21 Jan 2024
Írta admin 
0 Hozzászólás Új pompájában díszeleg Zilah központja
Befejeződtek a felújítási munkálatok a zilahi Wesselényi- és Márvány téren, illetve sétálóutcává alakították a Szilágy Megyei Történelmi és Szépművészeti Múzeum előtti területet. Teljes mértékben megújult a városközpont. Bár kezdetben sokan idegenkedve fogadták a változást, mára már sokan örülnek a korszerűsítésnek. Fazakas Miklós RMDSZ-es alpolgármester elmondta: „A múlt hónap végén elkezdődött a munkálatok átadása-átvétele. Az elmúlt időszakban szinte minden a helyére került, még a tér kútjának angyalkái is. Már felszerelték őket, és az ,,Angyalos kút” visszanyerte egykori pompáját. A teljes kutat felújítottuk, amit meg lehetett menteni, azt a kivitelezők kijavították. Aki továbbra is vizet szeretne vinni, az megteheti, mert az egykori ártézi kutat nem szüntettük meg. Zilah központi része új pompában tündököl, láthatóak műemlékeink, műemlék épületeink, és a Wesselényi tér különböző kültéri eseményeknek, előadásoknak, koncerteknek adhat helyet a jövőben.” (2024. január 6. – maszol.ro)
Új köntösben jelent meg a Gömör-Kishonti Múzeum évkönyve
Tizenkilencedik évfolyamához érkezett a Gömör-Kishonti Múzeum évkönyve, amelyet még az előző igazgatónő, Olga Bodorová indított el az útjára. Az intézménynek Kerényi Éva személyében új igazgatónője van, az évkönyv is új köntöst kapott, ami viszont a régi, a nívós tanulmányok, a- melyek az idén is feltérképezik a Gömör-Kishontban elért tudományos eredményeket. Pár éve a Nógrád Történelmének Baráti Köre is csatlakozott a Gömör-Kishonti Múzeum egykori nemes kezdeményezéséhez, de a két terjedelmes kötet is kevés már, hogy az egyre gyarapodó helytörténeti anyagoknak helyet adjon. Mintegy 260 oldalon 19 tanulmányt tartalmaz az évkönyv, amely elsődlegesen a múzeum munkatársainak szakmai munkáját mutatja be, de anyagokkal képviselteti magát a rozsnyói Bányászati Múzeum is, amellyel hosszú évtizedek óta nagyon szorosan együttműködik a rimaszombati intézmény. (2024. január 1. – ma7.sk)
Székely történelem, ahogy a mai kor igényli
A történelem nem hősök és gonoszok harca, hanem húsvér emberek és az általuk formált társadalom fejlődési folyamata, amit objektíven kell szemlélni. Az újonnan létrejött Székely Történelem Portál ennek a gondolatnak a szellemében, tudományos igényességgel szeretné bemutatni a székelység történetének egy-egy szeletét az érdeklődő közönség számára. Hiába léteznek jelenleg is nagyon lényeges tudományos kutatások, hiába jelennek meg új, értékes kiadványok a székelység történetének fontos részleteit bemutatva, ezeket a nagyközönség szinte, vagy egyáltalán nem ismeri – mutatott rá Nagy József gyergyóremetei történész, a Székely Határőr Emlékközpont kurátora. Ezen igyekszik változtatni az újonnan létrehozott Székely Történelem Portál. (2024. január 7. – szekelyhon.ro)
Helytörténészek találkozója a lévai vár kapitányi épületében
Méltó helyen tartották a Dudich Ferenc Polgári Társulás és a lévai Barsi Múzeum szervezésében az Alsó-Garam és Ipoly menti helytörténészek hatodik találkozóját. A Hol sírjaink domborulnak című kötet második kiadásának bemutatója a rendezvény részét képezte. Az előadások töredékeiből, a résztvevőkkel folytatott folyosói eszmecserékből készült beszámoló természetesen nem adhatja vissza a 6. helytörténész találkozó teljes hangulatát és rendkívül gazdag, átfogó anyagát. (2024. január 2. – Új Szó)
Sebestyén Márta is fellép Máramarosszigeten
Nagyszabású koncerttel és díjátadóval ünneplik idén a magyar kultúra napját Máramarosszigeten. Január 20-án, a máramarosszigeti zeneiskolában lép fel Sebestyén Márta UNESCO- és Kossuth-díjas magyar népdalénekes, Andrejszki Judit Liszt-díjas régizenei előadó, valamint Ifj. Szerényi Béla Junior Prima Prima-díjas népzenész. Az RMDSZ megyei szervezete tavaly alapította a Máramaros kultúrájáért díjat azzal a céllal, hogy elismerésben részesítse azokat a személyeket, szervezeteket, egyházakat, akik és amelyek hozzájárulnak a máramarosi magyarság megmaradásához és identitásának megerősítéséhez. A díjat és az ezzel járó emlékplakettet öt kategóriában – ifjúsági, oktatási, társadalom- szervezési, közművelődési és alkotói – osztják ki. (2024. január 3. – Krónika)
Nagymegyeren felavatták Petőfi mellszobrát
A felvidéki Pro Megere Polgári Társulás kezdeményezésére a nagymegyeri Hősök terén ünnepélyesen felavatták lánglelkű költőnk, Petőfi Sándor mellszobrát. A Pro Megere Polgári Társulás elnöke, Mikóczy Dénes kiemelte, hogy a 130 cm magas, 40×25 cm-es mészkőoszlopra helyezett mellszobor méreteiben életnagyságú, s elkészítésére Cséfalvay Kázmér nagyfödémesi szobrászművész-restaurátort kérték fel. A szabadságharcban Petőfi példamutatásának és szabad-ságszeretetének hatására sok nagymegyeri is részt vett Kossuth zászlaja alatt a nemzetünk jövőjéért vívott forradalomban. (2024. január 8. – Ma7.sk)
