Szintet lép a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ
Gazdasági és karrierfejlesztési, vidékfejlesztési, műszaki és innovációs, illetve egészségtudományi és oktatási intézeteket hozott létre a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ (SZÉK), hogy magasabb szintű, hatékonyabb munkát végezhessenek – fejtette ki Ilyés Ferenc, az egyetemi központ programigazgatója. Egyebek mellett erről, illetve a jövő tanévtől induló képzéseikről tájékoztattak az intézmény vezetői. Június 25-én kezdődik a felvételi a SZÉK-en a különböző egyetemi szakokra, összesen 230 helyet biztosítanak – jelentette be Veres Hanga. Újraindul a kereskedelem és marketing alap-, illetve mesterképzés, amit hétvégéken oktatnak. Idén is indul ápolás és betegellátás alapképzés, amelyet nappali és csökkentett látogatású tagozaton lehet elvégezni. (2024. március 26. – szekelyhon.ro)
Új épülettel és kiállítótérrel bővül a fehéregyházi Petőfi Múzeum
Nagylélegzetű munkálatok kezdődnek még idén a fehéregyházi Petőfi Múzeumnál, amely során felújítják és kibővítik a meglévő épületet, rendezik a teret, a parkot és az ispánkúti emlékhelyet. A részletekről Ötvös Koppány, a Maros Megyei Múzeum igazgatója számolt be. Első körben a meglévő emlékházat újítják fel és bővítik ki egy új kiállítótérrel, valamint korszerű kiállítást is berendeznek majd ott. A felújítás és modernizálás összértéke 6,4 millió lej, amelyet a megyei önkormányzat és a Maros Megyei Múzeum biztosít. (2024. március 26. – szekelyhon.ro)
Átadták a Vámbéry-díjat
A XXIV. Vámbéry Napok keretében ünnepélyes keretek között a felvidéki, dunaszerdahelyi városháza dísztermében adták át a Vámbéry-díjat. Az elismerést a Vámbéry Polgári Társulás alapította, s a szervezet szakkollégiumának döntése alapján tavaly ősszel dr. Habil. Michael Knüppel altajista, turkológusnak ítélték oda a Vámbéry életműve kutatásának terén elért kimagasló munkásságáért. Az esemény műsorvezetője Kovács Attila iszlamológus, vallástörténész hangsúlyozta, hogy a díjat azoknak ítélik oda, akik sokat tettek Vámbéryért és örökségéért. (2024. március 22. – Ma7.sk)
Szakoktatási központ épül Csíkszeredában
Csíkszeredában épül fel Székelyföld és Románia egyik legnagyobb és legmodernebb szakoktatási központja – erről írt alá szerződést Korodi Attila polgármester az oktatási minisztériumban, Bukarestben. „A csíkszeredai az ország egyik legnagyobb szakoktatási központja lesz. Számunkra, az RMDSZ számára az oktatásfejlesztésen belül a szakoktatás mindig kiemelkedően fontos volt. Meggyőződésünk, hogy szükség van olyan szakképzett fiatalokra, akik jó munkát tudnak végezni. Ez a központ ezt a célt szolgálja, ezzel a központtal mindenki jól jár: a fiatalok, akik szakmát tanulnak, és ezzel megalapozzák a jövőjüket itthon, és a vállalkozások is, akik segítenek a tanulásban, és munkaerőt is kaphatnak” – fogalmazott Kelemen Hunor a finanszírozási szerződés aláírása kapcsán. (2024. március 27. – maszol.ro)
Tizennyolcadik alkalommal szerveztek Prélót Bajsán
Magyarok, szerbek és szlovákok, valamint más nemzetiségűek is békében és egymással együttműködésben élnek évszázadok óta a délvidéki Bajsán. Telente meglátogatták egymást, szőttek, fontak, kukoricát morzsoltak, beszélgettek, énekeltek és tréfás vetélkedőkkel szórakoztak, kukoricát pattogattak. A Préló nevű rendezvénnyel évente visszaidézik a régi idők hangulatát. A házigazdák nevében Lackovics Károly, Bajsa tanácselnöke a vendégeket magyar, szerb és szlovák nyelven köszöntötte. A Préló lángját Szatmári Adrián, Topolya polgármestere gyújtotta meg. A bajsai Préló jó alkalmat biztosít mindenki számára, hogy megismerjük egymás kultúráját. (2024. március 24. – Vajma.info)
Az egyházi iskolák a magyar közösségek fennmaradásainak zálogai
A Maros Megyei Múzeum Történeti Osztálya, a Haáz Rezső Múzeum és az Erdélyi Református Múzeum állította össze az ORATIO, STUDIO ET COLLECTIO – Az erdélyi református kollégiumok 400 éve című kiállítást, amely a marosvásárhelyi a várban levő múzeumépületben látogatható. A kiállítás a gyulafehérvári, nagyenyedi, marosvásárhelyi, kolozsvári, székelyudvarhelyi és szászvárosi református kollégiumok szerkezetét, történetét és gyűjteményeit mutatja be. A kiállítást az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke is meglátogatta. A református püspök a tárlatvezetés előtt pár szóban értékelte a református kollégiumokat és az azokban végzett munkát. Kiemelte: számára, akárcsak elődei számára drágák és kedvesek az iskolák, hiszen az egyház évszázadok óta kötelességének tartotta, hogy tanítsa, nevelje a fiatalokat. (2024. március 22. – szekelyhon.ro)
II. Rákóczi Ferenc emléknapja
II. Rákóczi Ferenc küzdelme hozzájárult a magyar nemzet megmaradásához – mondta a Rákóczi Szövetség elnöke a 348 éve született fejedelem budapesti lovas szobránál. A szövetség elnöke mintegy 200 középiskolás diák előtt idézte
