A Kolozsvári Magyar Napok nyitányaként áldják meg az eredeti helyére visszaállított Mária-oszlopot

Nagyboldogasszony ünnepén, augusztus 15-én áldják meg az Egyetem utcában elhelyezett kolozsvári Mária-oszlopot – olvasható László Attila főesperesnek, a Szent Mihály Római Katolikus Plébánia plébánosának közleményében. „Öröm, hogy sok jó szándék és akarat eredményeként újra eredeti, méltó helyén áll a kolozsvári Mária-oszlop, fogadalmi szobor, Erdély második legrégibb köztéri szobra, városunk első megmaradt köztéri emléke. Emlékeztet múltra és jövőre, szép városunkra, közös, együtt formálandó napjainkra” – fogalmaz László Attila. Délelőtt 11 órától a Piarista-templomban, a kegykép búcsúján ünnepi szentmisét mutat be Exc. Ft. Dr. Kerekes László gyulafehérvári segédpüspök, azt követi 12 órától a helyreállított fogadalmi Mária-oszlop megáldása, amelynek keretében a polgári hatóságok beszédét hallhatjuk, majd az egyházak képviselői áldó imát vezetnek a városért, Kolozsvár népéért. E kiemelkedő esemény egyben a 15. Kolozsvári Magyar Napok nyitánya. (2024. július 23. – Krónika)

Árpád-házi Szent Kinga, aki a népek szolidaritását váltotta valóra

A magyar királyi hercegnő emlékezetére a 2024-es esztendőben különleges alkalom nyílik, születésének 800. évfordulója kapcsán. Kinga 1224. március 5-én született Esztergomban. Emlékét, július 24-én ugyancsak megidézik égi születésnapja alkalmából, mely 1292. július 24-én következett be a lengyelországi Ószandecben, az általa épített kolostorban. Nyolc évszázad távlatából Magyarországon, Lengyelországban, Litvániában és a szlovákiai Podolinban is emlékeznek Szent Kingára, aki életében és halálában a Közép-Európai emberek és a nemzetek szolidaritását váltja valóra, amiért kiérdemelte a nemzetek édesanyja elnevezést. (2024. július 24. – Felvidék.ma)

Székelyföldi autonómia: a román kormány nem tárgyal „arról, ami nincs” „azzal, aki nincs”

Érdekes levélváltást vont maga után az a petíció, amelyet a Székely Szabadság napjának résztvevői ez év március 10-én közfelkiáltással fogadtak el a székely vértanúk marosvásárhelyi emlékművénél. A Maros megye prefektusának átadott petícióra először érkezett a román kormány valamely tagja által aláírt válasz. Adrian Veștea fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős miniszter egy háromoldalas levél konklúziójaként tulajdonképpen azt közölte, hogy a román kormány nem tárgyal „arról, ami nincs” „azzal, aki nincs”. A levelet és Izsák Balázs erre adott válaszát a Székely Nemzeti Tanács sajtószolgálata hozta nyilvánosságra kedden. (2024. július 24. – Krónika)

Jelentősen nőtt a BBTE-re iratkozó magyar hallgatók száma

Jelentősen nőtt az érdeklődés tavalyhoz képest a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a magyar tagozatos szakok iránt is. Július 24-ig alapképzésre összesen 2013-an iratkoztak a magyar szakokra. Nappali képzésre összesen 1 741-en jelentkeztek, 239-cel többen, mint 2023 júliusában, míg távoktatásra 272-en iratkoztak, 70-nel többen a tavalyhoz képest. A magyar tagozatos magiszteri kínálat iránt is megnőtt az érdeklődés, 553-an iratkoztak magyar mesterire – közölte az egyetem. A legnagyobb érdeklődést kiváltó magyar szakok a Filmművészet, fotóművészet és média, Menedzsment, Pszichológia, Óvodai és elemi oktatás pedagógiája, a Testnevelés és Sport Kar szakjai, Régészet, Gazdasági Informatika, Művészettörténet, valamint a Jog volt. A távoktatásos kínálatból a Pszichológia és a Szociális munka szakok vonzották a legtöbb jelentkezőt. (2024. július 25. – Krónika)

Megújul a fehéregyházi Petőfi Sándor Múzeum

Petőfi Sándor halálának 175. évfordulóján megemlékezést tartanak Fehéregyházán, amelynek keretében sor kerül a megújuló Petőfi Sándor-emlékhely alapkőletételére. A Maros Megyei Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ – Petőfi Irodalmi Múzeum és a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület 2024. július 28-án, a fehéregyházi csata és Petőfi Sándor halálának 175. évfordulója alkalmából megemlékezést tart Fehéregyházán, melynek keretében sor kerül a megújuló Petőfi Sándor-emlékhely alapkőletételére. Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából a Magyar Kormány támogatásával a Nemzeti Kulturális Alap által meghirdetett pályázat keretében tucatnyi Petőfi-emlékhely megújítása vált lehetővé. A felújított épületekben új kiállítások nyíltak és nyílnak meg, többek között Kiskőrösön, Kiskunfélegyházán, Koltón és Aszódon. Az emlékhelyek közül jelentőségében és a munka léptékét tekintve is kiemelkedő a fehéregyházi Petőfi Sándor Múzeum fejlesztése. (2024. július 26. – maszol.ro)

Összmagyar Középiskolás Rákóczi Tábor

Vasárnaptól újra a középiskolásoké a sátoraljaújhelyi Rákóczi Tábor. Több mint 600 diákot vár 19 országból a Rákóczi Szövetség idei 24. nyári tábora. A július 28-án, vasárnap 18 órakor kezdődő Összmagyar Középiskolás Táborba 644 diák érkezik 42 Kárpát-medencei középiskola rákóczis szervezetének képviseletében, valamint az Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Ausztrália, Brazília, a Dél-afrikai Köztársaság, az Egyesült Királyság, Észak-Macedónia, Finnország, Franciaország, Kanada, Mexikó, Németország, Olaszország és Spanyolország magyar diaszpóraközösségeiből. (2024. július 26. – Felvidék.ma)

