Márton Áron püspökké szentelésének 85. évfordulója
Ünnepi szentmisével emlékeztek Márton Áron püspökké szentelésének 85. évfordulójára a kolozsvári Szent Mihály templomban. Erre az alkalomra a Szent Mihály plébánia lapozható falinaptárral készült. A kiadvány címe: Egy év Isten Szolgája, Márton Áron püspökkel. A naptár minden oldala a Szent Mihály templom egy-egy részletét tartalmazza, továbbá Márton Áron egy-egy portréját és tanításaiból vett idézeteket. Az ünnepi szentmisén elhangzott: Márton Áron az erdélyi szellemi élet ösztönzője, mozgatója volt, egész életét a népnevelésnek szentelte. Önként, tudatosan vált mártírrá, hogy az igazságtalansággal szemben, az elnyomottak szócsöve lehessen. (2024. február 14. – Kossuth Rádió)

A felújított Szilágyi Dezső-dombormű a Magas-Tátrában
Hosszú évtizedek után újra látható az Ótátrafüred felé emelkedő Tarajkán álló a Szilágyi Dezső-kilátó talapzatán elhelyezett Szilágyi-emléktábla. A Magas-Tárta nagy pártfogójaként is számon tartott egykori igazságügyi miniszter tiszteletére felállított kilátón közel nyolcvan év múltán kerül helyére az emléktábla másolata. A 110 centiméter átmérőjű, bronzból készült alkotás a Magyarországi Kárpát Egyesület, a Sine Metu és a turisták adományaiból készült el. A tavaly ünnepelt magas-tátrai szervezett turizmus érdekében létrehozott Kárpát Egyesület megalakulásának 150. évfordulójához kapcsolódóan avatták fel az emléktáblát. (2024. február 4. – Felvidék.ma)

Beregszászi pedagógus lett 2024 külhoni tanára
Az Év Tanára díjat az Év Tanára szakmai bizottsága ítéli oda olyan pedagógusoknak, akik a legtöbbet tették a magyar közoktatás, nevelés terén a bizottság tagjai szerint. A jelölés teljesen nyilvános volt, diákok, pedagógusszervezetek és pedagógusok egyaránt jelölhettek. Összesen mintegy 100 jelölésből választották ki a díjazottakat. Külhoni kategóriában Hnatik-Riskó Márta, a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum magyarnyelv- és irodalomtanára kapta a kitüntetést. Hnatik-Riskó Márta, a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum magyarnyelv- és irodalomtanára immáron 36 éve pedagógus, továbbá a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, valamint a Beregszászi Keresztény Értelmiségiek Szövetségének aktív tagja. Mindeközben a Kárpátalja hetilap és a Közoktatás folyóirat munkatársa. (2024. február 6. – karpataljalap.net)

Román nyelvész: Nem a románok a dákok leszármazottjai, hanem az albánok
Dan Alexe szerint a román nyelv rokona az albánnak, a román nép pedig a Balkán félszigeten alakult ki, a mai Bulgária és Észak-Macedónia vidékein. A román értelmiségi körökben közismert Dan Alexe író, nyelvész és filmrendező 2022-ben, a Humanitas Kiadónál megjelent Babel: La început a fost cuvântul (Bábel: kezdetben volt a szó) című kötetében arra a megállapításra jutott a román és az albán nyelv összehasonlító elemzése kapcsán, hogy rokon nyelvekről van szó, azonban utóbbi megrekedt a latinizáció kezdetlegesebb, részleges állapotában. Dan Alexe elmélete szerint, amikor 271-ben, a fokozódó barbár támadások miatt a rómaiak feladták Daciát, a tartomány részlegesen elrómaiasodott népe, követve a visszavonuló légiókat, a Duna déli oldalára költözött, ahol egy már teljesen latinizálódott nyelvet beszélő lakosságot talált, a mai románok őseit. (2024. február 9. – maszol.ro)

A pásztorkultúra megörökítése
Pásztoresztendő címmel kiállítás nyílt Farkas József fotográfus, dokumentarista fényképeiből a Rozsnyói Bányászati Múzeum Galériájában. A fotók a gömöri és környékbeli pásztorok, illetve zenészek portréit, életpillanatait tárják a látogatók elé. Badin Gabriella, a kiállítás kurátora elmondta, Gömör mindig is össze volt fonódva a pásztorkultúrával. A vidék mintha ennek az ősi mesterségnek lett volna teremtve, ősidőktől formálta e táj jellegét és a benne élő emberek életét. A kiállítás megnyitóján, amire nagyon sok érdeklődő eljött, Bastyúr István szilicei pásztor énekelt pásztornótát, a Sajó Banda zenélt, a Borostyán Néptáncegyüttes táncosai pedig pásztorbotolót adtak elő. (2024. február 9. – Ma7.sk)

Két nap, amely csak a népzenészekről szólt
Második alkalommal került megrendezésre az Egressy Béni Városi Művelődési Központ által életre hívott Felvidéki Népzenésztalálkozó. A szervezők elmondták, ezek a napok csak a népzenészekről szóltak. Szakmai programok, táncház, előadások, koncertek és ünnepélyes gálaműsor tette még emlékezetesebbé a találkozót, amelyre a VMK vezetőségének reményei szerint minden évben sor kerül majd. A céljuk, hogy közelebb hozzák egymáshoz a Kárpát-medencei népzenészeket, akik közé egyre több fiatal csatlakozik mindenki nagy örömére. (2024. február 10. – Ma7.sk)

