Algyógyon is megtekinthető a Csodálatos Kárpát-medence
Az algyógyi református templomban, illetve a szomszédos rotundában tekinthető meg a Csodálatos Kárpát-medence nevet viselő vándorkiállítás, melynek első Hunyad megyei állomása a Téglás Gábor Elméleti Líceumban volt. A tárlat anyagát Radnai Gábor Petőfi-ösztöndíjas munkatárs hozta el. Összesen 18 tájegységet mutatnak be a rollupokon megjelenített fotók (összesen 85 kép), amelyeket egy korábbi fotópályázat alkotásai, illetve kirándulók vagy épp profi fotósok munkái közül válogattak ki. A képekhez egy-egy rövid leírás is társul az adott tájegységről. „Azt látjuk, hogy napjainkban, főleg a fiatalok, nem olvasnak el hosszabb szövegeket, inkább a vizuális tartalmak fogják meg őket, ezért is főleg a képeken keresztül törekszünk az adott tájegység bemutatására” – mondta Radnai Gábor, aki a dévai megnyitó alkalmával arra biztatta a diákokat, hogy maguk is járjanak nyitott szemmel, kapják lencsevégre, ami megragadja a figyelmüket, hiszen alkalomadtán másoknak is bemutathatják majd ezt a térséget. (2024. máj. 6. – Nyugati Jelen)

Nem élhetek muzsikaszó nélkül
A Csemadok zselízi alapszervezete 2024. május 4-ére szervezte meg a kulturális szervezet 75. születésnapjával egybekötött nótaestjét. A Nem élhetek muzsikaszó nélkül című rendezvénynek a helyi kultúrház adott otthont. Sor került díszoklevelek átadására; megköszönték Gáspár Gizella, Krizsovics Erzsébet és Nagy Mária munkáját, s in memoriam Kántor Jánost is kitüntették. (2024. május 6. – Ma7.sk)

Hagyományok napja Felsőszeliben
A Csemadok Felsőszeli Alapszervezete sokrétű tevékenységének egyik alappillére a hagyomány éltetése. Ennek a törekvésnek szép példája a Hagyományok napja, melynek keretében meghívták dr. Agócs Gergely népzenekutatót, a Hagyományok Háza főtanácsadóját, a Debreceni Egyetem docensét. Agócs Gergely előadásában, melynek címe „Dunának és Amu Darjának egy a hangja”, Ady után a címet azért változtatta meg, mert a magyarok származásának kutatása során a tudósok a finn–ugor rokonság bizonyításakor csupán a nyelvi rokonságot elemezték, a népzenekutatás ezen a vonalon elmaradt. Az előadó mindjárt az első részben hangsúlyozta, hogy zenénk törzsanyaga Eurázsiában a türk nyelvekkel rokon. A sátor, a sujtásos díszítésű ruházat, a hangszerek, a népi gyermekjátékok ritmusa és dramaturgiája mind bizonyítják a zenei rokonságot. (2024. május 6. – Felvidék.ma)

Tizenöt Zsoltár – jótékonysági koncert
Sebestyén Márta, Gryllus Dániel és Gryllus Vilmos lép fel a Tizenöt Zsoltár című koncerttel Marosvásárhelyen a református Vártemplomban június 6-án, a koncerttel a Szilágy megyei Zsobokon működő, református Bethesda gyermekotthont támogatják – közölte Facebook-oldalán a szervező Erdélyi Hagyományok Háza. A marosvásárhelyi Vártemplomban a június 6-án, csütörtökön 19 órakor tartandó eseményre a belépés adományalapú. Amint a szervezők felhívásában szerepel, a Szilágy megyei Zsoboki Református Egyház keretében 30 éve működik a Bethesda Gyermekotthon. A nonprofit szociális intézet átszervezésen megy keresztül, anyagi gondokkal küszködik. A jelenlegi romániai gyermekvédelmi törvény nem engedélyezi a nagy létszámú gyermekotthonok működését, a gyermekek elhelyezése csak családtípusú otthonokban lehetséges. Ezért a Bethesda Gyermekotthon fennmaradásához létfontosságú, hogy az intézmény család típusú otthonná alakuljon át. (2024. május 7. – Krónika)

