12. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
Bánffy Miklósról is megemlékeznek születésének 150. évfordulója közeledtével, illetve izlandi szerzőket is várnak a 12. Kolozsvári Ünnepi Könyvhétre, melyet június 8-11-én tar­tanak a kincses városban. A könyves rendezvény idei kiadásán 44 kiadó és félszáz szerző lesz jelen a Bánffy-pa­lotában és udvarán, 75 programponttal várják a részvevőket, ezek egyharmada a gyerekeknek szól. Nagy Zoltán Levente, az Iskola Alapítvány elnöke elmondta: idén tizedik al­ka­lommal adják át az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat, melyet Visky András író, Imre Éva színművész és Oláh Gyár­fás szobrászművész vehet át a magyar színházban tar­tandó gálán. H. Szabó Gyula, a Romániai Magyar Könyves Céh alelnöke szerint a rendezvény a Bánffy Miklós-évfor­duló jegyében zajlik, az író születésnek 150. évfordulója alkalmából megemlékezést tartanak Csapody Miklós és Dávid Gyula irodalomtörténészek részvételével. (2023. május 9. – MTI)

A torockószentgyörgyi vár megerősítése
Júniusban elkezdődnek a torockószentgyörgyi vár meg­erő­sítésének kivitelezési munkálatai, valamint nyolc hagyo­má­nyos házat, köztük Brassai Sámuel szülőházát is felújítják a Fehér megyei faluban – közölte Deák Székely Szilárd, Torockó polgármestere. A község polgármestere erről a Torockón is zajló Hungarikum ünnepen beszélt, ahol a leendő fejlesztéseket is felvázolta. Elmondta, hogy az Euró­pai Unió helyreállítási alapjából nyert támogatás révén a to­rockószentgyörgyi vár, a Toroczkay-Rudnyánszky-kúria és nyolc hagyományos falusi ház is megújul a közigaz­ga­tásilag Torockóhoz tartozó szomszédos településen. Deák Székely Szilárd felidézte, hogy a községvezetés mintegy 2,2 millió eurós támogatást szerzett a vár felújítására az országos hely­reállítási alapból (PNRR), jelenleg a tervezés zajlik, jú­niusban elkezdődhet a kivitelezés. A pályázat nem a vár újraépítését, hanem a várrom megerősítését, biztonságossá tételét írja elő. (2023. május 11. – MTI)

“Csodálatos örökség”
Népes közönség előtt leplezték le a máramarosi megye­székhely történelmi központjában a Nagybányai Művészte­lep alapítóiról készült szoborcsoportot, Deák Árpád nagyvá­radi szobrász alkotását. A szoborcsoport felavatásán Kele­men Hunor RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes a város szellemi identitása elidegeníthetetlen részének nevezte a nagy­bányai iskolát. A nagybányai művésztelep alapítását, működését felidézve a politikus úgy értékelte, az alkotói cso­port nem csak abban az értelemben volt meghatározó, hogy lét­­rehozta a magyar modern festészetet, de abban az ér­telemben is, hogy megteremtette annak értő közönségét, átformálta a közízlést, a művészetről való gondolkodást. „Olyasmi történt Nagybányán, amire korábban nem volt példa a magyar művészeti életben – kimagasló tehetségű em­berek egy helyen, azonos művészeti ideákat, célokat követve alkottak. Sokat és nagyot, meghatározót” – hangoztatta Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke köszönetet mondott a szövetség nagybányai és Máramaros megyei elöljáróinak, Pap Zsoltnak és Pintér Zsoltnak, hogy a közös emlékezetet ápolva kezdeményezték a szoborcsoport felállítását. Kele­men ugyanakkor megköszönte a város polgármesterének, Cătălin Cherecheșnek, hogy felkarolta és támogatta a kez­deményezést, a helyi önkormányzatnak pedig azt, hogy az ügy mellé állt. (2023. május 12. – Krónika)

Szőcs Gézára emlékeztek a Csíkszeredai Könyvvásáron
Idén lenne 70 éves Szőcs Géza Kossuth- és József Attila-díjas erdélyi magyar költő. Rá emlékeztek a Csíkszeredai Könyvvásáron a Petőfi Kulturális Ügynökség által szerve­zett beszélgetésen, amely részeként Juhász Anna irodalmár, Szilágyi Enikő színművész és Farkas Wellmann Endre költő, író idézte fel a 2020. november 5-én elhunyt alkotó alakját, valamint bemutatták A kolozsvári sétatér című hangos­könyvet és a hozzá kapcsolódó kiadványt. (2023. május 14. – szekelyhon.ro)

