Kitelepített erdélyi földbirtokosok emlékszobája

Kitelepített erdélyi földbirtokosok emlékszobáját adják át a Maros megyei Kutyfalván a Degenfeld-kastélyban március 2-án – szerepel a Kutyfalvi Degenfeld-kastély és az Asociația AntePortum Egyesület által létrehozott eseményleírásban a közösségi oldalon. A kutyfalvi Degenfeld-kastélyban berendezett emlékszobákat a kitelepítés 75. évfordulója alkalmából tartják. A szobák körbejárásával lehetőség nyílik megismerni az erdélyi magyar nemesség 20. századi történetét. Az interaktív kiállítás egy adioguide segítségével teszi még átélhetőbbé az eseményeket. A tárlat bemutatja, milyen környezetben élt a két világháború közötti időszakban az erdélyi magyar nemesség, hogyan zajlott a kitelepítés, és milyen volt egy kényszerlakhely. (2024. február 25. – Krónika)

Megtekinthető érmekincs

Rendkívül értékes érmekincsre bukkantak a kolozsvári Patikamúzeum épületének felújításakor. A lelet 972 darab érméből áll, amelyeket két gyógyvizes kerámiapalackban rejtettek el. A kincs legnagyobb részét az Osztrák–Magyar Monarchiában 1868 és 1872 között kibocsátott ezüstpénzek teszik ki. A palackokat nagy valószínűséggel 1873-ban ásták el, mivel abban az évben Kolozsvár megrendítő események színtere volt. Az érmekincs a nemrég újranyitott múzeum egyik alagsori kiállítótermében tekinthető meg. (2024. február 24. – Kossuth Rádió)

Román vlogger a magyarországi román iskolában

Valósággal lenyűgözték a Magyarország egyik román iskolájában tapasztaltak egy aradi román vloggert, aki több tekintetben is mintaként állítja az ott látottakat a romániai oktatási rendszer elé. A YouTube videómegosztóra rendszeresen anyagokat feltöltő – ezek közül több is foglalkozik magyarországi témákkal – Vasile Blidar nemrég felkereste a Békés megyei Elek kisvárosát, ahol több mint negyedórás riportot forgatott a helyi román tanintézetről. A korábban az aradi sajtóban, egy helyi tévécsatornánál tevékenykedő videóblogger gyakorlatilag mindenhová bejárást kapott az Eleki Román Általános Iskolában, ahol tanórákra, testnevelés órára belátogathatott, sőt még az illemhelyen is forgathatott – ennek külön relevanciát tulajdonított. Már a kisriport elején feltűnik az oktatási intézmény épületének homlokzata, azon is a román felirat: Școala Generală Română din Aletea; Aletea a kisváros román elnevezése. Megjegyzendő, hogy magyarul nem szerepel az iskola neve az épületen. (2024. március 2. – Krónika)

Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség

“Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség”- hirdeti üzenetét az esemény plakátja. A szervezők hívó szavára több nemzedék felvidéki és magyarországi képviselői, köztük jeles vendégek is érkeztek, és fellépésükkel emelték a Wass Albert Felolvasó Maratonnak. Egymás után jöttek a Csemadok, a Magyar Szövetség, a Felvidéki Értékőrzők és a Kárpátia Sport PT közelebb és távolabb élő képviselői, valamint más Mécsvirág- és irodalombarátok, Wass Albert-rajongók is. Február 20-án volt húsz éve annak, hogy sikeressé vált egy magyarországi rekordkísérlet: akkor egy időben az addigi legtöbb ember olvasott részleteket az erdélyi író és költő, Wass Albert (Válaszút, 1908. I. 8 – Astor, 1998. II.17.) műveiből. Három évvel később indult el a Wass Albert Felolvasó Maraton, melyhez külhoni magyarok is csatlakoztak. (2024. március 1. – Ma7.sk)

Bánáti estet tartottak Tordán

Kilenc év kihagyás után újra megszervezték a Bánáti estet a Tordai művelődési napok keretén belül. Az esten több néptánc és énekcsoport, valamint citerás népzenészek is színpadra léptek. A rendezvény egyik rendszeres látogatója Barna Irén is. „Akkor több volt a szereplés, a fellépés, a színdarabok, akkor kevesebb volt a tánc, kevesebb volt a kórus, az egyéni, sőt a citerások sem voltak akkor még ennyien.” A Törökkanizsai Tiszagyöngye Művelődési Egyesületnek 118 tagja van. A Bánáti esten 22 táncossal léptek színpadra. (2024. március 3. – PannonRTV)

„Lebontják az aradi várat.”

– adta hírül a Vasárnap képes hetilap 1924. március 2-i száma. „A szomorú emlékű, történelmi nevezetességű aradi várat, amelynek foglya volt a kivégzésig a szabadságharc tizenhárom vértanúja és százával sínylődtek kazamatáiban a haza, legjobbjai, lebontják. Az oláh kormány azért határozta magát el erre a lépésre, hogy a tömérdek anyagot építkezésekre, elsősorban az aradi építkezésekre fordítsa.” írta 100 évvel ezelőtt a Vasárnap. Nos, az aradi vár még mindig áll, de 105 éve a román hadsereg használatában. 1944 és 58 között a szovjet hadsereg is állomásozott itt. A hír alapja talán az lehetett, hogy a vár ferences templomát átalakították román ortodox, katonai templommá, amelyet aztán 1928-ban fel is szenteltek. A várat a 2010-es évek közepén visszakapta a város, papíron. Tény az, hogy máig nem látogatható. De van Aradnak számtalan más látnivalója, templomok, középületek, paloták, közöttük is az aradi szecessziós építészet egyik gyöngyszeme a Bohus-palota, amely fennállásának 110. évfordulójára megújult. A háromemeletes belvárosi bérházban a 110 év alatt egy sor köztiszteletnek örvendő személyiség lakott. A földszinti üzletek híre messze túljutott a város határain, az emeletet jelentős pénzintézetek bérelték, a műteremlakásokban neves képzőművészek alkottak, és itt működött Aradon az első, kifejezetten filmszínház céljaira kialakított moziterem, az egykori Apolló-, később Stúdió-mozi. (2024. március 2. – Kossuth Rádió)

