Középiskolás diákok jelentkezését várja az MCC
Diákok jelentkezését várják a Mathias Cor­vinus Collegium (MCC) Középiskolás Programjába Erdély több településén. A szer­vezet továbbra is ingyenes, iskola mellett végezhető képzésekkel, szakmai hétvégékkel, kirándulásokkal és összetartó csa­pat­tal várja a tanulni vágyó diákokat, a prog­ramba január 31-ig lehet jelentkezni. A Középiskolás Program ingyenes online társadalomtudományi képzést kínál olyan motivált fiatalok számára, akik érdeklődnek a 20. és a 21. század legfontosabb társadalmi, gazdasági, közéleti eseményei iránt, emellett angol- és románnyelv-oktatást biztosít az érdeklődőknek. A képzések témái között megtalálható a modern kori történelem, a nemzetközi kapcsolatok, a közgazdaságtan, a pszichológia, a jog, az irodalom, valamint a magyar és angol nyelvű íráskészség-fejlesztő kurzusok is – közölte a tehetséggondozó intézmény. (2023. január 11. – Krónika)

Szobrot állítanak Ligeti Antal festőművésznek
Civil kezdeményezésre születésének 200. évfordulóján szobrot állítottak a táj-képfestő szülővárosában, Nagykárolyban. A helyi, híres-neves Károlyi-kastély parkjának egyik bejáratánál tartott ünnepi rendezvényen leplezték le kedd délután Nagykároly szülöttének, Ligeti Antal festőművésznek a mellszobrát. A szoborállítás egy helyi vállalkozó, Mold Marius ötlete volt, az ő felkérésére Deák Árpád nagyváradi szobrászművész munkájának nyomán született meg a köztéri szobor. Nem ez az első eset, hogy a vállalkozó szoborállítást finanszíroz: az ő nevéhez fűződik a városközpontban található Szent Flórián-szobor (mint a város védőszentje), illetve az Ady Endrét és Ottilia Marchișt ábrázoló szo­borcsoport létrehozása is. (2023. január 11. – maszol.ro)

Gyerekek a könyvek birodalmában
A József Attila Könyvtár a délvidéki ma­gyarkanizsai főépületben és a horgosi fiókkönyvtárban téli szünidős foglalkozásokat tart. Már hagyománnyá vált ez a tevékenység, de a gyerekek mindig változnak, és újabb és újabb generációk, egészen kicsik is bekapcsolódnak a játszva tanu­lásba. Elsődlegesen a könyvtárba szoktatás a cél, hogy a kicsik már idejekorán meg­szokják a közeget, és később is bátran térjenek be a könyvek közé, sőt értő olvasóvá váljanak. Ahogy körbetekintünk a polco­kon, a legfrissebb kiadványokat, regénye­ket látjuk Magyarkanizsán és Horgoson is, így akár kutatási, akár kikapcsolódási szán­dékkal tér be valaki a könyvtárakba, nem jön ki onnan üres kézzel. A gyerekek szemmel láthatóan imádják a közvetlen hangulatot, a könyvek illatát, és hogy kü­lön­böző játékokkal foglalják le őket. A szü­lők szintén örülhetnek, hisz a téli szü­netben sem kell azon gondolkodniuk, hogy ki vigyázzon a csemetéikre, ők a lehető legjobb helyen a leghasznosabban töltik el az idejüket. (2023. jan. 11. – Magyarszo.rs)

Semmelweis-szobrot avattak Londonban
A brit főváros legrégebbi kórházához kapcsolódó intézményben Győrfi Ádám alkotása emlékeztet a XIX. századi magyar nőgyógyászra és életmentő felfedezésére. Őrizze Semmelweis Ignác Londonban állított szobra a magyar kutatóorvos, „az anyák megmentője” emlékét – olvasható a szobor talapzatán, amelyet tegnap ünnepélyes keretek között avattak fel. (…) Korbo­nits Márta, a Barts és London Orvosi Egye­tem professzora elmondta, hogy Semmelweis mellett az Egyesült Királyságban tanuló és dolgozó kutatók is jelentősen hoz­zájárulnak a magyar orvostudomány nemzetközi elismertségéhez, és igye­kez­nek tovább fejleszteni a két ország közötti tudományos együttműködést. Ebben segítséget nyújt a londoni magyar nagykövetség is, amelyet Kumin Ferenc nagykövet képviselt az ünnepségen. (2023. január 12. – Magyar Nemzet)

