Magyarok kenyere
A Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem program idei nyitórendezvényét, a Kárpát-medencei búzaszentelést Erdélyből, Partiumból, Felvidékről, Délvidékről és Kárpátaljáról érkezett gazdák jelenlétében tartották meg a romániai Kaplonyban. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a település határában zöldülő búzamező mellett tartott ünnepségen azt mondta, a Magyarok kenyere ünnep, a búza- és kenyérszentelés ünnepe az egységről szól, a magyar nemzet egységéről. A Magyarok kenyere annak az egységnek a szimbóluma, hogy bárhol is élünk a Kárpát-medencében, a nagyvilágban, ugyanannak a nemzetnek, a magyar nemzetnek vagyunk a tagjai – hangoztatta. Bárhol teremjen is a 15 millió búzaszem, ha kenyér lesz belőle, már nem lehet szétválasztani, hogy melyik szem honnan került bele – mondta Semjén Zsolt megjegyezve, hogy a különböző magyarlakta területeken termett búzaszemekből készült kenyér jól szimbolizálja a magyar nemzet egységét. (2024. ápr. 19. – MTI)

Unitárius Kollégium Kolozsváron
467 éve alapították a kolozsvári Unitárius Kollégiumot, 1557-ben és 30 éve annak, hogy a kommunista rezsim bukása után újraindították azt. „A kollégium a 16. században szentesített erdélyi tolerancia eszméjének a szószólója volt, s ennek örökségéből fakadóan szolgálta és szolgálja ma is az erdélyi és az egyetemes magyar tudományosságot, valamint az európai szellemiségű művelődést” – hangsúlyozza Popa Márta igazgató. A János Zsigmond Unitárius Kollégium újraindulásának 30 éves évfordulója alkalmából szervezett ünnepséget a unitárius templomban tartották meg, az ünnepi istentisztelet után pedig a kollégium egykori tanáráról, László Gyuláról elnevezett tornaterem névadó ünnepségére is sor került. (2024. április 22. – maszol.ro)

Könyvbemutató
Bakkancsra fel! Túralehetőségek Kárpátalján címmel, ukrán és magyar nyelvű kiadvány bemutatójára került sor a Munkácsy Mihály Magyar Házban. A könyv Kárpátalja hegycsúcsait, természeti látnivalóit és egyéb érdekességeit mutatja be 35 gyalogtúra részletes leírásán keresztül. Horváth Zoltán, a kiadvány szerzője tapasztalt túravezető, az általa ajánlott útvonalakat személyesen térképezte fel. A fotókkal és térképekkel gazdagon illusztrált könyv kiadása az Európai Unió Magyarország – Szlovákia – Románia Ukrajna Határon Átnyúló Együttműködési Program finanszírozásával a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács kezdeményezésére valósult meg. (2024. április 23. – Karpat.in.ua)

Kárpát-medencei huszártalálkozó Zetelakán
A gazdagon zsinórozott egyenruhában, vállukon átvetett mentével, oldalukon karddal és tarsollyal felsorakozó huszárok a méltóságteljes és összehangolt díszelgést gyakorolják. A 14. Huszárakadémián résztvevő Kárpát-medencei bandériumok tagjai a házigazda település, Zetelaka központjában katonás fegyelemmel veszik át a díszelgés fontosabb mozzanatait. (2024. április 28. – M1)

9. Csíkszeredai Könyvvásár
Több mint ötven kiadó lesz jelen a 9. Csíkszeredai Könyvvásáron, amelyet május 9-12. között rendeznek meg. A rendezvény programját a csíkszeredai sajtótájékoztatón ismertette Korodi Attila polgármester, Hajdú Áron, a Bookart Kiadó vezetője és Prigye Kinga, a városháza kulturális osztályának vezetője. Elmondták: 30 standon 50 kiadó mutatja be ajánlatát a csíki olvasóknak, akik 55 programpont közül választhatnak. Ezek három helyszínen zajlanak: a vásártér színpadán, az emeleti Fodor Sándor-teremben és a gyermekek birodalmának számító Szöcskedombon. Korodi Attila szerint a gyerekek olvasóvá nevelését nem lehet elég korán kezdeni, ezért idén is felkérték az oktatási intézmények vezetőit, hogy segítsenek népszerűsíteni a programot, de a szülőkre is számítanak partnerként. (2024. április 29. – MTI)

