Több tízezeren elégedetlenek
Eddig összesen 62 600 személy kérte a területi nyugdíjpénztáraktól az újraszámolt nyugdíjáról szóló határozat felülvizsgálatát, és 2853 személynek – az összes nyugdíjas 0,062 százalékának – fogadták el a kérelmét – számolt be keddi sajtótájékoztatóján Daniel Baciu. Az Országos Nyugdíjpénztár elnöke elmondta, hogy a 62 600 kérést személyes audiencián, levélben vagy elektronikus formában juttatták el a megyei hivatalokhoz az újraszámolt járandóságukat kifogásoló nyugdíjasok. Megjegyezte, hogy rendkívül alacsony azoknak a nyugdíjasoknak az aránya, akiknek a kérését megalapozottnak találták. A munkaügyi minisztérium adatai szerint a nyugdíjak immár lezárult újraszámolása nyomán szeptembertől a nyugdíjasok 82 százalékának emelkedik a járandósága. A tárca tájékoztatása szerint több mint 3,8 millió nyugdíj összege nő ettől a hónaptól, átlagban 26,65 százalékkal.

Geoană lemondott a NATO-ban betöltött tisztségéről
Mircea Geoană kedden tájékoztatta Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt arról, hogy szeptember 10-től távozik a katonai szövetség főtitkárhelyettesi tisztségéből – számolt be honlapján az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO). A közlemény szerint Jens Stoltenberg elfogadta a román diplomata lemondását. Megköszönte Mircea Geoană munkáját, és sok sikert kívánt neki. A NATO honlapja szerint Mircea Geoană az első romániai diplomata, aki az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetének főtitkárhelyettesi posztját tölti be.

Ismertette prioritásait az RMDSZ
A nyugdíjak adómentességi küszöbének emelése, az oktatás és az egyszülős családok támogatása tartozik többek között az RMDSZ jogalkotási prioritásai közé az új parlamenti ülésszakban – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Csoma Botond, az alakulat képviselőházi frakcióvezetője. Csoma kifejtette, az egyszülős családok támogatására irányuló intézkedéscsomagon dolgozik az RMDSZ, ugyanis számos jelzést kapott a társadalomtól arra vonatkozóan, hogy ezek a családok komoly nehézségekkel küzdenek, és támogatásra szorulnak. Ugyanakkor terveik között szerepel egy már parlamenti eljárás alatt álló törvénytervezet elfogadtatása, amely lehetőséget adna a helyi hatóságoknak, hogy ipari parkok bővítése vagy létrehozása céljából földterületeket vegyenek át. Prioritásként fogja kezelni az RMDSZ az oktatás kérdését is, többek között arra is figyelve, hogy a szeptemberben kezdődő tanév végén fog érettségizni az első olyan, magyar tannyelven tanuló nemzedék, amely már a többségiektől eltérő program alapján tanulta a román nyelv és irodalom tantárgyat. Mindezek mellett az RMDSZ módosító javaslatot nyújtott be az adómentességi küszöbre vonatkozó tervezethez. Az alakulat tájékoztatása szerint az RMDSZ által kezdeményezett módosítás előírja az adómentességi küszöb arányos növekedését évente a nyugdíjak értékével, ‘hogy az évi nyugdíjnövelés ne vezessen oda, hogy egyre több és több adót von le az állam’. (Krónika)

Bánffy miklósról és kós károlyról szóló kötetet mutattak be kolozsváron
Bánffy Miklós születésének 150. és Kós Károly születésének 140. évfordulóján jelent meg tavaly a Kós-Bánffy, Bánffy-Kós Emlékkönyv, mely a Kolozsvári Magyar Napok idei kiadásán ismét a figyelem középpontjába került. Ötletgazdája, szerkesztője, Szebeni Zsuzsa színháztörténész és Gy. Dávid Gyula építész, a kötet egyik szerzője osztott meg izgalmas részleteket a könyv születése és tartalma kapcsán. Szebeni Zsuzsa, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet vezetője elmondta, hogy a kettős évforduló ellenére sem volt könnyű támogatókat, segítséget találni a kötet megjelenéséhez, nem volt könnyű az elindulás, a megfelelő irány meglelése sem. Épp ezért hálás idősebb Dávid Gyula irodalomtörténésznek, aki segített meghatározni a kötet kereteit, ifjabb Dávid Gyulának – aki szakdolgozata megírásakor kezdett a Bánffy családdal foglalkozni, ugyanis a bonchidai kastély reneszánszkori történetét tanulmányozta – pedig azért, mert izgalmas, szakszerű építészettörténeti adalékokkal járult hozzá az emlékkönyv megszületéséhez. (2024.­augusztus­21.­–­Krónika)­

