Az Európai Örökség Díj idei kitüntetettjei
A dél-erdélyi Szászalmád (németül Almen, románul Alma Vii) felújított evangélikus erődtemploma nyerte el a közönségdíjat az Európai Örökség Díj idei kitüntetettjei közül – jelentették be a hétfő esti díjátadó gálán, Bukarestben. A helyi közösség számára turisztikai bevételt jelentő szakszerű felújítást az erdélyi szász építészeti örökség megmentését szívügyének tekintő Károly brit király által – még trónörökösként – létrehozott Mihai Eminescu Alapítvány végezte. Az Europa Nostra idei 26 kitüntetettje közül a közönségszavazatok sorrendjében a Hegyi-Karabahból elmenekült örmények kulturális örökségét ápoló, oktatási kategóriában díjazott Terjan Oktatási Központ került a második helyre, a harmadik legtöbb internetes szavazatot az örökségmegóvás kategória másik romániai kitüntetettje, a Kolozsvár főterén álló, teljeskörűen felújított Szent Mihály-templom kapta. A Szent Mihály-templomnak adományozott kitüntetést a tulajdonos római katolikus egyház képviseletében László Attila plébános, kolozs-dobokai főesperes vette át a bukaresti gálán. (2024. október 7. – MTI)

Száztizenöt éves a szilágysomlyói magyar iskola
Az elmúlt évekhez hasonlóan a hétvégén megrendezett XXXII. Báthory Napok az összetartozásról, az egységről szólt. A háromnapos eseménysorozat keretében felidézték a Báthory István Általános Iskola dicső múltját, és megünnepelték a város egyetlen magyar tannyelvű oktatási intézménye alapításának 115 éves évfordulóját. A XXXII. Báthory Napokon helyet kapott többek között a 115 éves iskolára való ünnepi megemlékezés, valamint a megye magyar pedagógusait megszólító pedagógus-továbbképző. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének megyei elnöksége ezúttal is kitüntette a megye kiváló pedagógusait, és tartalmas, színvonalas programokkal, játékos foglalkozásokkal várta a gyerekeket. (2024. október 9. – maszol.ro)

„Sötétség a világosságban”
Magyarország Ungvári Főkonzulátusa ad otthont Kopriva Attila munkácsi festőművész legújabb egyéni tárlatának, mely az orosz–ukrán háború borzalmas eseményeire reflektál. Az alkotások betekintést engednek a sötétség és a fény harcába. A festménysorozat középpontjában személyes elmélkedésein keresztül az Ukrajnában zajló háborús bűnök elkövetése, az átélt fájdalmak, az instabilitás áll. „Folytatjuk azt a hagyományt és kulturális diplomáciai tevékenységet, amellyel bemutatkozási lehetőséget kívánunk biztosítani a kárpátaljai művészek számára. A megnyílt kiállítás valamelyest rendhagyó és eltér a megszokottaktól. A 2022. február 24-én kitört orosz–ukrán háború az élet minden területére hatást gyakorolt. Ez alól nem kivétel a kultúra sem. Látva Kárpátalján a művészek aktuális bemutatkozásait, közülük nagyon sokan foglalkoznak a sötétséggel, a homállyal, a fájdalommal” – fogalmazott Bacskai József, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának főkonzulja. (2024. okt. 3. – KISZo.net)

Egyetem napja
Első tanévnyitójának évfordulóját ünnepelte a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. A 2012 óta hagyománynyá vált Egyetem Napja alkalmából Csíkszeredában gyűlt össze az egyetemi közösség és meghívottjai. A Csíki Moziban tartott ünnepségen átadták az egyetem Szenátusa által megítélt díjakat és kitüntetéseket. A Sapientia EMTE vezetőségének ünnepélyes bevonulásával és a Himnusz eléneklésével kezdődött el a Csíki Mozi nagytermét zsúfolásig megtöltő „sapisok” és meghívott vendégeik éves nagyrendezvénye. A megjelenteket Tonk Márton rektor köszöntötte. „Mára a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem a Kárpát-medencei magyar felsőoktatás stabil, megkerülhetetlen, szakmai és minőségi szempontból vonzó, versenyképes intézményévé vált” – hangsúlyozta a rektor. Kiemelte ugyanakkor, hogy a román Oktatási Minisztérium által készített kutatási, oktatási kiválóságot értékelő metarangsorban a mintegy száz jegyzett egyetem sorában a tavalyi 27. helyezéshez képest idén három helyet lépett előre az intézmény. (2024. október 4. – maszol.ro)

