Budapest kiáll Ukrajna területi integritása mellett
Történtek biztató lépések a bizalmi légkör helyreállítása felé Magyarország és Ukrajna között, azonban hosszú még az út odáig, és sok munkára lesz szükség, amire hazánk készen áll – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Ungváron. Budapest kiáll Ukrajna területi integritása mellett, egyúttal kéri a kárpátaljai magyarok jogainak visszaállítását. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával és a kijevi elnöki hivatalt vezető Andrij Jermakkal folytatott tárgyalását követő közös sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyarság jogait 2015-öt követően folyamatosan csorbították, ez az oka annak, hogy a kétoldalú kapcsolatok az utóbbi években nem a jó viszonyról, hanem a nyitott kérdésekről szóltak. Üdvözölte, hogy az ukrán parlament által tavaly decemberben elfogadott törvény „ezt a negatív spirált kétségtelenül megállította”, ugyanakkor újfent leszögezte, hogy a budapesti kormánynak az az elvárása, hogy a kárpátaljai magyarok visszakapják a 2015-ben meglévő jogaikat. Hozzátette, ennek megfelelően tizenegy pontban összegezték a magyar kéréseket, köztük például a nemzetiségi iskolai jogállás helyreállítását, a magyar nyelven tett érettségi lehetőségének ismételt megteremtését és a magyar nyelv korlátozásmentes használatát a felsőoktatásban, a kultúrában, a közigazgatásban és a közösségi élet terében. Valamint bejelentette, hogy kétoldalú kormányközi bizottságot bíztak meg, hogy konkrét, szövegszerű javaslatokban próbáljanak megállapodni minél előbb, és ezeket tárják a két külügyminisztérium elé. Szijjártó Péter kiemelte, hogy az elmúlt két évben Magyarország álláspontja végig következetes és világos volt. „Mi kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett. A háborút elítéljük, és azt szeretnénk, hogyha a szomszédunkban minél előbb béke lenne” – hangsúlyozta.
Válaszcsapások az Irán-barát erők ellen
Joe Biden elnök kedden újságíróknak elmondta, hogy meghozta a döntést az Egyesült Államok válaszlépéséről arra a dróncsapásra, amely három amerikai katonatisztet megölt és több tucatnyi embert megsebesített Jordániában. Biden egy korábbi nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok „az általunk választott időben és módon” fog válaszolni, miközben mérlegeli, hogyan lehet a jövőbeni támadásoktól elrettenteni a konfliktus eszkalálódása nélkül. A Fehér Ház kevés részletet árult el a válaszlépéssel kapcsolatban, de azt sugallta, hogy minden akció célja egyrészt a csoport képességeinek csökkentése, másrészt pedig az elrettentés erős üzenete lesz.
Változatlan Izrael álláspontja
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kedden kijelentette, hogy Izrael „nem engedi szabadon terroristák ezreit” a Hamásszal kötött megállapodás részeként, és fogadkozott, hogy addig folytatja a gázai gadműveletet, amíg Izrael eredeti háborús céljait el nem éri. Elutasítva a Hamász kinyilvánított fő célját, azt is kijelentette, hogy Izrael nem vonja ki csapatait a Gázai övezetből. “ Világossá akarom tenni, hogy nem fogjuk befejezni ezt a háborút kevesebbel, mint az összes cél elérésével. Ez a Hamász felszámolását, valamennyi túszunk visszatérését, és azt az ígéretet jelenti, hogy Gáza többé nem jelent fenyegetést Izraelre nézve” – szögezte le. A miniszterelnök megjegyzései annak kapcsán hangzottak el, hogy a Hamász közölte, hogy tanulmányozza egy esetleges túszalkura és tűzszünetre vonatkozó javaslatát, de az izraeli erők teljes kivonulását akarja Gázából. A tervezet szerint a polgári túszok szabadon bocsátásának első szakaszára egy 6 hetes szünet alatt kerülne sor, és minden egyes Gázából visszaadott polgári túsz után három, Izrael által fogva tartott palesztin foglyot engednének szabadon. Az izraeli hadsereg katonái esetében ez az arány várhatóan emelkedik, és a későbbi szakaszokban a hat héten túl hosszabb szünet is lehetséges. A javaslat Izrael, a Hamász, Katar és Egyiptom különböző javaslatainak, valamint az Egyesült Államok további elképzeléseinek ötvözete.
