Itthon próbál szerencsét a kolozsvári biofizikus
Az Erdély vízi világát kutató Hantz Pé­ter kolozsvári biofizikus sikeres startup cé­get hozott tető alá, amelyben molekuláris gasztronómiai kísérletei új termékek kidolgozását és gyártását eredményezték. A nyu­gat-európai és magyarországi kutatóintézetektől Erdélybe hazatérő kutató abban reménykedik, hogy munkája nem válik szél­malomharccá egy olyan országban, ahol a tudást még mindig nem becsülik e­léggé. Hantz Péter Kolozsváron élő bio­fi­zikus neve akkor vált ismertté, amikor a mul­tikulturálisnak hazudott kolozsvári Ba­beș-Bolyai Tudományegyetem tanársegédjeként és a Bolyai Kezdeményező Bizott­- ság alelnökeként 2006-ban a magyar feliratokat tartalmazó negyven táblának a felét a román vezetőség tiltakozása ellenére is ki­függesztette az egyetemen. A figyelemfelkeltő akciónak nagy híre lett, hiszen az er­délyi magyarság akkoriban még remény­kedett az önálló állami magyar egyetem lét­rehozásában, amelynek fő mozgatóru­gója a Bolyai Kezdeményező Bizottság volt. (2023. február 1. – Krónika)

Népviseletes bál Szepsiben
Az összetartozás a magyarságban most erősebb, mint bármikor az elmúlt 100 esztendőben – jelentette ki Potápi Árpád Já­nos, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a szlovákiai Szepsiben, ahol köszöntőt mondott a Felvidéki Nép­viseletes Bálon szombaton. A magyar kormány támogatásával megépített Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpontban tartott rendezvényen – amelyet immár 13. alkalommal tartottak meg – a nemzetpoliti­kai államtitkár a népszokások és a népviselet identitásmegőrző mivoltáról, az összetartozás érzésének megéléséről, vala­mint a magyar kormány által a külhoni ma­gyar oktatási intézményeknek nyújtott se­gítségről és annak eredményeiről is be­szélt. Potápi Árpád János elmondta: a nép­vi­seletes bál gondolata azért is nagyon idő­szerű, mert a népi kultúra reneszánszát jel­ző táncházmozgalom 1973-ban, tehát 50 éve kezdte el megszervezni a mindenki számára nyitva álló táncházakat. Rámutatott arra, hogy a táncház, a népszokások és a népviselet az élet különböző területein ugyanazt üzenik: van sajátos, jól megkü­lön­böztethető magyar módja az életnek, a nép­viselet pedig azért is különösen értékes mert azzal “őseink kultúráját öltjük magunkra.” (2023. február 4. – MTI)

Orbán Balázs életpéldája
Sokan gyűltek össze Székelyudvarhely központjában, hogy Orbán Balázsra emlé­kez­zenek a legnagyobb székely születé­sé­nek 194. évfordulóján. A felszólalók a meg­maradásunk szempontjából elengedhetetlen tudás, valamit ismeretszerzés és -átadás fontosságát hangsúlyozták. Az ün­nepségen L. Simon László, a Magyar Nem­zeti Múzeum főigazgatója is lerótta ke­gye­letét Orbán Balázs emléke előtt. „Szé­kely­udvarhelyen, Balázs napján mi minden évben a legnagyobb székely szüle­tésnapjának évfordulóját ünnepeljük. E na­pot nem­zeti ünnepeink között tartjuk szá­mon és igyekszünk is méltóképpen tisz­te­legni az enciklopédikus művét, eszmeiségét és egész vagyonát ránk hagyó polihisztor emléke előtt” – fogalmazott Gálfi Árpád, Székely­ud­varhely polgármestere ünnepi beszédé­ben. (2023. február 3. – szekelyhon.ro)

Farsangi sütés a Szőgyéni Tájház és Régészeti Múzeumban
Az idei farsangban a „Süssünk, süssünk valamit!” címmel ismert népszerű családi rendezvény újra várta mindazokat a hagyo­mánykedvelőket, akik egy kellemes dél­utánt kívántak eltölteni a felvidéki Sző­gyéni Táj­házban. A rendezvénynek az újonnan épült Pajta adott otthont. Az ér­sek­újvári Thain János Múzeum mellett műkö­dő szőgyéni intézmény háziasszonya, Svajcer Edina köszöntötte a vendégeket. A hagyo­mányos szőgyéni recepteket bemutató táj­há­zi sütést 2018 óta nagy érdeklődés övezi. Ismét egy helyi „sütőasszony” avat­ta be a recept rejtelmeibe a minden korosz­tályt fel­ölelő közönséget. Ezúttal Dukony Magdolna hozta el a kuglóf receptjét, aki­vel az elmúlt időszakban sütöttek már a táj­ház konyhájában szőgyéni „kúcsos­kalácsot”, lagziskalácsot és farsangi fánkot is a régi idők receptje alapján. Smidt Veronika könyv­táros mesével érkezett a rendez­vény­re. Takáts Viktória Farsangi mese cí­mű könyvéből tolmácsolt rész­leteket, me­lyek elkalauzolták a hallgatóságot a far­sangi hagyományok világába, amelyek ele­ink életébe is sok vidámságot vittek. (2023. február 6. – felvidek.ma)