Hírek a Kincses városról

Kolozsvár több magyar vonatkozású épületét is felújítják, miután a városvezetés bejelentette, hogy idén rekord összegű, 800 millió eurós költségvetésből gazdálkodhat a kincses város. Díszkivilágítást kap a 11. században épült Kálvária-templom, illetve a Karolina téren álló monarchia korabeli obeliszk restaurálása is tervben van. Kiemelt fontosságú projekt a Báthory István Elméleti Líceum mindkét épületének felújítása. A líceum a kincses város egyik legrégebbi, emblematikus tanintézménye. A 16. század közepén alapította Báthory István, erdélyi fejedelem. (2024. március 2. – Kossuth Rádió)

Böjte Csaba élettörténetéről szóló új könyv

Fényből és sárból címmel frissen jelent meg a Böjte Csaba ferences szerzetes élettörténetéről szóló könyv, amelyet 5 erdélyi helyszínen mutatnak be a következő napokban. „Kicsoda valójában Böjte Csaba? Milyen utat járt be a gyulafehérvári teológiai évektől a Dévai Szent Ferenc Alapítvány megalapításáig? Hogyan reagált az életében felmerült nehézségekre, botrányokra, karaktergyilkossági kísérletekre? Háromévnyi utazás, beszélgetés és kutatómunka eredményeként elkészült az eddigi legátfogóbb életrajz a 65 éves Csaba testvérről és a 30 éves Dévai Szent Ferenc Alapítványról” – közölte Facebook-oldalán a Mathias Corvinus Collegium (MCC). A könyvet március 5-től kezdődően öt helyszínen mutatják be: Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Kézdivásárhelyen és a Hargita megyei Oroszhegyen. A Fényből és sárból: Böjte Csaba élete című könyv erdélyi bemutatóin élettapasztalatairól mesél majd a ferences szerzetes. (2024. március 4. – Krónika)

207 éve született Arany János

Születésének 207. évfordulója alkalmából emlékeztek a legnagyobb magyar epikus költőre, Arany Jánosra szülővárosában, Nagyszalontán. A költő emlékét éltető Arany János Művelődési Egyesület több éves kihagyás után ismét megszervezte az Arany János szavalóversenyt. Az egykor nagy sikerű eseményre most néhány tucatnyian jelentkeztek, de a szervezők szeretnék, ha ismét színvonalas nemzetközi megmérettetéssé válna a rendezvényük. (2024. március 4. – Kossuth Rádió)

Most vagy soha!

Erdélyben is látható lesz március 15-étől a Most vagy soha! című film – közölték az MTI-vel a vetítések szervezői, a Taylor Projects és A Vándormozi. Mint közleményükben írták, az új Petőfi-film a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakjának állít emléket, és a költőnek a Habsburg-uralom elleni szabadságharcban betöltött szerepét is bemutatja. Az alkotást a március 14-i magyarországi premier hetében Nagyváradon, Temesváron, Szatmárnémetiben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is vetítik a mozik. A közlemény szerint a filmet olyan partiumi és erdélyi településekre is eljuttatják, ahol nincs mozi. Ilyenek a többi között Székelyhíd, Nagyszalonta, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely és Székelykeresztúr. A vetítések kezdési időpontja “stílusosan” 18.48 óra – írták a forradalom kitörésének évszámára utalva. (2024. március 5. – MTI)

Volt szekusok provokálták ki az 1990 márciusi marosvásárhelyi eseményeket

Az 1990. márciusi marosvásárhelyi eseményeket a volt szekusok provokálták ki, akiknek ürügyre volt szükségük, hogy kiszabaduljanak abból a szorongatott helyzetből, amelybe a forradalom után belekerültek – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A Realitatea TV-nek nyilatkozva a politikus kifejtette: létezik egy dosszié arról, hogy kik voltak azok a személyek, akik a március 15-e előtti napokban kiprovokálták a halálos áldozatokat is követelő sajnálatos eseményeket. Nincs kétségem afelől, hogy a volt szekusok álltak a Marosvásárhelyen történtek hátterében” – idézte Kelemen televíziós nyilatkozatát az Agerpres hírügynökség. Kérdésre válaszolva az RMDSZ elnöke kijelentette, hogy a szélsőséges erők ma valós veszélyt jelentenek Romániában. Ezek a pártok szerinte az egymásra tevődő válságok után mindenütt megerősödtek Európában, mert az emberek elvesztették a bizalmukat a politikai „fősodorban”. „A rendszerellenes pártok kihasználják az emberek haragját, elégedetlenségét, és természetesen többet ígérnek, mint amit teljesíteni tudnak” – mondta a szövetség elnöke. (2024. március 5. – Krónika)