Kulturális oázissá alakítják az egykori magyar miniszterelnök erdélyi kastélyát
Végre vigyázó kezekbe került a pribékfalvi Teleki-kastély, amelyet csaknem 13 millió eurós uniós finanszírozás révén ment meg a Máramaros Megyei Tanács. Az államosítás előtt utoljára Teleki Pál magyar miniszterelnök által használt, most multifunkcionális kulturális-turisztikai központtá alakítandó műemlék így nemcsak megmenekül a pusztulástól, hanem a térség látványosságává válik egy példaértékű beruházás révén. A pribékfalvi Teleki-kastély restaurálásáról az európai uniós forrásokat kezelő Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség adott hírt, jelezve: aláírták a szerződést a műemlék tulajdonosával, a megyei önkormányzattal. A tájékoztatás szerint a 19. században épült impozáns ingatlan a több mint 12 millió euróból megvalósítandó felújítás után múzeummá és kulturális központtá válik. Ionel Bogdan tanácselnök pompás hírként tálalta a szerződéskötést. Fontos győzelmet arattunk a történelmi műemlék restaurálásáért és kihasználásáért vívott küzdelmünkben, a kastélyt Máramaros számára referenciaértékű multifunkcionális kulturális központtá alakítjuk. (2024. jún. 29. – Krónika)

Kisméhészeket oktatnak a Partiumban
Szatmár megyében 22 településen több mint 2400 gyermek ismerkedhetett meg a méhek és a méhészet csodálatos világával a Partiumi Falugazdász Hálózatnak köszönhetően. Lezárult a tanév, sikeresen zárult a Kisméhész Program, amelynek keretében kibővült azon települések sora, ahol az iskolákban méhészeti előadáson vehettek részt a gyerekek közölte a hálózat. Harmadik éve szervez a méhek világát a kisiskolásokkal megismertető előadássorozatot a Partiumi Falugazdász Hálózat és a Szatmár Vidékfejlesztéséért Egyesület. A cél most is ugyanaz volt: a szorgos rovarok munkájának bemutatása, és a közreműködésükkel készülő édes finomságokkal való ismerkedés. (2024. június 26. – Krónika)

Átadta díjait a fiatal tehetségeknek az E-MIL
Bizakodásra ad okot, hogy az erdélyi magyar irodalomnak mutatkozik utánpótlása, hiszen sok fiatal próbálkozik vers- és prózaírással – hangzott el a Méhes György Tehetségkutató Pályázat díjainak átadóján, amelyet a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét keretében tartott az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL). Szép számmal akadnak erdélyi magyar fiatalok, akik vers- és prózaírásra adják a fejüket, közülük 32 tehetséges fiatalt díjazott az Erdélyi Magyar Írók Ligája (EMIL) irodalmi pályázata keretében, amelyet a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány támogat. A díjátadó ünnepséget Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának termében tartották, az eseményen sok díjazott fiatal jelent meg szüleivel együtt, az erdélyi magyar irodalom képviselői közül is sokan vettek részt az eseményen. (2024. június 29. – Krónika)

Új képzés
A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Kara az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvánnyal stratégiai partnerségben népzenei tantárgycsomag bevezetésével bővíti az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatási palettát. A Zeneművészet szakirány alapképzésén 2024. őszétől választható, ingyenesen felvehető opcionális tantárgyak révén népi hangszerek és ének oktatása kezdődik el. A teljes tanulmányi időszak (6 szemeszter) során elérhető, állandó népzenei diszciplínák egyéni és csoportos órái mellett repertoár- és hangszerismeret, népzenei lejegyzés, etnomuzikológia valamint népzenei előadások szerkesztése és stúdiómunkája is helyet kap. (2024. július 1. – Krónika)

Bölöni László Marosvásárhely díszpolgára lett
Marosvásárhelyről szólva Bölöni László elmondta, ebben a városban gyakorlatilag csak szép dolgok történtek vele, itt érettségizett, majd végezte el az egyetemet, itt lett szerelmes, majd született meg a lánya. Itt lett első osztályú futballista, majd döntötte meg a román válogatottsági rekordot is. „Azt hiszem, van még mit adnom” – mondta jövőjével kapcsolatban a legendás szakember, aki az MTI szerint megjegyezte, élete a Dél-Franciaország, Budapest, Marosvásárhely háromszögben zajlik, majd kissé „morbidul, de humorosan” hozzátette, utóbbi helyre egészen biztosan visszatér majd, hiszen itt van a sírhelye is. (2024. július 1. – Krónika)

19. falunapok a horvátországi Szentlászlón
Kulturális, sport- és gasztronómiai programokból álló, háromnapos rendezvénysorozattal ünnepelték falujuk napját a szentlászlóiak. A péntektől vasárnapig tartó programsorozat szervezéséből a szlavóniai magyar település összes civil lakos kivette a részét. Pénteken a HMDK szentlászlói alapszerve-zete rendezett magyar zenés estet és halpaprikásfőzőver-senyt a kultúrotthon udvarában a zágrábi Kisebbségi Tanács támogatásával. Szombaton a vadászegyesület nyílt napja ke-retében bemutatták az érdeklődőknek székhelyüket és tevé-kenységüket, bográcsgulyásfőző-versenyre is sor került. (2024. július 4. – Kepesujsag.com)

