Karbantartják és megóvják az úzvölgyi temető emlékműveit
Állagmegőrző munkálatokat végzett az úzvölgyi hősök temetőjében a civilek egy csoportja augusztus második hétvégéjén. A kezdeményezők arra kérik a látogatókat, hogy vigyázzanak az emlékművekre. Az emlékművek állagmegóvó tisztítását és felületkezelését vállaló civilek az Úz-völgye nevű Facebook-csoportban számoltak be az akcióról. a Bákó megyei Dormánfalva város önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi temetőt, és még az év áprilisában önkényesen román parcellát alakított ki a sírkertben. Korábban (és azóta is) a temetőt Csíkszentmárton község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartja számon. (2024. augusztus 11. – szekelyhon.ro)

Cillei Borbála magyar és cseh királyné életét mutatja be egy új kiállítás a trencséni várban
Luxemburgi Zsigmond második felesége, Cillei Borbála magyar és cseh királyné, német-római császárné életét mutatja be a felvidéki trencséni (Trenčín) vár Borbála-palotájában berendezett új kiállítás. „Pontosan 600 éve került Cillei Borbála birtokába a trencséni vár. A kiállítás és egy dokumentumfilm Borbála élettörténetét, uralkodását, személyiségét mutatja be. A kiállítás kiemelkedő darabja Cillei Borbála konstanzi zsinaton viselt ruhájának korabeli másolata” – tájékoztatott a múzeum. Luxemburgi Zsigmond jelentős birtokok igazgatását bízta Cillei Borbálára, övé volt Trencsén vármegye hét, Zólyom (Zvolen) vármegye négy vára, a bányavárosok nagy része, és még számos vár és birtok a mai Szlovákia területén kívül. Jelentős mértékben fejlesztette Trencsén várát, és javarészt neki köszönhető ma ismert formája. (2024. augusztus 7. – Új Szó)

Petőfi-szobrot avattak Szkopjéban
A szobrot a Magyar Nemzeti Tanács adományozta. Petőfi-szobrot avattak fel az észak-macedóniai Szkopjéban. Az alkotás a nemrég elkészült Petőfi téren kapott helyet, melyet a Magyar Nemzeti Tanács adományozott a Macedóniai Magyarok Teleház Szervezetének és a helyi magyaroknak. Sutus József, elnök, Macedóniai Magyarok Teleház Szervezete: „Az itteni magyaroknak van most már egy olyan helye, ahol minden évben és minden fontos alkalommal tudunk találkozni, ki tudjuk fejezni a nemzet iránti szeretetünket és elkötelezettségünket.” (2024. augusztus 11. – PannonRTV)

Vágsellyén az egykori aratások hangulatát idézték fel
A vágsellyei tájházban, amely a régi népi építészet és lakáskultúra emlékeit idézi fel, legutóbb a látogatóknak bemutatták az egykori aratások szokásait, illetve megünnepelték az idei aratás sikerét. Az idei ünnepséget összekötötték a tájház bemutatásával is, amely a 19. századi mátyusföldi népi építészet stílusjegyeit viseli magán. A kulturális programról a zsérei Zsibrice folklór csoport gondoskodott, amelynek tagjai zoboralji magyar aratási énekekkel szórakoztatták a jelenlévőket. Fellépett továbbá az aranyosmaróti Inovec népi együttes is, amelynek tagjai szintén énekeikkel és táncaikkal teremtettek jó hangulatot. (2024. augusztus 11. – Felvidék.ma)

Könyv a Szent István-díjról
Augusztus 10-én került sor a XXIII. Szent István-díj átadására Esztergomban. Ez alkalomból egy reprezentatív, csaknem ötszáz oldalas kötet jelent meg a huszonhárom év kezdetéről, a díjazottak jegyzékéről, s valamennyi kitüntetett laudációját is őrzi e kitűnő fotókkal illusztrált kiadvány. (2024. augusztus 11. – Felvidék.ma)