“Külföldön is megmaradhatunk székelynek”
A Szépszivárvány Táncegyüttes jobbágy­telki, kétség sem férhet hozzá. Pedig táncoslábú tagjai – akik ugyan jobbágytelki népviseletben pompáznak, parajdi sós víz­ből savanyítják a káposztájukat karácsony­ra, és ünnepek alkalmával a szülőföld nép­dalait éneklik – Magyarországon élnek és nevelik gyermekeiket. De hiába a hatá­rok, hiába az elszakadás vagy a kettős kö­tő­dés, szülőfalujuktól nem tudnak eltávo­lodni, így Szigetszentmiklóson egy kicsi Job­bágy­telkét működtetnek, annak hagyomá­nyai­val és szemléletmódjával. Ebben az aprócska magyarországi székely közös­ségben Balla Antal, mindenki Anti bácsijának emlékét őrzik, a tőle tanult nép­dalokat és táncot gyakorolják, amikor csak te­hetik. Nem kötelességtudatból és nem is azért, hogy honvágyukat csillapítsák, ha­nem azért, mert szenvedélyesen szeretik örökségüket, és a gyökerektől „idegenben” sem akarnak elszakadni. (2023. január 13. – maszol.ro)

A lelkiismeret és vallásgyakorlás szabadsága
A világon először Erdélyben, Tordán iktatták törvénybe a lelkiismeret és a vallásgyakorlás szabadságát 1568-ban, arra a meggyőződésre alapozva, hogy a hit Isten aján­déka. A jeles esemény 455 évfordulóján megtelt a tordai unitárius templom ünneplőkkel. Szószéki szolgálata közben Lőrinczi Lajos, a Magyar Unitárius Egyház­ közügyigazgatója, csehétfalvi unitárius lelkész kiemelte: Tordán 1568-ban a val­lás­szabadság törvényével „az ember istenhitűségét adták vissza, azt a bizodalmat, hogy az ember alapjában véve jó, hogy aján­dékba kapta Istentől a méltóságot és a felelősséget”. Grezsa Csaba, Magyar­or­szág Kolozsvári Főkonzulátusának vezető­je hangsúlyozta, 1568. január 13. az euró­pai történelem és a magyar közösség nagy napja, annak az emléke, hogy mi, magya­rok először a világon kihirdettük a hit sza­badságát itt, Erdélyben. (2023. január 13. – maszol.ro)

A doni hősökre emlékeztek Szatmárnémetiben
Hagyomány Szatmárnémetiben, hogy minden év januárjában a Németi Református Templomban emlékeznek meg a doni ka­tasztrófa hőseiről. A Szent István Kör és a Szatmári RMDSZ által szervezett meg­emlékezés része a vasárnapi istentiszteletnek, melyet követően az emlékezők a templomkertben található emlékműnél is el­helyezik az emlékezés koszorúit. Ez al­ka­lommal az istentiszteleten az egykori es­pe­res, Sipos Miklós hirdetett igét. A 80 éves évforduló és a minket ma is körül­ve­vő kétségbeejtő jelenségek kapcsán el­mond­ta: „Isten azt akarja, hogy legyen a szí­vünkben reménység. Aki Istenben hisz, az mindent túlél, a földi életet is” – mond­ta. „Jó lenne, ha a reménység leszi­várogna a szívek mélyére, a hétköznapokban is velünk lenne minden nap. 2023-ban minden területen nehezebb lesz az élet, de Isten maradandó reménységet ad nekünk” – fűz­te hozzá. (2023. január 15. – maszol.ro)

Magyar vagyok – Petőfi 200 című vándorkiállítás
Székelyudvarhelyen nyitotta meg kapuit a mintegy 70, főként Kárpát-medencei képzőművész alkotásait felvonultató Ma­gyar vagyok – Petőfi 200 című tárlat, amely­- lyel a költő születésének 200. emlékéve előtt tisztelegnek. Nem véletlen, hogy a szé­kely anyaváros lett a vándorkiállítás kiindulópontja. Egészségügyi okok miatt a tervekkel ellentétben nem tudott jelen lenni Kövér László, a Magyar Országgyűlés el­nö­ke, a kiállítás fővédnöke, de eljött a meg­nyitóra Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, Fülöp Attila, a Belügy­- minisztérium gondoskodáspolitikáért fele­lős államtitkára, Pataki András művésze­tért és közösségi művelődésért felelős he­- lyet­tes államtitkár, Tóth László főkonzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátu­sának vezetője, Szász Jenő, a Nemzet­stra­té­giai Kutatóintézet elnöke, miniszteri biz­- ­tos, továbbá Tóth Norbert főtanácsos, a kiál­- lítás kurátora. (2023. jan. 15. – maszol.ro)

Művelődési Napok
Január 21-én kezdődik Délvidéken a XXI. Tordai Művelődési Napok rendez­vény­sorozat. A megnyitó műsor a helybeli művelődési otthonban 18.30 órakor, a fenn­állásának a 75. évfordulóját ünneplő helybeli Petőfi Sándor ME fényképkiállításának a bemutatásával veszi kezdetét. A rendezvény a jubiláló művelődési egye­sület és a magyar kultúra napja jegyében telik majd. A programban fellépnek a tordai művelődési egyesület egykori és mos­tani tagjai, a néptánccsoportok, a citera­- zenekarok, a leány énekcsoport, a tamburazenekar, valamint a Juhász zenekar, népdalénekesek és az asszonykórus tagjai. (2023. január 14. – Magyarszo.rs)