Húsz éve őrzi Zsibót a Wesselényi-szobor
Hármas ünnepet ültek Zsibón. Megemlékeztek az 1848-as forradalomról és szabadságharcról, megünnepelték a zsibói Wesselényi-szobor 20 éves fennállását, és megrendezték a VIII. Zsibói Magyar Napokat. „Mind a három esemény Zsibóra jelentős hatással van, de a legfontosabb mozzanata ennek a hármas eseménynek a szobor felállításának 20. évfordulója” – mondta Sárközi Pál városgazda, egykori tanácsos és alpolgármester. Visszaemlékezve a szoborállítás kezdetére elmesélte, hogy nem volt zökkenőmentes, nem volt könnyű, nagyon sok áldozatot igényelt, és volt egy kicsi félénkség is bennük, mert a demokrácia még gyerekcipőben járt az 50 év kommunizmus után. Meg kellett szokni, hogy szavuk van, meg kellett tanulni hallatni a szavukat, és vigyázni az értékeikre. De biztatással, segítséggel, odaadással mindez sikerült, és áll a szobor. „Az első változat kőből lett volna, aztán amikor megláttuk az agyag változatot, mindenki azt mondta, akármi legyen is az ára, megpróbáljuk bronzból kiöntetni. (2024. március 18. – maszol.ro)

Fiatal művész tárlata
Talált vászon címmel nyílt kiállítás Kolozsváron, az Apáczai Galériában. A tárlat különlegessége, hogy az alkotó ezúttal egy 11. osztályos diáklány, Szélyes Panna. Ő a legfiatalabb művész, aki valaha kiállított a galériában. Panna a zeneiskolából került az Apáczai Csere János Elméleti Líceumba, matematika-informatika szakra. Azóta ő lett a diáktanács elnöke, fest és kitartó munkájának eredményeként képeit most ki is állították. (2024. március 21. – Kossuth Rádió)

Szülőföldem, Gömör
A tavaly év végén megjelent Szülőföldem, Gömör című legújabb könyve egyfajta főhajtásként is értelmezhető az idén 93 éves gömöri származású Takács András részéről a szülőföld, Gömör előtt. A Magyar Művészeti Akadémia és a Zenei Anyanyelv Alapítvány támogatásával megjelent könyv a szerző régebbi írásain, a vele készült interjúkon és az általa készített szalmai beszélgetéseken, valamint mások közreadott véleményein keresztül s a hetven év szakmai tapasztalataival kiegészítve tárja elénk Gömör táncélet- és néptánckutatását, a tájegység hagyományos táncait és táncéletét. (2024. március 14. – Ma7.sk)

Gömör-Kishont gótikus templomai
A Gömör-Kishont régióban található középkori templomok 2022-ben elnyerték az Európai Kulturális Örökség védjegyet, most pedig új weboldalt alakítottak ki róluk. A nyilvánosság online megjelenésben láthatja a templomokat, a több mint 700 éves freskókat és itt olvashatók róluk a legfontosabb információk is. Nyomon követhető ott többek között a Szent László legenda, Antiókiai Szent Margit életének részletei, Szent Mihály arkangyal jelenései. A weboldal három nyelven, magyarul, szlovákul és angolul tartalmazza az ismertetőket. (2024. március 16. – Felvidék.ma)

Hírességek sétánya Ungváron
Ungváron újabb öt neves ember tiszteletére helyeztek el csillagot a hírességek sétányán – számolt be Fegyir Sándor. Los Angeles sétányától eltérően nem a szórakoztatóipar hírességeit örökítik meg, hanem neves tudósokra, sportolókra, művészekre, írókra és más történelmi személyekre hívják fel a járókelők figyelmét. A járdán az első csillagot Andy Warhol, ruszin gyökerekkel rendelkező amerikai képzőművész tiszteletére állították. Később pedig egyre több híres ember neve kapott helyet a sétányon. Fegyir Sándor közleménye szerint újabb öt híres ember kapott csillagot: Erdélyi Béla és Boksay József festőművészek, John Hutenko bokszoló, valamint Mikszáth Kálmán és Olbracht Ivan írók. (2024. március 18. – Kárpátalja.ma)

