Jogi önállóság nélkül, de az újra alapítás reményével
A két éve megszüntetett marosvásárhelyi katolikus gimnázium osztályai egy másik középiskola – a Bolyai Líceum – részeként működnek tovább, de a saját – egyházi tulajdonú
– iskolaépületükben folyik az oktatás. Jogi önállóság nélkül, de az újra alapítás reményével kezdte el a nemrég indult új tanévet a volt katolikus iskola 21 osztálya, több mint 540 diákkal – mondja Tamási Zsolt, a megszüntetett felekezeti líceum volt igazgatója, a városi önkormányzati testület oktatási szakbizottságának elnöke. (2024. szept. 19. – Kossuth Rádió)

A zentai kis zsinagógában megnyílt Recskó Béla zentai festőművész kiállítása
A városnapi rendezvénysorozat keretében megnyílt kiállítás képein a zentai képzőművész és kopjafafaragó a Kárpát-medence várait, várkastélyait mutatja be. Recskó Béla tíz-tizenkét éven keresztül barangolta be a Kárpát-medencét, hogy az utókornak 123 festményen örökítse meg az itt élő magyarság történelmének emlékeit, amelyek történeti, nemzeti identitásunk fontos képviselői. A kiállítást Burány Hajnalka, Zenta község polgármestere nyitotta meg. (2024. szeptember 10. – Magyar Szó)

Új honlap mutatja be a lerombolt délvidéki emlékműveket
A leromboltemlekmuvek.hu oldal a múlt eltűnt emlékműveit igyekszik összegyűjteni, dokumentálni és megőrzi azokat az utókor számára. A honlapon olvasható leírás szerint a cél, hogy bemutassák azon emlékhelyeket és köztéri szobrokat, amelyeket leromboltak, és így már nincsenek fizikailag jelen, de történelmi és kulturális jelentőségük továbbra is fontos. A gyűjtést és az azt megelőző kutatást szakemberek bevonásával végezték. Az oldal tartalma folyamatosan bővül. Jelenleg a Szerbia területén állott köztéri szobrokra fókuszálnak, ám ezt a jövőben további tartalmakkal szeretnék kibővíteni. A honlapon térkép is található, melyen bejelölték mindazokat az emlékműveket, melyekről elérhető a részletes tájékoztatás. (2024. szeptember 9. – Pannon RTV)

Dr. Sturc Béla emlékkiállítás nyílt a Szabadkai Városi múzeumban
Az elismert botanikus, biológiatanár 110 éve született és 30 éve hunyt el. Tanári pályája során nem csupán oktatott, hanem folyamatosan új tanítási módszereket is keresett, és Vajdaság természetrajzára vonatkozó témákat dolgozott fel. Rendületlenül járta a terepet, herbáriumot készített, tudományos cikkeket írt. Már az 1950-es években a természetvédelem fontosságára hívta fel a figyelmet. A Szabadka-Horgosi Homokpuszta. Ez volt dr. Sturc Béla kutatómunkájának legfőbb területe. Természetes flóraképére és megőrzésének kérdéseire vonatkozó tanulmánya ma is megkerülhetetlen a kutatók és a természetvédelmi szakemberek számára. A Szabadkai Városi Múzeum egyik legfontosabb gyűjteménye a Sturc-féle herbárium. (2024. szeptember 11. – PannonRTV)

Hej, párta, párta, gyöngyös koszorú
A fenti címmel nyílt meg a Lévai Regionális Művelődési Központ néprajzi tárlata, mely a tágabb régió egykori menyegzői viseletét idézte meg. A kiállítás összefogja a térség felekezeteinek és nemzetiségeinek népviseleti hagyatékát. A szeptember 12-ei megnyitóra a Garam Menti Néptánccsoport tán-cosai csalogatták az érdeklődőket Léva központjában.
„A tárlat egy széleskörű együttműködés eredményeként jött létre, mely generációkon és nemzetiségeken átível” – szögezte le az intézmény vezetője, Alžbeta Sádovská. Az intézmény kiállítótermében a barsi, a honti és a zoboraljai menyegzői népviselet jelenik meg. (2024. szept. 13. – Felvidék.ma)