Megkerülhetetlen értéket képviselő írókra, költőkre emlékeznek
Szatmárhoz kötődő személyiségekre – Dsida Jenőre, Páskándi Gézára, Jakabffy Elemérre, Markovits Rodionra és Szilágyi Domokosra – emlékeznek május 15. és 17. kö­zött az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) szervezésében. Muzsnay Árpád, az EMKE főtanácsosa is­mertette a rendezvényt, annak jelentőségét a Krónikának. Az EMKE főtanácsosa arra is kitért, hogy az idei esztendő két nagyon jelentős kerek évfordulós megemlékezést kínált fel az összmagyar kultúrának – 200 éve született Petőfi és Madách is –, és mindketten ezer szállal kötődnek ehhez a ré­gióhoz. Ahogy viccesen mondani szoktam, a kiskőrösiek még száz évig elvitatkozhatnak azon, hogy hol és mikor született Petőfi Sándor, de az vitathatatlan, hogy a „feleségek feleségét” a történelmi Szatmárban, történetesen Nagyká­roly­ban ismerte meg. Szatmárban, Erdődön házasodtak össze, Koltón töltötték mézesheteiket – ez a környék a történelmi Szatmárhoz tartozott. (2023. máj. 14. – Krónika)

Fodor Sándor hazatér
A napokban zajló csíkszeredai könyvvásár ünnepi meg­nyi­tójaként mutatták be a Fodor Sándor hazatér c. könyv­sarkot, az íróról elnevezett teremben. A József Attila-díjas erdélyi író, műfordító, a gyermekirodalom kiemelkedő alakja, évtizedeken át a kolozsvári Napsugár gyermeklap szerkesztője, majd a Keresztény Szó munkatársa, Csík­som­lyón született, írásaiban soha nem szakadt el szülőföldjétől. (2023. május 12. – Kossuth Rádió)

Katolikus iskola: állásainkat nem hagyjuk el
A marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium újralapításakor elfoglaltuk az állásain­kat, és azóta azokat nem hagytuk el, hisszük és valljuk, hogy ka­tolikus iskola volt, van és lesz – hangoztatta az áldozó­csütörtökökön tartott szentmise után Tamási Zsolt, az iskola igazgatója. A katolikus oktatás világnapján az érsekség és az érdekképviselet is állást foglalt az egy éve megszüntetett katolikus iskola létjogosultsága mellett. Tamási Zsolt, a ka­tolikus iskola igazgatója a Székelyhonnak elmondta, hogy idén különösen fontosnak tartották megünnepelni nemcsak áldozócsütörtököt, hanem a katolikus oktatás napját is, hiszen jelenleg a marosvásárhelyi katolikus iskola van is meg nincs is, de mindenképp a katolikus oktatási szellemben működik. Örömét fejezte ki, hogy ezen a napon az érsek atya és az érdekképviselet is állásfoglalást tett közzé. Arról is be­szélt, hogy ő az iskola nevében nem fogalmazott meg állás­foglalást, hiszen ő, a tanárokkal együtt az iskola újra­- alapításakor elfoglalták állásaikat, és azóta sem hagyták el azokat. (2023. május 18. – szekelyhon.ro)

Tematikus kiállítás nyílt Koczka András emlékmúzeumában Ungváron
Koczka András kárpátaljai festőművész széles körben ismert a női szépség ábrázolásáról. Alkotásaiban, mint például a Verhovinka nevű munkájában is, a nő csendes és sokszor alig érzékelhető energiája van megjelenítve. Hogy az érdeklődők jobban megismerjék a festőművész munkás­ságának ezt az ágát is, az emlékmúzeum vezetői rendhagyó, tematikus tárlatot állítottak össze. A kiállítást a Múzeumok nemzetközi napjához és Koczka András születésének 112. évfordulójához igazították. (2023. május 18. – karpat.in.ua)

Hagyományos magyar hangszerek napja Daruváron
A horvátországi Daruváron került sor a Magyar Hagyományos Hangszerek Napja elnevezésű rendezvényre a Belovár-Bilogora megyei magyar kisebbségi önkormányzat szervezésében. A részvevők több mint tíz hagyományos magyar hangszerrel ismerkedhettek meg. Magyarországi zenészek szólaltattak meg tíz hagyományos hangszert Daruváron. A közönségnek és a vendégeknek Kiss Alfréd, Király Tamás, Czigány Tamás, Monori Árpád és Hunyadi Péter „húzta el a nótáját” olyan hangszereken, mint a cimbalom, a citera, a tambura, a tilinkó, a furulya stb. Bartalska Kármen pedig tánccal színesítette a zenészek produkcióját. (2023. május 18. – Kepesujsag.com)