Villámcsődület
Erdélyi Magyar Hivatásos Néptáncegyüttesek Találkozója Látványos villámcsődülettel kezdődött Sepsiszentgyörgy főterén az Erdélyi Magyar Hivatásos Néptáncegyüttesek Találkozója, ahol az autentikus néptáncé, a szemet gyönyörködtető viseleteké, a szívet pezsdítő zenéé volt a főszerep. Itt találkozott a hat erdélyi hivatásos táncegyüttes, hogy aztán négy napra a néptánc fővárosává tegyék a várost. (2024. augusztus 11. – M1)

Székelyföldi Lovas Ünnep
Százhuszonhat programponttal készülnek várhatóan több ezer nézőnek emlékezetes élményt kínálni a Székelyföldi Lovas Ünnep szervezői. Augusztus 22. és 25. között ismét színvonalas eseményeket követhet a közönség a gyergyószentmiklósi Krigel lovaspályán. A négynapos eseménysor részletes programja megtalálható a rendezvény Facebook-oldalán. (2024. augusztus 12. – szekelyhon.ro)

Négy ország, egy nemzet
Huszonegyedik alkalommal rendezte meg Tata Város Önkormányzata a Tatai Tehetséggondozó Művészeti Tábor néven ismertté vált együttlétet, amikor a felvidéki Szőgyénből, az erdélyi Szovátáról, a vajdasági Magyarkanizsáról érkeznek fiatalok a közös testvérvárosba, hogy a tatai fiatalokkal együtt, egy héten át alkossanak a művészetek jegyében. Két szekcióban dolgoztak a gyerekek, a tatai és a testvértelepülésekről érkezett művésztanárok és kézműves foglalkoztatók irányításával. Kiállítással zárta kapuit az egyhetes tábor, melynek a Menner Bernát Művészeti Iskola hangversenyterme adott otthont, és ahol megtekinthető volt a hét folyamán elkészült alkotások sokasága. (2024. augusztus 12. – Felvidék.ma)

Brutális román provokáció készülődik Csíksomlyón, belügyes és csendőrségi kiképzőbázis épül
Szinte felfoghatatlanul arcátlan merénylet készül a Székelyföld és a teljes magyar nemzet ellen. A román állam (itt az állam, nem pedig a kormány a helyes kifejezés, hiszen egy évtizedek óta tartó mélyromán mesterkedés végkifejletéről van szó) a magyarság legfontosabb zarándokhelye, azaz a csíksomlyói kegytemplom és a több százezres búcsúknak helyet adó Somlyó-nyereg közvetlen szomszédságába tervezi felépíteni az ország egyik legnagyobb belügyes és csendőrségi kiképzőbázisát lőtérrel, gyakorlóterekkel, laktanya- és kiszolgálóépülettel. A parcellákat még 1996-ban rabolta el a belügyminisztérium a jogos tulajdonosaitól, megfosztva az öthektárnyi földterület egykori gazdáinak és leszármazottaiknak a kárpótlási törvényben biztosított jogát a reprivatizációra. Az indok a román állam érdeke volt, a gyalázatos húzást sok éven át tartó pereskedés követte, mely idén áprilisban (sajnos természetesen) a magyarok teljes kudarcával zárult a román Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszéken, mely a csíksomlyói kegytemplom római katolikus plébániával és az érintett magánszemélyekkel szemben a belügyminisztériumnak adott igazat. (2024. augusztus 13. – Huth Gergely – Magyar Nemzet)

Nemzetközi operettfesztivállal tisztelegnek Lehár Ferenc előtt szülővárosában
Augusztus 29. és 31. között rendezik meg másodjára azt a nagyszabású nemzetközi operettfesztivált Komáromban, amellyel a világhírű zeneszerző, Lehár Ferenc előtt tisztelegnek. A 2012-ben alapított Lehár Ferenc Polgári Társulás Klemen Terézia vezetésével szervezi meg immáron második alkalommal a fesztivált, mely idén az Európai Unió társfinanszírozásával az Interreg Magyarország-Szlovákia Program Kisprojekt Alap, a Magyar Kormány Nemzetpolitikai Államtitkárságának, a KultMinor és Komárom Városa támogatásával valósul meg. Lehár saját maga bevallása szerint is mindig „komáromi gyerek” maradt, akire a város a mai napig büszke – mondta Keszegh Béla, Komárom polgármestere. (2024. augusztus 13. – Felvidék.ma)