Jó érett a szőlő és van elég hordó Ebeden
Az Ebedi Vegyeskórus szervezésében az idén megtartották Ebeden a szüreti ünnepséget. Az Ebedi Vegyeskórus pont húsz évvel ezelőtt alakult azzal a céllal, hogy megtartsa és a következő nemzedéknek is átadja a falu és a környék kulturális hagyományait és népdalkincsét. Feldolgozták és bemutatták az ebedi lakodalmast, a tollfosztást, a szüreti vígságokat. Repertoárjuk széles, mindig a felkérésnek megfelelően állítják össze csokraikat. „Nagyon örülünk, hogy már hetedik alkalommal sikerült megszerveznünk a szüreti felvonulást. Régebben sokkal parádésabbak voltak a felvonulások, hintóval, lovaskocsikkal, bíróval, bírónéval, csőszlegényekkel, csőszlányokkal, manapság azonban lovaskocsit szinte lehetetlenség találni. Ha szerényebb formában is, de kötelességünk e szép hagyományt átadni az ifjú generáció számára” – hangsúlyozta Vajda Anna szervező, kórusvezető. (2024. szeptember 15. – Ma7.sk)

Két rendezvényen emlékeznek Madáchra
A Szlovák Nemzeti Múzeum – A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma által fenntartott alsósztregovai Madáchkastély az elkövetkezendő hetekben több nagyszabású irodalmi eseménynek lesz a helyszíne. A rendezvények fókuszában a tragédia írója, a kastély oroszlánbarlangjában alkotó Madách Imre és az ő munkássága áll. Szeptember 20-án a magyar dráma napja alkalmából várják az irodalom szerelmeseit, Madách-rajongókat az alsósztregovai kastélyba. Ugyancsak jelentős hagyománya van a Madách Imre Irodalmi napnak, amelyet idén október 4-én szervezik meg. Ekkor is igen színes programmal várják az Alsósztregovára érkezőket. A program keretében mutatják be a kibővített Madách Pantheont a kastély parkjában. (2024. szeptember 15. – Felvidék.ma)

Radnóti emlékmenet
A rossz időjárási viszonyok miatt a győri Zsinagógában tartották idén az ötödik Radnóti Emlékmenet. A zsúfolásig megtelt terembe a Kárpát-medence minden részéből, így Kárpátaljáról is érkeztek résztvevők. Radnóti Miklós születésének 110., halálának 75. évfordulója alkalmából Tóth Péter Lóránt versvándor 2019-ben hívta életre a Radnóti Emlékmenetet. A cél az volt, hogy a mártírhalált halt költő-óriás versei minél több emberhez eljussanak. A béke nem egy természetes állapot, óvni, és vigyázni kell rá, hangsúlyozza Pintér Ildikó, a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium magyartanára. Fontos volt egy olyan kezdeményezéshez csatlakozni, ahol a tragikus sorsú Radnóti Miklósra emlékeznek, hangsúlyozta a megemlékezésen Balogh Lívia. A csapi magyarok a győri zsinagógában tartott megemlékezés után megkoszorúzták Radnóti Miklós szobrát Abda határában, ahol agyonlőtték a végsőkig kimerült költő-óriást, 21 társával együtt. (2024. szeptember 16. – Karpat.in.ua)