Íjászviadal Gömörpéterfalán
Országos Íjászviadalt és a Felvidéki Hetes íjász sorozat első állomását szervezte meg Gömörpéterfalán a Fekete Sólyom Történelmi Íjászklub, melynek társszervezői a Felföldi Dalia Iskola és a Magyar-Turán Felvidék voltak. A megmérettetésre az ország különböző pontjairól érkeztek íjászok, hogy összemérjék tudásukat versenytársaikkal. Kopecsni Gábor, a Felföldi Dalia Iskola vezetője elmondta, a felvidéki íjászok megmérettetésének idén hét állomása lesz. Az íjászverseny sorozatot Bogár Valéria és férje Bogár Péter indították. Az íjászházaspár mindkét tagja többszörös világbajnok, illetve a Fekete Sólyom Történelmi Íjászklub vezetői, amely az ország legidősebb hagyományőrző gyalogos íjászcsapata. (2024. március 19. – Ma7.sk)

2024 a virágturizmus éve lesz Kárpátalján
A Kárpátaljai Turisztikai Szervezet 2024-et a virágturizmus évének nyilvánította. A virágos helyek felkeresése a háború idején sem szűnt meg. A kárpátaljai szakura tömeges kiültetésének 100. évfordulója alkalmából idén mind a 64 kistérségben és a régió híres turisztikai látványosságai közelében japán cseresznyefa csemetéket telepítését tervezik. A szakura virágzásának szezonja továbbra is a legnépszerűbb a turisták körében. Mivel idén a tavasz korán köszöntött be, az első virágzás már március végén lehetséges, a tömeges virágzás pedig április elején várható. Először Nagyszőlősön, majd Ungváron, Munkácson, és fokozatosan a hegyvidéki területeken is. (2024. március 19. – Karpat.in.ua)

Emlékközpontot avatnak Kőrösi Csoma Sándor tiszteletére
A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület idén április 8-13. között harmincnegyedik alkalommal szervezi meg a Csoma Napokat a tibetisztika megalapítójaként elismert névadója emlékére. Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulóját Csoma-emlékévnek nyilvánító szervező közösség idén rendhagyó eseményekben bővelkedő programhoz várja az ünneplőket Kovásznán és Csomakőrösön. Magyarország kormánya 2020- tól karolta föl a központ felépítésének ügyét, és összesen közel 422 millió forint támogatásból fölépülhetett a Csoma Emlékközpont és Népfőiskola, a Kovászna-Belváros Református Egyházközség által az egyesületnek adományozott Pap-kerti telken. A központ működésének célja és központi eleme Kőrösi Csoma Sándor emlékének ápolása, szellemiségének átörökítése a következő nemzedékek számára, életművének, és a vele kapcsolatos szakirodalom ismertetése. A Csoma Emlékközpont és Népfőiskola épülete ünnepélyes felavatása a Kőrösi Csoma születésének 240. évében megrendezett Csoma Napok nyitányán, április 8-án lesz. (2024. március 24. – szekelyhon.ro)

A szentek egyesítik Közép-Európa nemzeteit
2024-ben ünnepeljük Szent Kinga születésének 800. és Szent Hedvig-Jadwiga születésének 650. évfordulóját. E kettős évforduló megünneplésére magyar, lengyel, litván és szlovák szervezetek tisztelegtek mindkét szent előtt Budapesten március 21-22-én. A jubileumi rendezvények fő helyszíne a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony-templom volt. Az ünnepségre olyan országok egyházi személyiségeit hívták meg Budapestre, akik valamilyen módon kapcsolódnak ehhez a két jelentős magyar származású szenthez. Az ünnepségre így Budapestre érkezett Marek Jędraszewski krakkói érsek, Artur Ważny tarnówi püspök, Pawel Baran atya, a krakkói Wawel székesegyház plébánosa, František Trstenský püspök a szlovákiai Szepességből és Kęstutis Smilgevičius atya, a Litván Püspöki Konferencia főtitkára Litvániából. (2024. március 24. – Felvidék.ma)