Szent hely ez itt ahol állsz!
Z. Urbán Aladártól hozott a posta egy újabb szép kiadványt, a Palóc Társasági Könyvek sorozatban megjelentetett “Szent hely ez itt ahol állsz!” címűt, amelynek címoldalán rovásírással is szerepel a cím. Rovásírással, mert Z. Urbán Aladár, a Palóc Társaság elnöke jóvoltából ráirányult a figyelmünk erre az ősi örökségünkre, és sokan neki köszönhetően ismerkedtek meg tájainkon is a vele. A 151 oldalas kötetben a Palócföldhöz, a történelmi Hont és Nógrád megyéhez kapcsolódó jelentős személyiségek életrajza, és azoknak az emléktábláknak, szobroknak, oszlopoknak, kopjafáknak, éremnek a fotója és leírása szerepel, amelyeket a Palóc Társaság kezdeményezésére, segítségével illetve más szervezetek közreműködésével avattak, készítettek el mindezen egyéniségek tiszteletére. (2024. május 8. – Ma7.sk)

Id. Andrássy Gyula monografikus kiállítása a pozsonyi Brämer-kúriában
Id. Andrássy Gyula, a sorsfordító politikus címen nyílik kiállítás a Szlovák Nemzeti Múzem – A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában május 15-én. A kiállítás alapját a Szlovák Nemzeti Múzem – Betléri Múzeuma 2023-ban megrendezett In Effigie – id. Andrássy Gyula, a legnagyobb európai magyar című kiállítás adja. Id. gróf Andrássy Gyula (18231890) az európai politikatörténet megkerülhetetlen alakja volt: az 1848-as szabadságharc résztvevője, majd Magyarország miniszterelnöke, az osztrák-magyar kiegyezés egyik előmozdítója és véghezvivője, aki végül 1867-ben Budán magyar királyi párrá koronázta I. Ferenc József osztrák császárt és Erzsébet császárnét. A kiállításon a Betléri Múzeum jóvoltából eredeti dokumentumokon és műtárgyakon keresztül mutatják be Andrássy pályáját és magánéletét. (2024. május 8. – Felvidék.ma)

Székely „terroristák” kálváriája
Közel három, fegyházban töltött év után, 2021. július 19én térhetett haza a terrorizmus vádjában elítélt felső-háromszéki Beke István és Szőcs Zoltán. Kálváriájuk mentén ma már jelentős mértékben rekonstruálható, hogy a terrorizmusveszélyért hozott ítélet egyrészt a különböző titkosszolgálatok fenntartásának szükségességét volt hivatott igazolni, másrészt félelemkeltési precedensteremtést szolgált. Beke István mindenesetre változatlanul érzi a hatalom „törődését.” (2024. május 11. – szekelyhon.ro)

Átadták a Méhes György-díjakat
Kiemelkedő irodalmi munkásságának elismeréseként idén Oravecz Imre kapta a Kárpát-medencei Méhes Györgyéletműdíjat, az erdélyi irodalomért tett szolgálatáért Szakolczay Lajos irodalom- és művészetkritikus Erdélyi Méhes György-díjban részesült, Atlasz vállára veszi a holdat című verseskötetéért pedig Nagy Zalán költő vehette át az Erdélyi Méhes György-debütdíjat – közölte a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány az MTI-vel. Közleményük szerint a Kossuth-díjas író hagyatékából alapított elismeréseket idén 22. alkalommal ítélték oda a magyar irodalomért tett szolgálatért, valamint kiemelkedő szépirodalmi teljesítményekért. A díjátadót kedden este tartották a kolozsvári Bulgakov Kávéházban, ahol Szakolczay Lajos helyett a díjat felesége, Faragó Laura énekművész és népdalénekes vette át. (2024. május 14. – MTI)