Együtt egymásért kárpátaljai est Budapesten
Úgy húzta a magyar muzsikát Szalonna és Bandája, hogy bizonyosan libabőrös lett mindenki, aki tiszta szívvel hallgatta! Rajtuk kívül még számos kárpátaljai zenekar tette bele szívét-lelkét abba a fellépésbe, amit együtt, egymásért adtak elő. Ezt a találó címet választották a budapesti Fonóban megrendezett Kárpátalja-estnek, amelyen kárpátaljai népzenészek, táncosok, énekesek léptek fel annak érdekében, hogy bemutassák szülőföldünk kincseit, és kárpátaljai gyermekek táboroztatására gyűjtsenek. A szervezők kiemelték, hogy a magyar összetartás nem csak a határvonalig tart és a kultúra nehéz helyzetben is segítséget tud nyújtani embertársaink számára. Az esten Kárpátalja népművészetének sokszínűségét kívánták bemutatni külhoni és itthon élő művészekkel együtt. (2024. április 29. – KISZo.net)

Népviselet napja Rozsnyón
Fiatalok és idősek, nők és férfiak, táncosok és hagyományőrzők egy-egy saját ruhadarabbal fejezik ki, mennyire fontos számukra a népviselet, a hagyomány, ami nemcsak a múltunk, de a jelenünk részét is képezi. Szoknyák, blúzok, mellények, ingek, kalapok, cipők és csizmák, mind-mind a magyar kultúrát hirdetik, amit ha viselünk, tartást ad, egyfajta itthon vagyok érzést. A felvidéki Rozsnyón sokak számára fontos a népviselet, egyre gyakrabban mutatkoznak benne, s teszik ezt nem csak a Népviselet napján. (2024. április 28. – M1)

Ferenc pápa magyarul köszöntötte a Magyar Nemzeti Zarándoklat tagjait
Isten hozott! – magyarul köszöntötte Ferenc pápa az ezerötszáz fős Magyar Nemzeti Zarándoklat tagjait a vatikáni audienciateremben. Budapesten, a hidak és szentek városában, Európáért imádkoztunk „a békéért, nem a háborúért, a reményteljes jövőért, amely bölcsőkkel és nem sírokkal, testvériséggel és nem falakkal van tele” – hangoztatta az egyházfő. Azt kérte, a magyarok az imádságban találják meg az erőt, elszántságot, hogy még a jelenlegi történelmi körülmények között is „követhessétek a népetekből sarjadt szentek és boldogok példáját”. A magyar egyház életét Máriára, a Magyarok Nagyasszonyára bízta, valamint Szent István, Szent László, Szent Erzsébet és Szent Imre közbenjárását kérte. (2024. április 25. – MTI)

32. Festum Varadinum
Együtt mottóval szervezik meg idén a 32. Festum Varadinumot, mely három héten keresztül, április 28. és május 19. között tart. Mintegy 250 programra lehet számítani, az előrendezvények már zajlanak. A kulturális programsorozat egyik sarokkövét jelenti a Szent László Egyházmegyei Zarándoklat: a Szent László királyunk tiszteletére szervezett, az országhatárokon túlmutató zarándoklatot és ünnepi szentmisét körmenet zárja vasárnap. (2024. április 25. – erdon.ro)

