen jogerős döntést Romániában. Miközben szélsőséges román szervezetek román–magyar konfliktussal fenyegetőznek, a magyar jogászok higgadtságra intenek. Kis Júlia kolozsvári jogász elismerte, hogy a betonkeresztek eltávolítása nem ígérkezik gyors sikertörténetnek, szerinte azonban a román jogrendben adottak a lehetőségek arra, hogy az ügyet törvényesen rendezzék. Birtalan Sándortól, Csíkszentmárton polgármesterétől megtudta a lap, az ítélet indoklásának ismeretének függvényében döntenek a hogyan továbbról. A polgármester nem tartja reálisnak, hogy a temetőt állandó őrség védje, erre a községnek nincs anyagi fedezete. A katonatemető gondozását és a sírok ápolását vállalják ezután is. Terveik szerint amikor a jogi procedúra befejeződik, a sírkertet bekamerázzák, hogy a távolból lehessen felügyelni az úzvölgyi emlékhelyet. (2023. február 13. – MTI)
Ahol a feje tetejére állt a világ
Farsangi mulatozást tartott a szabadkai Talentum Tehetséggondozó Művészeti Egyesület. A terep először az óvodásoké, sőt a még kisebbeké volt, akik a szüleikkel érkeztek, ezután az alsósok táncháza következett, majd pedig a felsősöké és az ifjúságé. Jelmezbemutatóra is sor került. Ott volt Thor, Harry Potter, Jack Sparrow, de láthattunk tündéreket, királylányokat, őzikét, pillangót, pávát, kutyust, báránykát, kisbékát, orvost és betyárt is. (2023. február 13. – Magyarszo.rs)
Töpörtyűfesztivál Muzslyán
Egyre ritkábbak a disznóvágások, közben nő az érdeklődés ennek a hagyománynak a megőrzését célzó rendezvények iránt. Szombaton is több százan jöttek el a 11. Muzslyai Töpörtyűfesztiválra. Főszerepben természetesen a friss töpörtyű volt, melynek sütésében az idén 25 csapat versenyzett. Amikor a Fókusz Klaszter családi gazdálkodók egyesülete útjára indította a töpörtyűfesztivált, nem mindenki gondolta azt, hogy majd ma ekkora keletje lesz ennek a finomságnak. Drágább lett a húsnál, ráadásul nincs is belőle elegendő. A szervezők 1600 kilogrammnyi szalonnát készítettek, de a friss töpörtyű most is gyorsan elfogyott. (2023. febr. 13. – Magyarszo.rs)
Restaurálásra készülnek
Közzétette a világhálón az erdélyi fejedelmeket ábrázoló portrék digitalizált változatát a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár. A Román Nemzeti Könyvtár alegységeként működő gyulafehérvári közgyűjtemény közölte: a képtárában található tizenegy értékes festmény kivételes felbontásban került fel a világhálóra, így részleteiben tanulmányozható az Erdélyi Fejedelemség egykori uralkodóinak díszes ruházata, ékszerei. Valamennyi festmény restaurálásra szorul, és ennek a folyamatnak volt a kötelező lépése a digitalizálás. A bejegyzés szerint a jövőben a restaurálásra is sor kerülhet, ígéretet kaptak egy, az értékmentést finanszírozó projektre. A kommunizmusban államosított, a római katolikus egyház által máig visszakövetelt Batthyáneum könyvtár vezetősége január végén jelentette be, hogy befejeződött a képtár tizenegy fejedelemportréjának a digitalizálása. Az eljárás során új felfedezést is tettek: nagyítással Báthory Gábor (1608– 1613) fejedelem bal szemében egy A, jobb szemében egy I betűt találtak – feltételezéseik szerint az ismeretlen festő iniciáléit. (2023. február 14. – MTI)
Mohácsi busójárás
A megújult pajtaépület, a KultúrKikötő átadásával, farsangi felvonulással, gyermek néptánc és busócsoportok bemutatóival kezdődik meg a hat napon át zajló, tizenöt helyszínen kétszáz programot kínáló mohácsi busójárás. Magyarország legnagyobb téltemető, tavaszköszöntő eseményén, a február 16. és 21. között zajló hagyományőrző népszokáson rekordszámú, 2200 maskarás és 70 busócsoport vesz részt. A Famatyi Bábszínház, a Vidák busócsoport és Pávkovics István tanítványainak közreműködésével átadják a megújult pajtaépületből kialakított kulturális teret, a KultúrKikötőt, ahol a későbbiekben néprajzi előadásokon, kézműves foglalkozásokon vehetnek részt a látogatók. (2023. február 16. – PannonRTV)
Ausztráliai Magyar Kulturális Találkozó
Magyar művészek és a magyar kormány képviselőjének részvételével Gold Coaston megnyílt az Ausztráliai Magyar Kulturális Találkozó. „A nyitógálán arról beszéltem, hogy minden diaszpórában élő ember egy kicsit nagykövete is Magyarországnak és a magyar nemzetnek, mert rajtuk keresztül ismeri meg a többségi nemzet a magyar kultúrát” – mondta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Háromévente rendezik meg Ausztráliában ezt a találkozót, a mostani immár a 17. ilyen esemény, amelynek helyszíne a Queensland állambeli Gold Coast. A négynapos találkozót nagy várakozás előzte meg, hiszen a koronavírus-járvány miatt a legutóbbi, a 2020-ra tervezett rendezvény elmaradt. A mostani összejövetelt az Ausztráliai Magyar Szövetség és a Queenslandi Magyarok Kulturális Szövetsége szervezte meg. A nyitó gálakoncerten a Gold Coast-i Auditóriumban fellépett Szeredy Krisztina és Leblanc Győző operaénekes, va- lamint Pataky Attila, az Edda együttes frontembere is, ők a következő napokban önálló estet tartanak, mellettük táncokat oktat a Kolozsvárról érkezett András Katalin Bíborka és Varga László Zoltán. (2023. február 16. – MTI)
Magyar bál Vukováron
Múlt szombaton került sor a Vukovári Magyarok Egyesülete szervezésében a sorrendben tizenharmadik vukovári magyar bálra. A rendezvény a szentlászlói Petőfi Sándor Kultúregyesület ifjúsági néptánccsoportjának nyitótáncával kezdődött. Tizenöt évvel ezelőtt, 2008-ban alakult meg a Vukovári Magyarok Egyesülete, melynek tagjai aktívan részt vesznek a város és a megye kulturális életében. A helyi Magyarok Otthonában megtartott rendszeres öszszejöveteleik mellett nagy sikerű hagyományos rendezvényeik is vannak, ilyen a vukovári magyar bál, amely mára nemcsak a horvátországi magyarság, hanem a régió egyik legszínvonalasabb társasági eseményévé nőtte ki magát. (2023. február 16. – Kepesujsag.com)