Szilágysági magyar napok
Immár hagyománnyá vált, hogy szeptember utolsó előtti hetén együtt ünnepel Szilágyság magyar közössége. Ezúttal szeptember 16-22. között rendezik meg a Szilágysági Magyar Napokat, mely hétfőn humoresttel rajtolt. Az egyhetes eseménysorozat a magyar közösség ünneplésére és kultúrájának népszerűsítésére szolgál. Az elmúlt évekhez hasonlóan kulturális programokkal, kézműves vásárokkal, gasztronómiai különlegességekkel és szórakoztató rendezvényekkel várják az érdeklődőket. Seres Dénes parlamenti képviselő a Szilágysági Magyar Napok kapcsán elmondta: ismét ünnepnapot ül a szilágysági magyar közösség. Az egyhetes rendezvénysorozatunk célja a találkozás, az együttlét, az együtt ünneplés és hovatartozásunk kinyilvánítása. „A rendezvénysorozat különösen fontos szerepet játszik a helyi magyar közösség identitásának megőrzésében, lehetőséget adva arra, hogy a résztvevők megosszák egymással élményeiket, tapasztalataikat. Alkalmat ad arra is, hogy a fiatalabb generációk megismerkedjenek a hagyományokkal és a közösség történetével. (2024. szeptember 17. – maszol.ro)

Munkácsy Mihályra emlékeztek
A Munkácsy Mihály Magyar Ház a világhírű magyar festőművész, Munkács város szülöttjének nevét viseli. Személye és munkássága tiszteletére a dísztermet a művész alkotásainak reprodukciói díszítik, a lépcsőház falain látható fotósorozat pedig életének egy-egy fontos állomását, eseményét mutatja be. A Munkácsy Mihály 180 emlékév alkalmából a kulturális központ rendezvénytermében emlékműsort tartottak, a kiállítóteremben pedig híres festőnk munkáit állították ki. „Nem egyszerű manapság bármilyen programot is megszervezni, mi mégis fontosnak tartottuk, hogy megemlékezzünk Munkácsy Mihályról. Hiszen a Latorca-parti városban született, és büszke volt arra, hogy ő munkácsi” kezdte köszöntőjét Tarpai József, a Munkácsy Mihály Magyar Ház igazgatója. (2024. szeptember 17. – KISZo.net)

Hagyományőrző rendezvény
A beregszászi Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet 2014 óta adózik hagyományőrző rendezvénnyel Dobó István emléke előtt. A szervezők nem véletlenül választják már több éve a megemlékezés helyszínéül Szerednyét, hiszen ez a település több szállal fűződik a magyar kultúrához és történelemhez. 1805 decemberében, egy éjjelen át az itt található Buttler-házban őrizték a Szent Koronát. Életének egy részét itt töltötte Csontváry Kosztka Tivadar festőművész. Valamint itt született a híres törökverő, Dobó István. (2024. szeptember 17. – Kossuth Rádió)

Örmény hagyományok gyergyószentmiklóson
Csinos kis kereskedőváros! Gyakran így hivatkoznak Gyergyószentmiklósra. Az örmények nem csak a kereskedelmet lendítik fel Székelyföld keleti részén a 18. században, de a városiasodás elindulásában is fontos szerepük van. Gasztronómiai remekeiket, a marlenkát és az ángádzsámbó levest ma is készítik. Sok gyergyószentmiklósi családban vannak örmény felmenők, akárcsak Ambrus Dorottya családjában. A magyartanárnő a Gyergyói Örmény Katolikus Egyesület önkéntese, aki városi sétákon mutatja be a ma már maroknyi örmény közösséget és történetét. (2024. szeptember 17. – Kossuth Rádió)

Magyarországi és felvidéki középiskolások indulnak Felvidéki Sétára
Szeptember 20-22. között több mint 100 rákóczis középiskolás – Aba, Győr, Gödöllő, Kaposvár, Tatabánya, Tata, Szeged, Szekszárd, Komárom, Gúta, Zselíz, Érsekújvár, Bátorkeszi, Diószeg és Nagymegyer iskoláiból – részvételével zajlik az évtizedes hagyományú Felvidéki Séta, mely Komáromból indulva érinti Gímes, Nyitra, Selmecbánya, Bajmóc és Zólyom kulturális és történelmi kincseit. A Rákóczi Szövetség középiskolai programjai között régi nagy hagyománya van a regionális kirándulásoknak, amikor Kárpát-medencei diákok közösen keresik fel a külhoni területek magyar történelmi és kulturális vonatkozású helyszíneit. (2024. szeptember 19. – Ma7.sk)