Szabadság-szobor
Húsz évvel ezelőtt, 2004. április 25-én állították fel újra Aradon a Szabadság-szobrot, a magyar honvédsereg 1849. október 6-án Aradon kivégzett 13 főtisztjének az emlékművét. Az első világháborút, és a trianoni döntést követően Aradot Romániához csatolták, a román kultúrpolitika pedig száműzte a magyar emlékjeleket, így Zala György monumentális alkotását is hosszú évtizedekre elzárták. Oly annyira, hogy 1925-ben lebontották a kompozíciót, az allegorikus szoboralakokat pedig először különböző raktárakba, majd a laktanyaként használt várba vitték. 74 év után szabadult ki a várfogságból, de további öt esztendőt kellett várni, míg hosszas tárgyalások, alkudozások, akadékoskodások után és kompromisszumok árán, ismét felavathatták köztéren a műalkotást. Az aradi Szabadság-szobor a Kárpát-medencei magyarság egyik zarándokhelyévé vált. A szoborállítás 20. évfordulója alkalmából Király András, a Szabadság-szobor Egyesület elnöke, a megyei RMDSZ akkori vezetője és parlamenti képviselője elevenítse fel a szoborállítás történetét, az akkori közhangulatot, hogy miként valósulhatott meg ha kompromisszumok árán is –, az aradi magyarság egyik legfőbb álma, a Szabadság-szobor újbóli felavatása. (2024. április 25. – Kossuth Rádió)

Erdély „legnagyobb és legcivilizáltabb” városünnepe
Szervezői szerint rég nem voltak annyin kint Szent György Napok koncertjén, mint vasárnap vagy akár szombat este: úgy becsülik, tízezreket mozdított ki a lakásból a jó idő és a nívós programajánlat. Ugyanakkor néhány érdekes számadatot is megosztottak Sepsiszentgyörgy egyhetes városünnepéről. A Bagossy Brothers Company záró koncertjén még a legmértéktartóbb becslések szerint is legalább 18 ezren vettek részt, de a többi helyszín is igen népszerűnek bizonyult – közölte Knop Ildikó főszervező. A gyermekvárosban például több mint kétezer gyerek igényelt pecsételőkártyát, és ebbe nem tartoznak bele a kicsik, akik nem kaptak ilyet. Az előzetesen beharangozott műsornak megfelelően kilenc együttes lépett fel a hétvége során. A közösségi színpadon 26 csoport szerepelt, a nézőtér folyamatosan tele volt. Az ifjúság bázisán – a nappali tevékenységeket, műhelyfoglalkozásokat, közönségtalálkozókat, valamint az esti bulikat is beleszámítva – mintegy 1800 fiatal fordult meg. (2024. április 30. – szekelyhon.ro)

Lehár Ferencről emlékeztek meg Komáromban
Április 30-án, a katonazene emléknapján, Lehár Ferenc születésének 154. évfordulóján tisztelői megkoszorúzták komáromi szobrát a zeneszerzőről elnevezett parkban, ahol Emil Venkov szobrászművész Lehárt karnagyként ábrázoló bronzszobra áll. „Hiába volt az Osztrák-Magyar Monarchia gyermeke, Lehár mindig magyarnak vallotta magát, és bár nagyon sokan felkínálták számára a Monarchia felbomlása után az állampolgárságot, ő mindvégig megmaradt magyar állampolgárnak öccsével együtt, báró Lehár Antallal” mondta Klemen Terézia, a Lehár Ferenc Polgári Társulás elnöke. (2024. április 30. – Felvidék.ma)

Májusfa állítás, kézműves foglakozás a Nagyberegi Tájházban
Május elsejéhez egy igen érdekes és szó szerint színes szokás kötődik, mégpedig a májusfa állítás. Sajnos ez a hagyományunk is egyre inkább a feledés homályába merül, viszont hosszú évszázadokig virágzott, ugyanis a májusfaállítás egészen a 15. századig nyúlik vissza. A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet minden évben igyekszik programjába egy olyan alkalmat beilleszteni május elsején, ahol felelevenítik ezt a szép hagyományt: májusfát állítanak. Fantasztikus dolog ez, hiszen lassan már a falvakban is egyre ritkábban látunk májusfát, így a mai gyerekek nem is tudják, honnan ered ez a szokás, és mit jelent valójában. (2024. május 2. – Kiszo.net)