Farsang a Délvidéken
Topolyán, a Kodály Zoltán Magyar Mű­velődési Központ székházában farsan­gi táncházat tartottak, melyre korosztályok szerint több időpontban várták a gyereke­ket, fiatalokat. Délután a legkisebbek ze­nés-táncos mulatságával kezdődött a vi­dám rendezvény, majd az alsós, később a felsős osztályok tanulói vehettek részt a farsangi hangulatú táncházban, melyről a néptánctanítás és a támogatóknak köszönhetően a frissen sült fánk sem maradt el. Amikor a gyerekek már jól kifáradtak és ha­zamentek, a fiatalok és a felnőttek vették birtokukba a Kodály nagytermét. A lelkes táncoktatók mindvégig Kovács Hanna és Szakács Tamás volt. A talpalávalót a Fokos zenekar, valamint Csonka Ferenc és zene­kara biztosította. (2023. február 6. – Ma­gyarszo.rs)

A kárpátaljai magyarok két tűz közé kerültek
„Van miért hálát is adni. De egyre nehezebb. Mentálisan megyünk tönkre ebben az egészben. Az állandó áramkimaradások, az erőszakos besorozások, a folyamatos ma­­gyarellenesség, a ránk telepedett bi­zony­talanság először lelkileg, aztán fizi­kai­lag is beteggé tesz. Látjuk a sok szét­sza­kadt családot, látjuk a nagymértékű elvándorlást, menekülést, és félünk… Vannak na­pok, amikor lépten-nyomon katonába, rendőrbe botlasz. Néha meg olyan mély­sé­ges csend van. Ilyenkor utólag kiderül, hogy valamelyik falut megszállták a hatóságok és elhurcolták a férfiakat. Nem ké-szülünk elmenni innen, amíg nincs más választásunk. Még Kárpátalján van dolgunk és küldetésünk. Hogy látjuk a jövőt? Nem látjuk. Csak nagyon szeretnénk már, hogy vége legyen ennek a borzalomnak.” (2023. febr. 6. – Fábián Tibor – Magyar Nemzet)

Trefort Ágoston-évforduló
1817-ben ezen a napon született Trefort Ágoston, aki 1872-től öt kormányzat alatt volt vallás- és közoktatásügyi miniszter. Nemzetstratégiai szempontból fontosnak tartotta az oktatásügyet. Úgy vélte: „Ma-gyarország fennállása a kultúra kérdése.” Minisztersége idején 2500 új községi és 600 új felekezeti népiskola épült. Félmillióval nőtt az iskolába járók száma, mellyel jelentősen csökkent az analfabéták aránya. Sokat tett a lányok oktatásának fejleszté-séért is, létrehozta az első felsőbb leányiskolát, azonban a nők egyetemi képzését nem támogatta. Az ipari szakoktatás kifej­lesztése szintén az ő érdeme, előnyben ré-szesítette a nem humán, hanem ipari vagy kereskedelmi pályára nevelő intézménye-ket: „Legyünk jó kézművesek, kereskedők, gazdák, szóval a productio emberei. Ez nem válik szégyenére, nem derogál senki­nek. Erkölcseinkben és szokásainkban kell átalakulnunk, ha közgazdaságilag akarunk átalakulni.” – mondta Trefort Ágoston. (2023. február 7. – Kossuth Rádió)

Szent László lovas szobra a nagyváradi várban
Márciusban kezdődik meg a váradi várban Szent László király (1077–1095) lovas szobra talapzatának az építése, és a köztéri műalkotás még az idén a helyére kerül – jelentette be a Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítvány. Az intézmény a hatáskörébe tartozik a nagyváradi köztéri szobrok karbantartásának, felügyeletének a koordinálása is. Angela Lupșea, az alapítvány ügyvezető igazgatója az Erdon.ro helyi portál cikke szerint elmondta, hogy a kivitelező a Constructorul Sălard cég, az építés költségvetése 347 731 lej plusz áfa. A bejelentés értelmében a talapzat nyáron elkészül, de a szobor kihelyezésének időpontjáról a műalkotást megrendelő római katolikus püspökség és a váradi polgármesteri hivatal fog dönteni, de mindenképpen még az idén felállítják a szobrot. (2023. február 8. – Krónika)

Itt a farsang, áll a bál
A horvátországi Sepsén, Rétfaluban (Eszék) és Kórógyon is maszkabált rendeztek a hétvégén, ami újabb alkalom volt ottani magyar közösségeink számára a társalgásra, kikapcsolódásra, hagyományápolásra, és amellyel remélhetőleg hozzájárultak a „télűzéshez” is. A farsangi időszak legjellemzőbb és leglátványosabb eseményei a maszkabálok, amelyeknek elmaradhatatlan része a lármás, zajos, jelmezes felvonulás. A farsangi hagyományokat ma is ápolják vidékünkön, igaz, a jelmezbe öltözésnek leginkább a gyerekek örülnek, azért itt-ott a felnőttek kedvét is meghozza a karneváli hangulat ahhoz, hogy „más bőrébe bújjanak”. (2023. február 9. – Kepesujság.com)