Eladó vadászkastély – gyűjtés indul
Egy éve került az ingatlanpiacra gróf Zichy Ferencnek a Bihar megyei Vedresábrányban álló egykori vadászkastélya. A nagyváradi Csillagváros Alapítvány, a református egyházközség mellett működő civil szervezet tervezi a megvásárlását. Ezért „Közösséggel a közösségért” mottóval gyűjtést szerveznek. Németországi mintára szeretnének egy Evangéliumi Akadémiai Központot kialakítani a kúriában. (2024. január 12. – Kossuth Rádió)
Négy felvidéki magyart részesített rangos állami kitüntetésben a szlovák államfő
Zuzana Čaputová államfő 33 személynek adományozott állami kitüntetést a Szlovák Filharmónia pozsonyi épületében. A díjazottak között találjuk Szarka László történészt, aki a Fehér Kettőskereszt Érdemrend III. fokozatát vehette át. A magyar–szlovák kapcsolatok fejlesztéséhez való hozzájárulásával érdemelte ki a díjat. Kerekes Péter forgatókönyvíró és producer a Pribina Kereszt II. fokozatát kapta, akinek nemzetközi filmfesztiválokon is díjazták már alkotásait. Jarábik Gabriella, a Szlovák Nemzeti Múzeum – A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma igazgatója a kulturális életben hosszú évtizedek alatt kifejtett tevékenységét díjazták a Pribina Kereszt II. fokozatával. Bartusz Gyula szobrász a Ľudovít Štúr Érdemrend II. Fokozatát kapta meg. (2024. január 15. – Felvidék.ma)
Sikertelen restitúciós harc a gyulafehérvári Batthyáneumért
A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség – a többi erdélyi magyar történelmi egyházakhoz hasonlóan – évtizedek óta vívja harcát egyházi vagyonának restitúciójáért. Számtalan peres eljáráson vannak túl, és eddig 114 restitúciós kérésüket tagadták meg. A Batthyáneum könyvtár negyedszázados sikertelen visszaigénylési kálváriája a szomorú példa arra, hogyan packázik a román állam a magyar egyházak képviselőivel. Veres Stelian kanonokkal, az érsekség gazdasági igazgatójával és Komáromi Attila ügyvéddel, az egyház jogi képviselőjével beszélgettek. (2024. január 15. – Krónika)
Dél-erdélyi barangolások Böjte Csabával
Történelmi, szakrális és kulináris helyszíneket mutat be a Duna vallási műsorának folytatása vasárnap délelőttönként. Böjte Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője ismét felfedezni indul Dél-Erdély rejtett kincseit Az elveszett paradicsom – Dél-erdélyi barangolások Böjte Csabával című sorozat második évadában. Böjte Csaba neve összeforrott a gyerekmentés és a segítés fogalmával, hiszen évtizedek óta szolgálja a rászoruló gyermekeket. Védencei mellett szívügye Erdély, különösen a dél-erdélyi magyar emberek és a történelmi, kulturális emlékhelyek sorsa, ezért vállalta, hogy rendhagyó turisztikai műsor keretében mutatja meg a nagyközönségnek ezeket a szépségeket – írja a Híradó.hu. (2024. január 19. – Krónika)
Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díj
A kolozsvári sétatéri kaszinóban tizenkettedik alkalommal adták át péntek délután az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat azoknak az alkotóknak, művészeknek, akik az erdélyi magyar kultúra átörökítéséhez, megismertetéséhez kiemelt módon járulnak hozzá. Irodalom kategóriában Király László költő, író, műfordító; képzőművészet kategóriában Bede Kincső fotográfus; előadóművészet kategóriában Sebestyén Aba színművész, rendező részesült elismerésben. Az eseményen köszöntőt mondott Karácsonyi Zsolt, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke és Brendus Réka, a magyarországi Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője. (2024. január 19. – Krónika)
A munkácsi városvezetés ismét leváltaná a magyar iskola igazgatóját
Alig egy hónapja írtunk arról, hogy végre győzött az igazság, és a Munkácsi Városi-Járási Bíróság harmadszor is kimondta, hogy jogtalanul menesztették Schink Istvánt, a Munkácsi 3. számú II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatóját, aki így visszakerülhetett a pozíciójába. Most azonban úgy tűnik, folytatódik a kálvária… Az oktatási intézmény közösségi oldalán tudatta: a munkácsi városvezetés megfellebbezte Schink István igazgató másodszori elbocsátását is törvénytelennek minősítő bírósági ítéletet. Ez azt jelenti, hogy tovább folytatódik a jogi hercehurca. Mint ismeretes, minden ott kezdődött, amikor a kárpátaljai magyar iskola igazgatóját, Schink Istvánt tizenhét év után, valós indok nélkül tavaly januárban menesztették a pozíciójából. Az igazgató a bírósági pert első fokon megnyerte, kimondták: jogtalan volt a menesztés. Ez után Schinket visszahelyezték az iskola élére, ám májusban újra leváltották. Ősztől új, ukrán anyanyelvű igazgatót neveztek ki az iskola élére. (2024. január 19. – KISZo.net)