Locsolkodás, hímes tojás, sárga túró
A húsvét Jézus Krisztus feltámadásának és az emberiség megváltásának ünnepe. A tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapra esik és ehhez az ünnephez kötődik a legtöbb magyar népi szokás is, mely tájanként eltérő. Két elem viszont sehonnan sem hiányozhat: a hímes tojás és a locsolkodás. A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet évről évre igyekszik minél több iskolásnak egy olyan napot szervezni, ahol a húsvéti hagyományok szinte minden elemével megismerkedhetnek. Az ügyes és bátor csapat most a Beregszászi Kossuth Lajos Líceum negyedik osztályos tanulóiból állt. (2024. március 24. – Karpat.in.ua)

Rákóczi Napok a beregszászi főiskolán
Az intézmény névadójának születésnapjához igazítva a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) immár tizenkilencedik alkalommal szervezte meg a négynapos Rákóczi Napok rendezvénysorozatot. A Rákóczi Napok hivatalos programja idén a virágvasárnapra való tekintettel egy héttel korábban, március 17-én vette kezdetét az V. Rákóczi-kupa meghívásos röplabdatorna lebonyolításával. A rendezvények sora ezután március 25-én kezdődött a beregszászi Budapest parkban, ahol a város és a főiskola vezetősége, az intézmény oktatói és hallgatói, valamint az egyházak képviselői elhelyezték az emlékezés koszorúit II. Rákóczi Ferenc lovas szobrának talapzatánál, majd átvonulva a főiskola épületébe, lerótták tiszteletüket Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc mellszobrai előtt. (2024. március 26. – Karpat.in.ua)

Zenei örömünnep Ungváron
Egyedülálló és magas színvonalú mesterkurzusra és zongoraversenyre került sor az Ungvári Zádor Dezső Zeneművészeti Szakközépiskolában. A megmérettetésen részt vevő diákok és felkészítő tanáraik kitartása és zeneszeretete példaértékű – hangzott a zsűritagok egybehangzó véleménye a verseny végén. Az a megtiszteltetés érte az ungvári intézmény és további kárpátaljai zeneiskolák tanárait és diákjait, hogy Várnagy Andrea Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, miután március 15-e alkalmából megkapta a Magyarország Érdemes Művésze állami kitüntetést, elsőként Kárpátaljára látogatott, hogy mesterkurzust tartson, illetve zsűritagként részt vegyen a Zádor Dezsőről elnevezett versenyen, amely immár harmadik alkalommal került megrendezésre. (2024. március 26. – KISZo.net)

Értékőrző Madách-kötetek bemutatása Alsósztregován
Madách Imre születése bicentenáriumának évéhez kapcsolódó kiadványokat mutattak be március 26-án az alsósztregovai Madách-kastélyban. Az időpont sem véletlen, hiszen a drámaíró százhatvannégy évvel ezelőtt, 1860. március 26-án fejezte be a legismertebb művét, Az ember tragédiáját. Az MI 200 címet viselő kötet tizenkét szerző költeményét, kisprózai művét, tanulmányát, a tragédia átiratát tartalmazza. Ugyancsak bemutatták a Madách évszázadai címet viselő nemzetközi konferencia előadásait összegző konferenciakötetet, a Madách-enciklopédiát, a Küzdj és bízzál! Táblajátékot, illetve sor került a Szlovák Nemzeti Múzeum – A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma és a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara közti együttműködési megállapodás aláírására is. (2024. március 27. – Felvidék.ma)