II. Rákóczi Ferenc üzenetét a fiataloknak: “üzenem a jövőbéli gyermeknemzedéknek Magyarországon, hogy tiszteljék hazájukat, és becsüljék, hogy ezen a földön élhetnek. Őrizzétek meg értékeit és emlékeit!” Az Országgyűlés 2015-ben nyilvánította március 27-ét II. Rákóczi Ferenc emléknapjává. (2024. március 27. – Ma7.sk)
Hungarikum-díj
Hungarikum-díjat kapott a székely kapu a napokban megtartott IV. Hungarikum Díjátadó Gálán a Veszprémi Petőfi Színházban. Az elismerést dr. Szőcsné Gazda Enikő, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum néprajzkutatója vette át – közölte Kovászna Megye Tanácsának sajtóirodája. „Büszkék vagyunk arra, hogy a székelység legjelentősebb identitásszimbóluma, tárgyi örökségünk egyik kiemelt értéke, a székely kapu is hungarikum lett a kürtőskalács után. Kovászna megye minden szegletében kínálja kulturális-szellemi erőterünk, épített örökségünk alapjait képező, kézzel fogható vagy éppen szellemi értékeit. Ezek egy részét a megyei önkormányzat és a Kovászna Megyei Művelődési Központ által 2016-ban létrehozott Kovászna Megyei Értéktár gyűjti és népszerűsíti” – emelte ki Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. (2024. március 28. – Krónika)
Passiójáték
A csíksomlyói ferences szerzetesek az 1500-as évek végén iskolát alapítottak a környékbeli nemesek fiainak tanítására. A 17. században a diákok paptanáraik irányításával főként a nagy zarándoklatok idején misztériumjátékokat mutattak be a hívek oktatására és szórakoztatására. A nagypénteki passiójátékokat 1721 és 1774 között évente bemutatták. Végül a kedvezőtlen történelmi események az 1990-es évek elejéig véget vetettek a csíksomlyói színjátszásnak. Akkor azonban egy lelkes csapat felelevenítette a Jézus Krisztus szenvedéstörténetét bemutató misztériumjátékot, és azóta néhány év szünettel minden év virágvasárnapján a kegytemplom előtti téren bemutatják a passiót. (2024. március 29. – Kossuth Rádió)
Jó és fontos a magyar iskola
Hakszer Loreta, a dunaszerdahelyi meliorat.io fejlesztőközpont pszichológusta elmondta, miért fontos kapcsolatban maradnunk anyanyelvünkkel: “A megfelelő iskolaválasztás meghatározó a gyermek életében és a határon túli magyar szülők arról is döntenek, hogy anyanyelvi oktatásban szeretnék-e részesíteni gyermekeiket. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy az anyanyelv elsajátítása nem ér véget azzal, hogy a gyerek megtanul beszélni. Az anyanyelv elsajátításának vannak ugyanis kritikus periódusai, amiket kapcsolatba hozhatunk a biológiai érési folyamatokkal.”. Ezen kritikus időszakok egyike a 6-7 éves kor, amikor a gyermek belép az iskolába. (2024. április 2. – Ma7.sk)
A fotográfia világrengető ereje
Március 26-án nyílt meg a 10. nemzetközi Pannonia Reflections fotóművészeti szalon a Lendvai Galéria-Múzeumban. A kiírás az egész világot megmozgatta, hiszen 57 országból 411 alkotó 6.870 fényképpel nevezett a fotópályázatra. A nemzetközileg elismert zsűri tagjai, Jure Kravanja (Szlovénia), Zvonko Radičanin (Horvátország) és Virág István (Szerbia) a beküldött felvételek közül 25 különböző ország 82 fotográfusának 100 legjobb képét díjazták egy pontrendszer alapján. Az értékelés folyamán a bírák igyekeztek a fotósok szemén keresztül látni az alkotásokat, keresték az új technikai megközelítéseket és az új látásmódokat. A kiírásra öt különböző témában lehetett pályaművet beküldeni: szabad téma – színes, szabad téma – fekete-fehér, emberek, minimalizmus és víz. (2024. április 3. – Népújsag)
Restaurálják a Szentjobb-ereklyét
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch-termében – közölte az egyházmegye. Március 27én volt 200 éve annak, hogy Új-Aradon megszületett a római katolikus egyház egyetlen, Nagyváradról regnáló bíborosa, Schlauch Lőrinc (1824-1902), akinek a tavalyi Varadinum ünnepségsorozat keretében avattak emlékszobát a közelgő bicentenárium apropóján, annak köszönhetően, hogy a bíboros oldalági leszármazottai jelentős hagyatékkal bővítették az egyházművészeti gyűjteményt. Az Országos Széchényi Könyvtár vezetőjének tavalyi, nagyváradi látogatása adta az ötletet Schlauch Lőrinc emlékének korszerű és időszerű ápolására, így az eltelt fél évben az OSZK digitalizálta, és Magyar Elektronikus Könyvtárában nyilvánossá tette Schlauch Lőrinc bőséges nyomtatott irodalmi hagyatékát, s a nagyváradi egyházmegyével kapcsolatos egyéb nyomtatványokat. (2024. április 4. – Krónika)
Sapientia
Idén is nyílt napokkal ünnepli a tavaszt a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Fontos, hogy a középiskolások első kézből szerezhessenek információkat a jövőbeli tanulmányaik kapcsán. Áprilisban minden pénteken színes programokkal várják az érdeklődő fiatalokat a Sapientia EMTE négy karán, Csíkszeredában, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön. A diákok betekintést nyerhetnek az oktatásba, feltehetik kérdéseiket és személyesen is bejárhatják azokat a tereket, ahol majd tanulni fognak. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. (2024. április 4. – Kossuth Rádió)