Kárpát-medencei rajz- és esszépályázat
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet pályázatot hirdet óvodások, általános iskolások, középiskolások, valamint felsőoktatási hallgatók számára rajzok és esszék készítésére a „magyar zászló és címer”, „magyar űrhajós a világűrben”, valamint a „magyar népmesék” hívószavakhoz kapcsolódóan. Egy pályázó egy műfajban egy pályázatot nyújthat be. A postai úton beküldött pályamű hátoldalán, elektronikusan elküldött pályázat esetében az e-mail szövegében kötelező jelleggel fel kell tüntetni az alábbi adatokat: a pályamű címe; a pályázó neve és elérhetőségei (telefonszám, e-mail cím, postai cím). A 14 év alatti pályázó esetében a szülő / kapcsolattartó elérhetőségeit is fel kell tüntetni. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet tájékoztatója szerint mintegy 1,2 millió forint értékű tárgy- és könyvjutalmat osztanak szét a nyertesek között. (2024. január 23. – Krónika)
Jánó Mihály művészettörténész kapta a Háromszék Kultúrájáért díjat
Jánó Mihály művészettörténész kapta idén a Háromszék Kultúrájáért díjat. Jó társaságba került, mert Kós Károly és Bánffy Miklós szelleme és hagyatéka is elevenen él a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum falai között – most éppen egy nagyszabású kiállításon mutatkozik meg –, ahol a Magyar Kultúra Napjának ünnepi rendezvénye zajlott. A zsúfolásig telt Bartók-teremben a magyar himnusszal kezdődött az eseménysorozat, majd Vargha Mihály múzeumizgató köszöntötte a vendégeket, sejtelmesen bekonferálva, hogy a Háromszék Kultúrájáért díj címzettje az intézmény kötelékében dolgozott hosszú évekig. (2024. január 23. – szekelyhon.ro)
A magyar kultúra napjára
A Vajdasági Magyar Versmondók Egyesülete mutatta be Külön-leges-legszebb nyelv című előadását, amelyet a magyar kultúra napjára készítettek. A premierre az új civil és kulturális központ előadótermében került sor. Az előadás kapcsán Hajvert Ákos, a VMVE elnöke elmondta, hogy nagyon gondosan állították össze a műsort. – Az alapvető szándék az volt, hogy dióhéjban készítsünk egy keresztmetszetet a magyar irodalom gyöngyszemeiből. Így került be Kölcsey Ferenc Himnusz című verse, amelynek első versszakát sokan ismerik és éneklik, de nem biztos, hogy mindenki tudja az egész verset. Arany Jánossal, Petőfi Sándorral folytatódik az est, majd vajdasági költőkkel, mint Fehér Ferenc. Radnóti Miklós, József Attila is megjelenik, és halad az előadás a kortársak felé, Parti Nagy Lajos és Bencze Imre szövegei is részei az előadásnak. (2024. január 23. – Magyarszo.rs)
Himnuszunk, nemzeti imánk – az eredetinél nincs jobb
A magyar kultúra napját Pozsonyban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központban A nagy Himnusz sztoriról – jókedvvel, bőséggel című műsorral ünnepelték. Nyáry Krisztián és Bősze Ádám szórakoztató, élvezetes stílusban, zenei részekkel kiegészítve tartották előadásukat nemzeti imánkról, amely egészen egyedi utat járt be és egyértelmű, hogy a nép választotta Himnuszává, felekezetre való tekintet nélkül mindenki magáénak vallja, és egészen természetes volt, hogy a rendezvény végén is a közönség felállva, meghatódva énekelte a 201 évvel ezelőtt született nemzeti imánkat. (2024. január 25. – Felvidék.ma)
Néptánc és bor
Táncházzal egybekötött borkóstolót tartott a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központban (VM4K) a Juhász zenekar. Az est folyamán a fiatalok és az idősek is megismerkedhettek a népzenével és a néptánccal. A zenekar több éve táncoltatja meg az érdeklődőket. Fergeteges volt a hangulat a VM4K-ban. Először a gyerekek, később a felnőttek tanultak táncokat. Szakács Tamás és Szakáll Nikolett vezetésével ismerték meg a magyar népzenét és a néptáncot. A Juhász zenekar már több éve havonta egyszer tart táncházat. Juhász Gábor, a Juhász zenekar vezetője: „Én fontosnak tartom azt, hogy ezek a táncházak folyamatosak legyenek, mindig elérhetőek legyenek az emberek számára. Én mindig azt mondom, hogy nekem nem az számít, hogy mennyien jönnek el a táncházba, hanem hogy annak tényleg táncházi hangulata legyen, ahol a teljesen laikusok is be tudnak állni a körbe, meg tudnak tanulni alaplépéseket, és ha megjön a kedvük, akkor esetleg a következőben rész tudnak venni és lassan meg is tudnak tanulni különböző táncokat.” (2024. január 25. – PannonRTV)