Az úzvölgyi ortodox betonkeresztek eltávolítása
Átnyúlhat a négy választással terhelt 2024-es évre az úzvölgyi katonatemetőben illegálisan épített ortodox betonkeresztek lebontása. Kis Júlia kolozsvári jogász, Csíkszentmárton község polgármesteri hivatalának egyik jogi képviselője a Krónikának nyilatkozva rámutatott, Romániában minden bírósági végrehajtás nehézkes folyamat. A törvények az alperes számára számos jogi kiskaput biztosítanak, amellyel akadályozhatja a végrehajtás menetét. A jogász szerint a végrehajtási procedúra lépésről lépésre történő betartásával azonban érvényesíteni lehet a betonkeresztek eltávolítását elrendelő táblabírósági végzést. ,,Ez nem csak az úzvölgyi katonatemető esetében áll fenn. Minden, törvénytelenül felemelt építmény bírósági végzéssel történő lebontása hónapokba vagy akár egy évbe is beletelhet, amenynyiben a pert vesztett fél jogi kiskapukat keres abban a reményben, hogy megússza a végrehajtást. Ez rendszerint Romániában sem történik meg, de időben elhúzódhat a végrehajtás időtartama” – nyilatkozta a szakember. (2023. május 2. – Krónika)
A Magyar Fotóművészek Világszövetségének tárlata
A nehéz idők ellenére a kárpátaljai fotósok alkotómunkája a háborús körülmények között is folytatódik. Örömteli, hogy az ukrán művészeket aktívan támogatják külföldi kollégáik. A Magyar Fotóművészek Világszövetsége az ukrán néppel való szolidaritása jeléül, fotókiállítást szervezett az ungvári várban. A projekt, a Kárpátok régiójának, ezen belül Ungvár és Budapest fotóművészeti egyesületei részvételével valósult meg – mondta Volodimir Nyorba, a kiállítás kezdeményezője, a Kárpátaljai Fotóművészek Szövetségének elnöke. A Magyar Fotóművészek Világszövetségének közel kétszáz tagja van. A Kárpát-medence országain kívül Franciaországból, az Egyesült Államokból és más országokból is sok tagja van a szövetségnek. Az Ungváron megrendezett mostani tárlaton 44 fotót mutatnak be, melyekkel Petőfi Sándor emléke előtt tisztelegnek. (2023. május 4. – karpat.in.ua)
Magyar szemmel
Ismét meghirdetik a Magyar szemmel című fotópályázatot, a felhívásra a világ bármely tájáról lehet jelentkezni – közölte a nemzetpolitikai államtitkárság az MTI-vel. Mint írták, anyák napja közeledtével három témában – anyaföld, anyanyelv és anyaszív – teszik közzé a pályázatot, ami az államtitkárság idei tematikus éve, a 2023 a gondoskodó nemzet éve programsorozatának részét képezi. Jelentkezni a világ bármely tájáról, a Kárpát-medencéből és a diaszpórából egyaránt lehet – hívták fel a figyelmet, megjegyezve, hogy az idén rajzpályázattal is kiegészül a felhívás a 14 éven aluli gyerekek számára, akik az anyaszív kategóriában pályázhatnak. A részletekről közölték: az anyaföld téma célja a szülőföld bemutatása, ebben a kategóriában a Kárpát-medence és a diaszpóra magyarsága által lakott “lenyűgöző tájakat, magyarságunk kulturális örökségeit” ábrázoló fotókat küldhetnek a pályázók. Az anyanyelv témában olyan alkotásokat várnak, amelyek középpontjában “legfontosabb kulturális kincsünk”, az anyanyelvünk szépsége, sokszínűsége, fontossága áll. Az anyaszív kategóriában pedig az anyai szeretet, odafigyelés és támogatás sokszínűségével, szépségével kapcsolatos fotókat és rajzokat várják. (2023. május 5. – MTI)
Ligeti György-centenárium
A száz éve született Ligeti György zeneszerző munkássága előtt tisztelegnek Bukarestben, a Magyar Zene Fesztiválon; hétfőn kezdődik a versenyprogram, csütörtökön pedig díjkiosztó gálát tartanak – közölte az MTI-vel Kósa András László, a Liszt Intézet bukaresti központjának igazgatója. „Idén 17 versenyszám lesz 21 fellépővel. A megszokott Liszt-, Kodály- és Bartók-darabok mellett az intézet, illetve a többnyire egyetemista versenyzők tanárainak sugallatára, nagyon sok Ligeti-mű szerepel a programban. De az is újdonság, hogy először választott a fellépők egyike egy Szervánszky Endre-fuvoladarabot. Nekünk az fontos, hogy magyar zeneművek bekerüljenek a román fiatal zenészek repertoárjába. Ezért úgy lehet benevezni, hogy a versenyprogram legalább egyharmada magyar zeneszerző műve kell legyen” – magyarázta Kósa András László. (2023. május 5. – MTI)
