Uniós pénzből újul meg a torockószentgyörgyi vár
Az erdélyi Torockó község az Európai Unió helyreállítási alapjából nyert támo­gatást a torockószentgyörgyi vár, a Rud­nyánszky-kúria és nyolc hagyományos fa­lusi ház felújítására. Deák Székely Szilárd polgármester elmondta, hogy a múlt héten írta alá a szerződést a 2,155 millió eurós támogatásról, amelyből megerősítik a To­roczkay-vár romjait, felújítják a Rud­nyánsz­ky-kúriát és turisztikai látogató­központot alakítanak ki benne, valamint ki­építik a két látványosságot összekötő utat. Hétfőn újabb támogatási szerződést írt alá Bukarestben, amely a helyreállítási alapból 480 ezer eurót biztosít nyolc torockószentgyörgyi hagyományos ház felújítására. Deák Székely Szilárd hoz­zá­tette, hogy nem a vár újraépítését, hanem in­kább a romok megerősítését, biztonsá­gossá tételét tervezik. (2022. október 24. – MTI)

Anyanyelvhasználat a romániai vegyes iskolákban
A Bálványos Intézet 2021 tavaszán tá­jékoztató kampányba kezdett a magyar nyelvhasználat népszerűsítése és tuda­to­sí­tása érdekében. Az elmúlt évben két ani­má­ciós film bemutatására került sor: az első a pedagógusok számára kínál meg­ol­dási javaslatot egy olyan élethelyzetre, ami­kor vegyes családok nem magyar nem­zetiségű szüleivel kell kapcsolatot terem­te­niük, míg a második kisfilm a romániai ve­gyes iskolák nyelvi tájképének, a ma­gyar nyelv vizuális megjelenítésének témá­ját járja körül. A kampány következő ál­lo­másaként a kezdeményezők egy újabb tá­jékoztató videót tettek közzé, amelynek célja felhívni a figyelmet a vegyes isko­lá­kon belüli nyelvhasználati aszimmetriákra. A Bálványos Intézet tudatosítani kívánja: amennyiben a diákok azzal szembesülnek, hogy kizárólag a magyar nyelvű tanórák keretein belül van létjogosultsága anya­nyel­vüknek, az oktatási intézmény keretei közül kilépve nyelvi önkorlátozást alkal­maznak majd. A Zoom Stúdió által készí­tett legújabb animációs filmből kiderül: Romániában 925 helyszínen folyik magyar oktatás, ezek 37 százaléka vegyes iskola, u­gyanakkor ide jár a magyar diákok 35 szá­zaléka. Noha a törvények szerint a ve­gyes iskolákban kötelező a magyar kö­zösséghez tartozó és a magyar nyelvet is­­merő igazgató vagy aligazgató kine­vezése, a magyar nyelvet ismerő, ügy­fél­szolgálatot is ellátó alkalmazottak, vala­mint ajánlott az iskolák belső és külső kommunikációja magyarul, ennek ellenére a vegyes iskolák sze­mélyzetének körében a kétnyelvűség mértéke alacsony. (2022. október 27. – maszol.ro)

Őrtüzek mellett nótázva fejezték ki az autonómiaigényt
Őrtüzeket gyújtottak vasárnap este Szé­kelyföld több mint száz településén az autonómiaigény újbóli kinyilvánítására. A települések melletti magaslatokon gyújtott őrtüzek mindegyikénél felolvasták a ren­dez­vény kiáltványát, amelyet – akárcsak a korábbi években – az őrtűzgyújtást kez­de­ményező és szervező Székely Nemzeti Ta­nács elnöke, Izsák Balázs jegyez. A do­ku­mentum nyomatékosítja: a területi auto­nómia a biztonság, a béke és a jólét záloga lehetne Székelyföldön. Azt is leszögezi, hogy Székelyföld népe a koronavírus-jár­vány után a nemzetközi élet minden fe­szültségét átélve is kitart a területi auto­nómia igénye mellett. „Ismételten kijelent­jük: Székelyföld területi autonómiája a bé­ke, a biztonság és a jólét záloga, egy olyan jogi keret, amely garantálja Székelyföld pol­gárainak a teljes és tényleges egyenlő­sé­gét. Akaratunk, igényeink nem változtak két évtized alatt. Bebizonyítottuk, hogy a hatósági akadályoztatás ellenére európai szinten tudtunk fellépni Székelyföld érde­kéért, megnyitva ezzel egy nemzetközi küz­dőteret. Előttünk van egy másik feladat: a székely nép önszerveződésének rendszerét, a székelyföldi személyi kártyát megte­rem­teni és működtetni. Legyen ez az este egy olyan pillanat, amikor a közösség minden tagjában tudatosodik, személyes élménnyé válik ez a feladat, amelyet közösen kell a jö­vőben elvégeznünk” – áll az MTI-hez is eljuttatott dokumentumban. (2022. október 30. – Krónika)