Bencés emlékévet hirdet a Selye Gimnázium
1945-ben több mint 170 éves tanítási folyamat ért véget a komáromi bencés gimnáziumban. Hogy méltó módon emlékezzenek meg a múlt ezen szeletéről, a SJG hasonló módon jár el, mint a tavalyi Selye 100 emlékév során. Elek József pedagógus szervezésében mindenekelőtt egy történelmi versenyt készítenek elő, amelyet majd néhány hét múlva hirdetnek meg hivatalosan is. Az emlékév során szorosan együttműködnek majd a Tihanyi Bencés Apátsági Múzeummal és a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziummal. A 2024/25-ös tanévben a SJG megemlékezik még az iskola 17. századi alapításáról is. Egészen pontosan 1649-ben, vagyis 375 éve hozták létre a jezsuiták, akik egészen az 1773-as feloszlatásukig működtették az intézményt, s ezután vették át a feladatot tőlük a pannonhalmi bencések. (2024.­augusztus 22.­–­Új­Szó)­

A magyar érdemkereszt legfelső fokozatával tüntették ki Sófalvi Szabolcsot
Gulyás Gergely adta át a kitüntetést Sófalvi Szabolcsnak más miniszterek és elöljárók jelenlétében a budapesti Károlyi-Csekonics-palotában augusztus 20-án. A Romániai Magyar Cserkészszövetség, a marosszentgyörgyi római katolikus egyházközség és az RMDSZ „lepte meg” Marosszentgyörgy polgármesterét a kezdeményezéssel, azaz ők javasolták elismerésre. (2024.­augusztus­21.­–­szekelyhon.ro)­

Átadták a Kallós Zoltán-díjakat Budapesten
Magyarország miniszterelnöke 1995 óta kitüntetéssel ismeri el a külhoni magyarságért végzett áldozatos tevékenységet. Az elismeréseket a magyar államalapítás és az államalapító Szent István király ünnepe alkalmából adják át. A nevezetesen Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjakat ünnepi rendezvény keretében a adták át. Az idén tizenhárom személy, illetve szervezet vehette át, akik a külhoni magyar közösségek érdekében kiemelkedő tevékenységet végeznek a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, a nemzet örökségének megőrzésében, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban és a gazdasági önszerveződésben. Az elismerést magyarországi és külhoni személyek, illetve szervezetek is kiérdemelhetik, akik sokat tesznek a magyar nemzet fennmaradása érdekében. Az idei kitüntetettek:Balázs-Bécsi Attila; Bálint Elemér Imre, Oroszhegy polgármestere; Ferencz Tibor, Szépvíz leköszönt polgármestere; Kalapis Sztoján szalézi szerzetes (Vajdaság); a horgosi Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület (Vajdaság); a Bezdáni Önkéntes Tűzoltó Testület (Vajdaság); Wurst Erzsébet, az Ausztriai Magyarok Gazdasági Érdekközössége – Kaláka Klub elnöke; Furik Rita koreográfus, rendező, viselet- és jelmezkészítő; a Rovás Polgári Társulás; a BorzsaVári magyar népi együttes; a muravidéki Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet; a CiprusiMagyar Baráti és Kulturális Kapcsolatok Társasága; a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége.A díjazottak egymillió forintos pénzjutalmat is magukénak tudhatnak. (2024.­ aug.­ 16.­ Magyar­ Szó,­ Hargita ­Népe)

Kitüntették Juhász Sándor táncművészt
Kiemelkedő tevékenysége elismeréseként Magyar Bronz Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át a zselízi Juhász Sándor Junior Prima Díjas táncművész, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncos szólistája is. “A díjakkal nyelvünk, muzsikánk, népi hagyományaink, tárgyi kultúránk, tudományos kincseink őrzőit és gyarapítóit ismerjük el, akik visszatérnek gyökereikhez, miközben munkásságuknak köszönhetően előre is lép a nemzet. A kulturális és szellemi gyökerekhez szüntelenül visszatérni, majd ezekből újat alkotva előrelépni az az út, amelyen a magyarságnak a XXI. században is haladnia kell” – mondta Zsigó Róbert. (2024. augusztus­17.­–­Ma7)

Összeöntötték a búzát a Magyarok Kenyeréhez Marosvásárhelyen
Búzaösszeöntő ünnepséggel kötötték össze Marosvásárhelyen vasárnap az új kenyér ünnepét és a vártemplomi gyülekezet tagjai a vidéki gazdákkal közösen adtak hálát az idei termésért. Több mint hetven gazda ajánlott fel búzát, lisztet, zöldségeket árvaházaknak és különböző missziókat végzőknek. A mozgalomnak, amely Erdélyben is meghonosult, a mottója: „minden magyar felelős minden magyarért.” (2024. augusztus­25.­–­szekelyhon.ro)­

Több százan emlékeztek a ’44-es orosz betörés áldozataira
Az úzvölgyi katonatemetőben több százan gyűltek össze, hogy az 1944. augusztus 26-i orosz betörés áldozataira emlékezzenek. A rendezvény során egy új keresztet szenteltek meg, amelyet Nagy György János hódmezővásárhelyi kereszt- és kopjafakészítő készített, és az úzvölgyi Csuklyánka alatt helyeztek el a Miskolci Tizedik Gyalogezred emlékére. Az esemény ökumenikus istentisztelettel folytatódott, amelyet Kovács Zsolt római katolikus plébános, valamint Bíró Erika és Bucsi Zsolt-Tamás református lelkészek tartottak. Az istentisztelet végén úrvacsoraosztásra is sor került. (2024. augusztus­26.­–­maszol.ro)