Codex Aureus
Felkerülhet az UNESCO világörökségi listájára a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárban őrzött Codex Aureus – jelentette be Adrian Cioroianu, a Román Nemzeti Könyvtár igazgatója. A volt külügyminiszter egy gyulafehérvári konferencián elmondta, várhatóan még az idei év folyamán bejelentést tehet arról, hogy a legismertebb nyugati középkori illuminált kéziratnak számító kódex felkerülhet a nemzetközi listára. Mint ismeretes, a gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű államosított tulajdon, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszakérnek a román államtól. 1998-ban a kormány sürgősségi rendeletet fogadott el a visszaszolgáltatásáról, ezt azonban nem hajtották végre. A későbbi kormányok Batthyány Ignác püspök végrendeletére hivatkozva – amelyben az Erdélyre hagyta a gyűjteményt – úgy vélték, hogy a román állam is jogot formálhat rá. Az ingatlan és közgyűjtemény restitúcióját 2021 májusában jogerősen elutasította a román legfelsőbb bíróság. (2023. május 6. – Krónika)
Szent László Zarándoklat
Ha húsvét ötödik vasárnapja, akkor Szent László zarándoklat Nagyváradon. Több száz zarándok érkezett gyalog, kerékpárral, busszal az ünnepségre, nemcsak az egyházmegyéből, de az anyaországból is, hogy megéljék hitüket és lelkileg feltöltődjenek. A városalapító király tisztelete mind a mai napig vonzza az embereket Nagyváradra. A Szent László zarándoklat a Festum Varadinum kulturális rendezvénysorozat hivatalos megnyitója is egyben. A következő két hétben több mint 200 rendezvényre, fesztiválokra várják az érdeklődőket. (2023. május 9. – Kossuth Rádió)
A magyar nyelv ünnepe
Idén Sepsiszentgyörgy lesz a házigazdája az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) tavaszi főeseményének, a Magyar Nyelv Napjai című vándorrendezvénynek, melyet május 12. és 14. közötti tartanak. Ekkor zajlik a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő országos döntője, illetve átadják A Nyelvőrzés Sütő András-díját, valamint a Tüzes Bálint-díjat, és sor kerül a Szövetség esedékes tisztújító közgyűlésére is. Tavaly Déván zajlott a vándorrendezvényen, mely egyben jubileumi is volt, a 30. évfordulóját ünnepelte a szövetség, és szintén 30. alkalommal rendezték meg a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedőt. Mindkét díjazott háromszéki volt, a Tüzes Bálint-díjat a kézdivásárhelyi Rancz-Gyárfás Hanna tanuló nyerte, míg a nyelvőrzésért végzett szerepéért Benkő Erikát tüntették ki a Sütő András-díjjal, „azért a bátorságért és következetességért, amelyet az erdélyi magyar nyelv védelmében tanúsított parlamenti képviselőként, és tanúsít folyamatosan a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat keretében.” (2023. május 11. – szekelyhon.ro)
Visszatükrözni a nagybányai festők lelkületét
Nagybánya és a magyar közösség, valamint a magyar és egyetemes kultúrtörténet kimagasló személyiségeinek állít emléket a szoborcsoport, amelyet pénteken délben avatnak fel a város régi főterén. A Nagybányai Művésztelep alapítóit – Hollósy Simont, Ferenczy Károlyt, Iványi-Grünwald Bélát, Réti Istvánt, Thorma Jánost – megmintázó szoborcsoport finanszírozója és az ünnepség szervezője a város önkormányzata, kezdeményező az RMDSZ nagybányai szervezete, Pap Zsolt alpolgármester, valamint Pintér Zsolt városi önkormányzati képviselő, az RMDSZ Máramaros megyei szervezetének elnöke. (2023. május 11. – Krónika)


17 May 2023
Írta admin
0 Hozzászólás