A zene ereje tompítja a szirénák hangját
A ZeneVarázslat Mozgalom megalapítása óta elköteleződött a klasszikus muzsika értékeinek közvetítése mellett. Évente mintegy 150 előadást tartanak szerte a Kárpát-medencében. A Várnagy Andrea Liszt Ferenc-díjas zongoraművész által megálmodott misszió felkelti a gyerekek érdeklődését a klasszikus zene iránt, ösztönzi fejlődésüket, felkarolja a tehetséges fiatal zongoristákat. A vidékünkön egyedülálló tehetséggondozó program az elmúlt 5 évben igazi sikertörténet a kárpátaljai művészeti oktatásban. A GENIUS Jótékonysági Alapítvány, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség hozta létre azzal a céllal, hogy tehetséggondozást, fejlesztést, valamint tehetségkutatást végezzen Kárpátalja magyar iskolásai, egyetemi és főiskolai hallgatói, fiatal kutatói körében. A ZeneVarázslat különlegessége abban is rejlik, hogy Várnagy Andrea zongoraművész kurzusain együtt vesz részt a növendék és tanára. (2024. február 11. – KISZo.net)

Erdélyi költő kapott Balassi Bálint-emlékkardot
A XVI. századi európai költészet kiemelkedő alakjára, Balassi Bálintra emlékezve huszonnyolcadik alkalommal adták át a magyar alapítású nemzetközi díjat, a Balassi Bálintemlékkardot, melyet idén Fekete Vince költő és Abdallah Abdel-Ati Abdel-Szalam Mohamed Al-Naggar egyiptomi arab műfordító vehetett át szerdán, Bálint-napon Budapesten. Az elismeréssel – amelyet Molnár Pál újságíró, szerkesztő értelmiségiek bevonásával 1997-ben alapított – minden évben egy magyar költő és egy külföldi műfordító munkásságát ismerik el. Fekete Vince költészetét méltatva Szentmártoni János József Attila-díjas költő, a Kulturális és Innovációs Minisztérium művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkára kiemelte, hogy a kilencvenes években a kolozsvári Előretolt Helyőrség folyóiratban ismertté vált költő nem csupán az erdélyi, de az egyetemes magyar irodalom egyik legmarkánsabb lírikusává nőtte ki magát. A ma már Székelyföldön és Budapesten kétlaki életet élő Fekete Vince pályafutása kezdete óta szerkesztője a Székelyföld folyóiratnak, írt esszéket és gyermekverseket is, a közelmúltban megrendítő költeményekben állított emléket édesanyjának és rajzolta meg szülővárosa emlékeiben élő szellemi térképét – emelte ki Szentmártoni János. (2024. február 14. – MTI)

Mulatságos asszonybál Ragyolcon
Idén is megtartották a tél legmulatságosabb estjét, a hagyományos asszonybált a felvidéki Ragyolcon. A vigadalmat az 1980-as évektől rendszeresen megrendezik a farsangi időszak utolsó hétfőjén, ahová csak lányok vagy asszonyok léphetnek be. A mulatságon férfiak csak úgy vehetnek részt, ha ők is nőnek öltöznek. (2024. február 14. – Ma7.sk)

A magyar kártya kedvelőinek találkozója
Negyedik éve nagy népszerűségnek örvend a magyarkártya-játék hódolóinak a találkozója. Az idei első összejövetel házigazdái a horvátországi sepsei HMDK-alapszervezet tagjai voltak. Minden idők legnépszerűbb játékszere a játékkártya, hosszú évszázadokon át arisztokraták, polgárok hódoltak neki, de a katonák, diákok, asszonyok és a pórnép körében is egyaránt népszerű volt. Magyarságunk berkeiben is sokan hódolnak a kártyajátéknak. A HMDK sepsei, pélmonostori, kórógyi alapszervezete, valamint a Vukovári Magyarok Egyesületének tagjai négy éve közös belotte-versenyt indítottak, és azóta felváltva találkoztak a négy településen. Az idei évtől a sepsei, a kórógyi és vukovári magyarok vesznek részt a találkozókon. (2024. február 15. – Kepesujsag.com)

Farsangi összejövetelek országszerte
Vidékünk legnagyobb farsangi rendezvénye, a várdaróci kakas-ütés mellett a hétvégén magyar egyesületeink Zágrábban, Kőben, Szentlászlón, Vukováron, Čakovcin és Pulában is szerveztek farsangi összejöveteleket. A zágrábi Ady Endre Magyar Kultúrkörben is ápolják a farsangi szokásokat, a hétvégén felnőttek számára szerveztek jelmezbált, egy héttel korábban pedig a gyerekek bújtak jelmezbe. A szentlászlói Rozmaring egyesület fő tevékenysége a népdaléneklés és hagyományőrzés. Saját rendezvényeiken kívül a legtöbbször saját régiójukban, vagyis Szlavóniában vendégszerepel kórusuk, de a Drávaszögben és a tengermelléken, valamint Magyarországon és a Vajdaságban is bemutatkoztak már. Besegítenek falujuk minden egyesületének a munkájába, és az iskolai programokon is szerepet vállalnak, énekléssel, kézimunkáik bemutatásával, lángos- és fánksütéssel. (2024. február 15. – Kepesujsag.com)