Hihetetlen, történelmi pillanatok Galántán
Elképesztő történelmi pillanatokat éltek át a felvidéki Galántán azok, akik részt vettek a nagyvezekényi csatát felelevenítő történelmi játékokon. A galántai neogótikus Esterházy-kastély területén rekonstruált csata idején megjelentek Galántán az Esterházy de Galantha család leszármazottai. A három ági rokonság hosszú időkre visszatekintő nézeteltéréseket simított el, és az ősi családi fészekben kötött új szövetséget. Az idei rendezvényen tiszteletét tette a hercegi cím várományosa Paul VI. Anton Maximilian Nikolaus Esterházy de Galántha, XIII. Antal II. Esterházy de Galántha herceg fia, aki feleségével, Franziskával, közismert nevén Sissivel és fiukkal érkezett. (2024.­augusztus­26.­–­Ma7.sk)­

5. Összművészeti Találkozó
Egy tánc, egy szavalat, egy éneklés is lehet ima – mondja a Budapestről a tusnádfürdői művészeti találkozóra érkezett fiatal, unitárius lelkész. Az anyaországból és Erdély különböző unitárius településeiről érkezett csaknem 300 fiatal Tusnádfürdőre, hogy a művészeti ágak által fejezhessék ki önmagukat. Az 5. Összművészeti Találkozón a képzőművészettől a zenén, a színjátszáson át a slam poetry kategóriáig nem csak összemérték, hanem fejlesztették is képességeiket, tudásukat a fiatalok. Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet által szervezett rendezvény minden nap áhítattal kezdődött, majd műhelymunkák és előadások tarkították. (2024. augusztus­26.­–­Kossuth­Rádió)

Noszvajon táboroznak a Határtalanul Középiskolai Vetélkedő legjobbjai
Augusztus 27-31. között Noszvajon, a Honfoglaló táborban találkozhatnak egymással a Határtalanul Középiskolai Vetélkedőn legjobb eredményt elért anyaországi és külhoni diákok, valamint tanáraik. A megmérettetés a Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság Határtalanul programjához kapcsolódik, amelynek keretében már 530 ezer magyarországi iskolás kapott lehetőséget, hogy magyar kormányzati támogatással a határon túlra utazzon és megismerkedjen a külhoni magyarlakta vidékekkel és magyar közösségekkel. A Határtalanul programhoz kapcsolódó Határtalanul Középiskolai Vetélkedőn az idei évben 160 ezer anyaországi és külhoni fiatal vett részt. A vetélkedő keretében a diákok történelmi, földrajzi és néprajzi kérdésekben mérhették össze tudásukat. Az első helyet idén budapesti, a második helyet békéscsabai, a harmadik helyet pedig eszéki csapat hozta el. A győztes osztály egymillió forint, a dobogósok pedig 300-300 ezer forint nyereményben részesülnek. (2024.­aug.­27.­–­MTI)

Elrajtolt a 11. Vásárhelyi Forgatag
Sajtóértekezlet keretében jelentették be a szervezők, hogy már az előző napok során is voltak rendezvények, de a Forgatag hivatalos megnyitóra, és a tavaly alapított Bethlen Zsuzsanna-díj ünnepélyes átadására augusztus 29-én kerül sor a Kultúrpalota nagytermében. Ezt követően a várban megnyitják a Borkertet. A Vásárhelyi Forgatagnak idén 356 programpontja van, és 20 helyszínen várják az érdeklődőket, betöltik a vár minden zegzugát – mondta Jakab István gazdasági igazgató. A nagy sürgés-forgás pénteken kezdődik a várban, amikor elindulnak a Csicsergő programjai és a Vársétányon megnyitják standjaikat az árusok. (2024.­augusztus 28.­–­Maszol.ro)­

Magyarságismereti Mozgótábor
Idén nyáron is megvalósult a Diákok Határok Nélkül Magyarságismereti Mozgótábor a kanadai székhelyű Rákóczi Alapítvány szervezésében. A tábor, amely 1994 óta minden nyáron összegyűjti a Kárpát-medence különböző tájairól származó magyar fiatalokat, idén július 4–15. között zajlott. A résztvevők között 21 kárpátaljai diák is volt. Az összesen 100 külhoni fiatal a Zrínyi és a Bethlen csapatokra bontva 3-3 napot töltött Pécsen és Miskolcon, majd 4 napot Budapesten. A program célja, hogy intenzív módon több száz kilométert megtéve bejárják a fiatalok egész Magyarországot. A külhoni kisebbségek részét képező diákok lehetőséget kapnak arra, hogy közvetlen élmények révén felfedezzék kulturális örökségüket, amikor ellátogatnak különböző történelmi és kulturális helyszínekre, például kastélyokba, múzeumokba és egyéb nevezetességekhez. Továbbá részt vesznek olyan előadásokon, amelyek az emberi jogokkal, a médiával, valamint a kultúra megőrzésével és integrációjával foglalkoznak. (2024.­augusztus­29.­–­karpataljalap.net)