Film Márton Áronról
Sajátos rendezői vízión alapuló filmet mutattak be Márton Áronról Csíkszeredában. Poór István alkotása a néhai püspök második világháború előtti és utáni tevékenységét, bebörtönzését és szabadulását járja körül dokumentarista elemekkel, de fikciót is tartalmazó játékfilmként. Még a pótszékek is beteltek Poór István Márton Áron-filmjének csíkszeredai premierjén, szombat este a Csíki Moziban. A telt házas vetítést követően közönségtalálkozót tartottak a film főszereplőjével, a Márton Áront játszó, csíkszeredai Papp Tiborral, a film operatőrével, Palatinus Zsolttal, valamint az alkotás kreatív producerével, P. Soós Katával. Rég nem vonzott ennyi embert egy film a Csíki Moziba, mint a Márton Áron püspökről készült 99 perces alkotás, ami érthető, hiszen hatalmas kultusza van Székelyföldön a néhai püspöknek, akinek szentté avatásáért nemcsak imádkozunk templomainkban, hanem a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye megtette a szükséges lépéseket; Kovács Gergely érsekké történő kinevezése óta Cristiana Marinelli a szentté avatás posztulátora, Obermájer Ervin pedig a viceposztulátora. (2024. július 7. – Krónika)

Szórványból érkező fiatalok táborozásai
Csángóföldtől Kaliforniáig 700 magyar általános iskolást fogadnak július 6-13. között a Rákóczi Szövetség anyanyelvi, vitorlás és túrakerékpár táborai Baján, Orfűn, a Mátrában és Sátoraljaújhelyen. Mindezek mellett a balatonkenesei DUE médiatáborba is részt vehet kéttucat rákóczis középiskolás. A bajai anyanyelvi táborba a bácskai szórványból, az orfűi vitorlás táborba és a mátrai túrakerékpár táborba ez alkalommal a Felvidékről, a sátoraljaújhelyi Anyanyelvi Táborba több mint félezren érkeztek a Kárpát-medencéből és Csángóföldről, valamint az Amerikai Egyesült Államokból, Kanadából, Ausztráliából, Új-Zélandról, Kolumbiából, Egyiptomból, Észak-Macedóniából, Finnországból, Svédországból, Franciaországból és Hollandiából. A táborok legfontosabb célja a magyar nyelv és kultúra szeretetének és ismeretének erősítése. (2024. július 8. – Ma7.sk)

Pósa Lajos meghonosította a soknemzetiségű Budapesten a magyar nyelvet
2024. július 9-én száztíz éve hunyt el keresztyén nemzeti költőnk, a magyar gyermekirodalom megteremtője, Pósa Lajos. Felfedezője, útnak indítója, Jókai Mór, aki az Üstökös című folyóiratának hasábjain közölte Darázs álnéven három költeményét. Ő a magyar gyermekirodalom és annak két úttörő fóruma, a hamar megszűnt szegedi Jó Barát és a legendás Az Én Ujságom című folyóirat megindítója, a soknemzetiségű Budapest magyarrá avatója. Gyermek és felnőtt irodalombarátok százezrei zarándokoltak el az Andrássy út 10. – Károly körút 1. szám alatt a Pósa-féle irodalmi palotába, s Pósa Lajos maga is az irodalom zarándokaként járta végig a Kárpát-medence, a történelmi Magyarország minden tájegységét. (2024. július 9. – Felvidék.ma)

27. Kárpát-Medencei Nyári Egyetem és a Határon Túli Intézmények Fóruma
Megnyílt a 27. Kárpát-medencei Nyári Egyetem és a Határon Túli Intézmények Fóruma az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, Budapesten. Az ELTE határon túli magyar anyanyelvű egyetemi és főiskolás hallgatók számára szervezett nyári egyeteme július 15-ig tart az állam- és jogtudományi, a természettudományi, a bölcsészettudományi, az informatikai, a tanító- és óvóképző, valamint a gyógypedagógiai kar közreműködésével, a Kárpát-medencei Szakkollégiumi Konferenciával együttműködve. Az “Egységben a tudomány” mottót viselő rendezvény nyitóünnepségén Borhy László, az ELTE rektora kiemelte: a nyári egyetem évről évre nagyobb sikerrel valósul meg, 27 év alatt tradícióvá, szilárd értékké alakult. Az idén különösen magas létszámban, mintegy 150-en érkeztek a magyar fővárosba hallgatók Erdély, a Felvidék, Kárpátalja és Délvidék régióiból – tette hozzá. Elmondta: az idei nyári egyetemet két szekció köré szervezik. A X. Kárpát-medencei Szakkollégiumi Konferencia Szekció mellett több kar közreműködésével valósul meg A mesterséges intelligencia az egyes tudományterületeken nevet viselő interdiszciplináris szekció. (2024. július 10. – MTI)

Hídverő napok Bátorkeszin
Idén is megrendezték hagyományos Hídverő Napok rendezvénysorozatot, immár huszonkilencedik alkalommal, melyet a felvidéki Bátorkeszi, és a Duna magyarországi oldalán fekvő Neszmély szervezett július első hétvégéjén. A Rákóczi Szövetség Hídverő Szervezete azzal a szándékkal hozta létre a Hídverő Napok rendezvényét, hogy lehetőséget teremtsen a Duna két partján élőknek a közös ünneplésre. Az elmúlt évek gazdag tartalommal megtöltött rendezvényei összekovácsolták a települések polgárait, és az összefogás eredményeként a kapcsolatok magasabb szintű formáját is elősegítették. (2024. július 10. – Felvidék.ma)

Régizene Fesztivál
Középkori, reneszánsz, barokk, illetve rokokó, azaz a régizene minden korszakából felcsendülnek dallamok a csíkszeredai Régizene Fesztiválon, amelyet 1980-bn szerveztek legelőször a székelyföldi városban. A fesztivált a kommunista diktatúra idején, 1986 és 1989 között betiltották, de a rendszerváltás után újraszervezték. A Hargita Megyei Kulturális Központ idei rendezvényét – amelyre a nemzetközi élvonalból is érkeznek együttesek – július 13. és 21. között tartják. (2024. július 10. – Kossuth Rádió)