Fáklyás felvonulással emlékeztek Nagyenyeden
Száznál is többen gyűltek össze Nagyenyeden, hogy méltó módon emlékezzenek a város legnagyobb tragédiájára. Mint ismeretes, az 1849. január 8-ról 9-re virradó éjjelen valóságos vérfürdőt rendeztek a védtelen városra rárontó Avram Iancu seregei; közel 800 gyermeket, asszonyt, idős embert gyilkoltak le brutális kegyetlenséggel, de sokan menekülés közben fagytak halálra, így az áldozatok száma jóval nagyobb lett. Egyes történészek szerint megközelítette az ezret. A mócok az épületeknek, templomoknak sem kegyelmeztek, a város szinte teljes egészében leégett. A megrázó esemény azóta is felkavarja nem csak az enyedieket, hanem azokat is, akiknek valamilyen kötődésük van Enyedhez, így más településekről is érkeztek résztvevők az eseményre. (2024. január 9. – maszol.ro)
Színházi fesztivál Csíkszeredában
Idén a Csíki Játékszín a házigazdája a romániai magyar színtársulatokat összefogó Magyar Színházi Szövetség egyhetes szakmai seregszemléjének, amelyen öt színház mutatkozik be tíz előadással. A minden korosztályt megszólító színházi program a magyar kultúra napján, január 22-én startol egy sokszínű válogatással, amely az elmúlt évad reprezentatív előadásait tartalmazza, így a csíkszeredai közönségnek lehetősége lesz arra, hogy egy héten keresztül kiváló előadásokat és művészeket láthasson, akik rendkívül sokat tesznek a magyar kultúráért és színházért. (2024. január 10. – szekelyhon.ro)
Váradi-Sternberg János születésének 100. évfordulójára
Január 10-én lenne 100 éves a kortársak által jól ismert Váradi-Sternberg János professzor, jeles tudós. Azon emberek közé tartozott, akik mély nyomot hagytak ismeretségi körükben mint elkötelezett tudós-tanár, mint a kárpátaljai magyar értelmiség szellemi mindenese. Emberpróbáló életpályát járt be, ami azt igazolja, hogy a lehetetlen helyzetekből is – de fáradhatatlan munkával – fel lehet emelkedni, és ember lehet maradni minden körülmény között. Szülővárosát, Nagyváradot már 16 éves korában el kellett hagynia a zsidó lakosságra nehezedő nyomás miatt. Moldáviába menekült, fizikai munkát végzett, leküzdve a háborús évek nehézségeit, közben egyetemi tanulmányait Szentpéterváron (az akkori Leningrádban) folytatta. A leningrádi egyetem történelemtanára lett. Tanárai arra biztatták, hogy foglalkozzon a magyar történelemmel. Így is tett: a Szaltikov-Scsedrin Közkönyvtárban rábukkant Hess András Budai krónikájának 1473-as kiadására. (2024. január 10. – Karpat.in.ua)
Elkezdődött a magyar kultúra ünnepségsorozata
Az elő- és utóprogramokkal együtt az idén két héten keresztül zajlik az az ünnepségsorozat, melyet Berettyóújváros, Debrecen és Margitta önkormányzataival, civil szervezetekkel és magyar tagozatos iskolákkal közösen rendez a Bihar megyei RMDSZ. Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke felidézte, hogy több mint húsz évvel ezelőtt Nagyváradon és Berettyóújfaluban szerveztek először közös eseményeket a magyar kultúra napja apropóján. Később aztán bekapcsolódott Margitta és Debrecen is, és az ünnepségsorozat a térség meghatározó év eleji rendezvényévé vált, egyre több és színvonalasabb kínálattal. Az idén már több mint tizenkilenc nyilvános és ingyenes program várja az érdeklődőket január 18–26. közt változatos helyszíneken. A már megszokottá vált január 22-i színházbeli gálán pedig ismét átadnak egy életműdíjat, három A Magyar Kultúráért-díjat és szintén három emlékplakettet. (2024. január 11. – Bihari Napló)
80 évvel ezelőtti lavinaomlásra emlékeztek
A magyar sporttörténet legnagyobb tragédiájára emlé- keznek január 12-én a salgótarjáni régi központi temetőben. A Salgótarjáni Acélgyári Levente Egylet síelőit 80 évvel ezelőtt, 1944. január 13-án Erdélyben, a Radnai-havasok 2303 méter magas Nagy-Pietrosz csúcsának meghódítása közben érte a szerencsétlenség. Egy lavinaomlásban elhunyt a síjárőrcsapat 15 tagja. Már ötödik éve tartott a második világháború, amikor a salgótarjáni levente síjárőrcsapat úgy döntött, hogy a januári fagyban, nem számolva a leselkedő veszéllyel, meghódítják a Radnai-havasok legmagasabb csúcsát. A 2303 méter magas Horthy-csúcsot, amelynek közelébe az akkori országvezetés téli olimpiai központ építését tervezte. Azt a csúcsot, amely Borsa város közelében, a Nagy-Szamos völgye fölé magasodik, és amelyet ma Nagy-Pietrosznak hívnak. Egy hatalmas hófal leomlása, és az abból elindult pusztító hógörgeteg a város ifjúságának színe-javát elvitte. A rendszerváltás előtt beszélni sem lehetett erről az esetről, majd a kutatások nyomán éppen harminc éve tartották az első nyilvános megemlékezést. (2024. ja- nuár 11. – Kossuth Rádió)