A nándorfehérvári csatára emlékeztek Belgrádban

A szerb fővárosban első alkalommal szervezték meg a Hunyadi János Fesztivált. 1456-ban Hunyadi János sikeresen megvédte a nándorfehérvári várat az Oszmán Birodalom hatalmas túlerejével szemben. A magyar és szerb csapatok közös diadalát az egyik legjelentősebb eseményként tartják számon a kereszténység történetében. A belgrádi erőd falai között első alkalommal megszervezett Hunyadi János Fesztiválon egyebek mellett bemutatták a középkori kézművességet, zenét és kultúrát. Az érdeklődők idegenvezetésen is részt vehettek, amely során megismerhették a nándorfehérvári csata helyszíneit. (2024. július 22. – PannonRTV)

Ha nyár, akkor népzene, néptánc és kézműves foglalkozások a Batyu táborban

30. születésnapját ünnepli idén a népszerű és közkedvelt rendezvény. A jubileum alkalmával a szervezők a tábor hat napja alatt több koncerttel is kedveskednek a táborlakóknak Zentagunarason. A nyitóesten a kolozsvári Tokos zenekar és az óbecsei Fokos zenekar adott közös koncertet, majd a következő esten a Zagyva banda muzsikált. A három évtizedes múlttal rendelkező rendezvény nagy népszerűségnek örvend továbbra is, és a résztvevők Vajdaság szinte minden településéről, de Magyarországról is érkeznek évről évre. (2024. július 25. – PannonRTV)

Átfogó csíkszeredai kiállítással ünnepli 50 éves fennállását a Gyergyószárhegyi Művésztelep

A csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban megnyíló, Szárhegy 50 című átfogó kiállítással és több gyergyószárhegyi rendezvénnyel ünnepli fennállásának 50. évfordulóját a Gyergyószárhegyi Művésztelep Erdélyben. A megnyíló tárlat a Facebookon olvasható ajánló szerint “átfogó képet kíván nyújtani az elmúlt fél évszázad képzőművészeti vonalainak alakulásáról, a közel 2500 alkotást számláló gyergyószárhegyi gyűjteményről”. A válogatás egy intézménytörténeti kamarakiállítással és a megyeszékhely, valamint Gyergyószárhegy közterein helyspecifikus alkotásokkal is kiegészül. A szervezők emlékeztetnek arra, hogy a Gyergyószárhegyi Művésztelepet Zöld Lajos újságíró, valamint Márton Árpád és Gaál András képzőművészek alapították 1974. augusztus 1-jén. Mint fogalmaznak, ekkor kezdődött “egy nagyszerű, de bonyodalmakkal, válságos időszakokkal teli történet, amely ma már kétségtelenül történelemnek számít”. (2024. július 30. – MTI)

Tusványos, egy román résztvevő szemszögéből

Alexandru Vărzaru, a temesvári polgármesteri hivatal szakfelügyelője, Dominic Fritz városvezető közeli – a nemzetközi kapcsolatokért is felelős – munkatársa Facebook bejegyzésében írta le tapasztalatait a tusnádfürdői szabadegyetemről. Az önkormányzati választások is napirendre kerültek Tusványoson, az egyik panelen több polgármester, köztük Kovács Péter (Budapest XVI. kerület) és Soós Zoltán (Marosvásárhely) beszélgetett a megmérettetés eredményéről, a felmerülő problémákról. A vitán a temesvári városházát képviselő Alexandru Vărzaru magyar nyelven fejtette ki véleményét. A Mentsétek meg Romániát Szövetség színeiben újrázó Dominic Fritz polgármester munkatársa hétfőn Facebook bejegyzésben foglalta össze tusnádfürdői tapasztalatait. „Nagyon jó volt. Nagyon jól szervezett volt. Nagyon jó volt a hangulat. Ez nem csak egy politikai esemény. Sok ember azért megy oda, mert ez az a hely, ahol évente egyszer találkozhatnak barátaikkal. Sok beszélgetés van, nem csak politikai témákban. Volt egy nagyon érdekes vita az oktatásról három romániai magyar iskola igazgatójával, köztük egy temesvárival is” – írta Vărzaru. (2024. július 31. – maszol.ro)

A kulturális sokszínűség jegyében

Augusztus 13-án Óbecsén megnyílik a Nemzetközi Folklórfesztivál, amelyet a helyi Đido Kulturális és Művelődési Egyesület szervez meg immár kilencedik alkalommal, a város központjában, a Felszabadulás téren. A négynapos rendezvényre érkeznek majd fellépők Bolíviából, Grúziából, Olaszországból, Kamerunból, Magyarországról, Peruból, Romániából, Horvátországból és Spanyolországból is, akik népi szokásaikat, táncaikat, dalaikat és népviseleteiket mutatják be a nagyérdeműnek. Mellettük szerbiai néptánccsoportok is színpadra lépnek. A fesztivál mindennap 19 órakor ünnepi felvonulással kezdődik, majd 20 órától a néptáncegyüttesek produkcióit élvezheti a közönség. A rendezvény keretén belül kézműves-kirakodóvásár is várja majd a látogatókat. A Nemzetközi Folklórfesztiválon az elmúlt években több mint húsz ország néptáncegyüttese lépett színpadra, így nem véletlen, hogy Óbecse négy napon keresztül a világkultúra fővárosává válik. (2024. július 31. – PannonRTV)