Magyarország Kiváló Művésze-díj
A Magyarország Kiváló Művésze díjat egész Kárpátalja kapta – így fogalmazott a Tv21 Ungvárnak Pál István Szalonna, akit nemrég Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter tüntetett ki Budapesten. Pál István Szalonna Visken született. Zenei indíttatását zenetanár szüleitől, Jancsó Katalintól és Pál Lajostól kapta. Nevéhez több kárpátaljai népzenei gyűjtés is kapcsolódik. A tiszapéterfalvi zeneiskolában tanult hegedülni, majd tizennégy évesen került Magyarországra, ahol a Debreceni Református Kollégium diákja lett. Emellett folytatta népzenegyűjtő munkáját. Régi zenész mestereket kutatott fel az egész magyar nyelvterületen. Tizenkilenc éves korában nyert felvételt a Magyar Állami Népi Együttes zenekarába. Az elmúlt években a világ számos országában mutatták be a magyar kultúra értékeit, szépségét. Megalapította saját zenekarát, a Szalonna és Bandáját. Számos elismerést és díjat tudhat magáénak. Kárpátalja híres szülötte legutóbb a Magyarország Kiváló Művésze-díjat vehette át. (2024. május 15. – Karpat.in.ua)

Hálájukat viszik a Szűzanyához a gyergyóalfalvi keresztalja alatt zarándoklók
Gyergyóalfalunak kivételes helye van a pünkösdi búcsúba tartó keresztalják között, hiszen a több száz éves hagyomány szerint István pap vezetésével innen indult az első zarándoklat Csíksomlyóra. Idén is több mint kétszázan vágtak neki az útnak. Az alfalvi keresztaljához csatlakoztak a Mária úton Budapestről érkező zarándokok is, akik több, mint egy hónapja vannak úton. A Mária út a mi Caminónk, Csíksomlyó pedig a mi Santiagónk – mondta az egyikük. Az alfalviakon és a hozzájuk csatlakozókon kívül elindultak a keresztalják Gyergyószék más településeiről, Remetéről, Ditróból, Szárhegyről és Gyergyószentmiklósról is Csíksomlyó felé. (2024. május 16. – szekelyhon.ro)

Magyar katolikus jelenlét a világban
Tíz tablóból álló kiállítást tekinthetnek meg a zarándokok Csíksomlyón, a kegytemplomhoz közeli Fodor-ház előtt. A kiállításmegnyitón elhangzott, a tárlat annak reprezentációja, hogy a magyar templomok, kegyhelyek, kápolnák, ereklyék, zarándokházak, misszionáriusok, papok és tudósok mivel tudták gazdagítani a magyarság nevében az egyetemes egyházat, illetve bemutatni, hogy miként kapcsolódik a magyarság a világ más népeihez a katolicizmus révén. A rendezvény a Külgazdasági és Külügyminisztérium jóvoltából jött létre az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából, a magyar külképviseletek közreműködésével. Beke Mihály András, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának első beosztott konzulja szerint a pünkösdi búcsú a magyarság legnagyobb egyházi ünnepe, ez pedig kiváló alkalom arra, hogy ezt a tíz tablóból álló utazó kiállítást a zarándokok számára is elérhetővé tegyék. (2024. május 16. – szekelyhon.ro)

Torockói Duna Napok
Varga Miklós és Vikidál Gyula is visszatér a torockói Duna Napokra, a Fehér megyei, festői szépségű településen szervezendő eseményt 10. alkalommal tartják. A jubileumi Duna Napokat május 31. és június 2. között tartják Torockón a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából. Az eseménysorozaton többek közt az István, a király és Koppány alakját a rockoperában eredetileg megformáló két művész, Varga Miklós és Vikidál Gyula is fellép. A művészek a korábbi években is koncerteztek már Torockón. (2024. máj. 16. – Krónika)