Szent István-díj átadás Esztergomban
Huszonharmadik alkalommal adták át Esztergomban a Szent István-díjat. A díj létrehozója a felvidéki gyökerekkel rendelkező Bihari Antal, az Esztergomi Körzeti Televízió tulajdonosa. Az idei év kitüntetettje Farkas Bertalan vadászpilóta, dandártábornok űrkutató, űrhajós. A Szent István-díj érmet Drága Bálint okleveles villamosmérnök, a Sárisápi Bányász Fúvószenekar karnagya vette át. (2024. augusztus 13. – Felvidék.ma)

Megáldották, megkóstolták az új kenyeret
Szerdán az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete a nagyvarjasi Borzák-malomban szervezte meg a hagyományos búzaösszeöntő ünnepséget. Ft. Bakó László nagyiratosi és nagyvarjasi plébános kifejtette: magyar hagyomány szerint az új kenyér megünneplése Szent István királyhoz kapcsolódik, hiszen Szent István ünnepe is az új kenyér megsütésének az időszakához kötődik. A plébános elénekelte az új kenyérhez kapcsolódó zsoltárt, aminek a refrénje: „Szent magyaroknak tiszteletét nézze, érdemét idézze. István királynak szíve gazdagságát, Szent Imre herceg kemény tisztaságát. László királynak vitéz lovagságát, ó ha csak ezt látnád”. (2024. augusztus 14. – Nyugati Jelen)

Szent István király szobra kerül a Csemadok-székház elé
Rendhagyó és emlékezetes módon ünnepel idén az érsekújvári és a térségbeli magyarok közössége az ország elsőként megalakult Csemadok Érsekújvári Alapszervezete, a civil szervezeteket tömörítő KultúrKorzó és a város közreműködésével megvalósuló augusztus 19-i rendezvényen. Szent István szobra közadakozásból készült el Lukács János szepsi szobrászművész műhelyében. „A közadakozásból készült Szent István királyt ábrázoló bronzszobor Czuczor Gergely papköltő mellszobra mellett kap helyet és a Csemadok-székházra tekint. Mindannyian nagyon várjuk már a leleplezés pillanatát, amit a Szózat eléneklésével kezdünk, ezt követően koszorúzás és kenyérszentelés lesz” – tájékoztatott Danczi József, a Csemadok Érsekújvári Alapszervezetének az elnöke.

Kenyérszenteléssel, néptánccal, virágkocsikkal ünneplik Nagyváradon az államalapítást
Öt napon át ünnepli Bihar megye magyarsága az államalapítás ünnepét: lesz kézműves és háztáji termékek vására, kenyérszentelés, számos néptánc előadás, vendégjátékkal érkezik Nagyváradra a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, illetve a megyeszékhely mellett több érmelléki településen is láthatóak lesznek a Debreceni Virágkarneválról érkező virágkocsik. A szervezők bejelentése szerint immár hagyományosan átjön a határon magyar Szent Koronát ábrázoló virágkocsi, Nagyvárad és Debrecen városok közös virágkocsija, de látható lesz a Magyar Posta Zrt., valamint a Debreceni Szakképzési Centrum kompozíciója is. Ahogy most már néhány éve, a váradi hivatalos programot, vagyis a Magyar Kulturális Napokat a Visit Oradea és nagyváradi városháza szervezi, partner az Érmelléki Gazdák Egyesülete, a Magyar Polgári Egyesület, a Szent László Egyesület és a Szigligeti Színház. A virágkocsik megyei karavánjának megszervezése eközben az RMDSZ Bihar megyei szervezetéhez köthető. (2024. augusztus 15. – Krónika)