Bernády-díj
Sebestyén-Spielmann Mihály törté­nész­nek, írónak, közéleti személyiségnek ítélte oda idén a marosvásárhelyi Dr. Ber­nády György Közművelődési Alapítvány kuratóriuma a Bernády emlékplakettet. A gálaműsoron méltatták a kitüntetettet, majd az estét Mácsai Pál műsora zárta. Az immár 30. alkalommal megtartott Bernády Napok egyik célja, hogy Marosvásárhely egykori polgármesterének szellemiségét adják át a fiataloknak. Ennek érdekében az elmúlt napokban több vetélkedőt szervez­tek. A Dr. Bernády György Köz­mű­velődési Alapítvány kuratóriuma a ha­gyomá­nyok­hoz hűen a református temető­ben tisz­telgett az egykori városépítő pol­gár­mester síremlékénél, majd megkoszo­rúzta annak egész alakos szobrát. (2022. október 29. – maszol.ro)

Kisebbségi színházak seregszemléje Szatmárnémetiben
A koronavírus-járvány miatt négy év szünet után szervezik meg a kisebbségi színházak seregszemléjét Romániában, az Interetnikai Színházi Fesztivált, amelynek a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata ad otthont. A kétévente megszervezett seregszemle főszervezője ezúttal is a Harag György Társulat mellett működő Proscenium Alapítvány, azonban ez az első alkalom, amikor már a Magyar Színházi Szövetség társszervezésében tartják a seregszemlét. A november 4. és 13. között zajló fesztiválon tizennyolc színházi produkciót mutatnak be. A házi­gazdákkal együtt 13 romániai magyar szín­társulat vesz részt a fesztiválon, de Szat­márnémetibe érkezik a nagyszebeni Radu Stanca Nemzeti Színház német tagozata és a Temesvári Állami Német Színház, illetve a bukaresti Állami Zsidó Színház és a Giuvlipen független roma színtársulat is. (2022. október 31. – MTI)

Újjászületett a komáromi “Szinnyei”
A fenntartó, Nyitra megye mintegy 900 ezer euróból újíttatta fel a komáromi (Fel­vidék) Szinnyei József Könyvtár főépü­le­tét. Az irodalom fellegvárát az avatóün­nep­ség után, november 2-án nyitják meg az olvasóközönség előtt. A korszerűsítés 2017–2018-ban végzett első szakaszában, 186 ezer euróért lecserélték a nyílászá­ró­kat, szigeteltették a tetőzetet, és megerő­sítették az épület statikáját. A 2020 és 2022 közötti szakaszban pedig 732 ezer euróért kívülről szigetelték az épületet, s a belső te­ret és a szociális helyiségeket is korsze­rű­sítették. Intézményünk elődjének az 1831-ben ala­pított Komárom Megyei Könyv­tár tekint­hető, amelynek könyv­állományát Kultsár István lapszerkesztő-fordító, a pesti ma­gyar színtársulat igaz­gatója közel 4 ezer darabos magángyűj­te­ménye alapozta meg. Azóta a könyvtár nyolcszor költözött, ör­ven­detes azonban, hogy a fenntartónk jó­voltából végre méltó helyen folyhat a mun­kánk java része, miközben a hajdani Ghyczy-palotában is tevékenykedünk. A közel 100 ezer kötettel rendelkező könyv­tár egész struktúráját megváltoztattuk, mert eddig a Nádor utcai részlegünk mun­ka­társai is ugyanolyan szolgáltatásokat nyújtottak, mint a főépü­letben dolgozó kol­légák. Vagyis mindkét helyszínen mű­kö­dött gyermek-, felnőtt- és ismeretter­jesztő részleg, ami dupla költsé­get jelen­tett, hiszen mindegyik könyvből legalább kettőt kellett vásárolnunk. – mondta Fabó Mária, igazgató. (2022. nov. 3. – ma7.sk)

Peremre szorított magyar nyelvű oktatás
A román vezetőség nélkül ünnepelik a másfél évszázados múltra visszatekintő er­délyi magyar orvos- és gyógyszerész­kép­zést Marosvásárhelyen. Ugyanakkor azt vallják, a folyamatos kiszorítás ellenére az anyanyelvű oktatás nem fog megszűnni, a Petru Maior Egyetem bekebelezése óta ugyanis az etnikai arányok annyira elbil­lentek, hogy a román vezetőség számára már nem igazán tét a magyarokkal ha­da­kozni. A Magyar Tudomány Napja Er­délyben rendezvénysorozat keretében ké­szül­nek megünnepelni a másfél évszá­za­dos múltra visszatekintő erdélyi magyar or­vos- és gyógyszerészképzést Marosvá­sárhelyen. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) orvos- és gyógyszerésztudományi szakosztálya november 4-én a Kultúr­pa­lota Kistermében szervez emlékülést a Kolozsvári Ferenc József Tudo­mány­egyetem és utóda, a Marosvásárhelyi Or­vosi és Gyógyszerészeti Intézet alapítása tiszteletére. (2022. november 2. – Krónika)