Székelyföld napok
Tizenötödik alkalommal valósul meg a Kovászna, Hargita és Maros megyék tanácsai és a hozzájuk tartozó kulturális intézmények révén a Székelyföld Napok rendezvénysorozat, amelyet idén október 9. és 20. között szerveznek. Az esemény kiemelt célja bemutatni szűkebb hazánkat, hagyományainkat és kulturális értékeinket, idén a térségi együttműködésre és az értékcserére fektetve a hangsúlyt. Mindhárom székelyföldi megyében gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket a szervezők, akik olyan kisebb településekre is terveztek kulturális programokat, ahol az év nagy részében ritkán vagy egyáltalán nem zajlik művelődési esemény – írják a közleményben. (2024. okt. 4. – szekelyhon.ro)

Székelyföldi iskolákat is kitüntetett iohannis az oktatás világnapján
Üzenetet tett közzé az oktatás világnapja alkalmából Klaus Iohannis államfő, és állami kitüntetésben részesített több iskolát. Az Agerpres beszámolója alapján üzenetében az elnök a legszebb hivatásnak nevezte a nemzedékek alakítását, és hangsúlyozta, meg kell becsülni mindazokat, „akik megnyitják az elmét, és formálják a jellemet”, akik maguk is példaképeik azoknak a diákoknak, akiket oktatnak. „Isten éltessen mindenkit, aki a pedagógusi pályát választotta” – zárta üzenetét Klaus Iohannis. Az államfő összesen több mint száz hazai tanintézetnek adományozott állami kitüntetést. Köztük van a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Pedagógiai Líceum és a bardóci (Kovászna megye) Benkő József Általános Iskola is. (2024. október 5. – maszol.ro)

Életműdíjat kapott Hacser Zoltán, a MÚRE alapítója
A MÚRE szombati munkanapjának csúcspontját az egyesület 2023. évi szakmai díjainak átadása jelentette. Ennek keretében életműdíjat kapott a Csíkszeredában élő Hecser Zoltán újságíró, közgazdász, a MÚRE alapítója és első elnöke. A 83. életévében járó Hecser Zoltán 1942-ben született Székelyudvarhelyen, híres gyógyszerész családban. Több mint 50 évet dolgozott a csíkszeredai sajtóban, vezetése alatt gazdaságilag mindig biztos lábakon állt az általa menedzselt lapkiadó. Szovátán elhangzott laudációját Bögözi Attila, a MÚRE ügyvezető elnöke szerkesztette és olvasta fel. (2024. október 6. – szekelyhon.ro)

Madách imre irodalmi Múzeum
Hatvan évvel ezelőtt, 1964. október 5-én, Madách Imre halálának századik évfordulóján nyílt meg az alsósztregovai Madách-kastélyban az irodalmi múzeum. Az alsósztregovai intézmény számos változáson ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Egy valami azonban nem változott: a Madáchörökség és a Madách-kultusz hű felvidéki őrzője immár hatvan esztendeje. Jarábik Gabriella hangsúlyozta, hogy Madách halálának századik évfordulóját az UNESCO is megünneplésre javasolta. Az emberiség jelentős évfordulói közé sorolta, Magyarország pedig közös megemlékezésre invitálta a szomszédos országokat. Ezeknek is köszönhető az emlékkiállítás létrejötte. (2024. október 5. – Felvidék.ma)

Tovább bővült az alsósztregovai Madách Panteon
Javarészt a huszadik századi irodalomtudományi és művészeti élet jeles személyiségeivel bővült a Madách Panteon. Ugyanakkor a tragédia szerzőjének családtagjai is bekerültek. Az alsósztregovai Madách-kastély parkjában lévő emlékhelyen a Madách-örökség őrzőinek és kultuszának éltetésében tevékenykedő személyek kis obeliszkjeit helyezik el. Madách Imre születésének 200. évfordulójához kapcsolódóan alakították ki a panteont a kastély tágas parkjában. 2023 szeptemberében öt személy kapott kétnyelvű táblát a krími hársfa tövében. Az idei esztendőben Majthényi Anna, Fráter Erzsébet, Kerényi Ferenc, Kass János, valamint Ránki György neve került be a kastélyparkban található panteonba. A tervek szerint a panteon tovább bővül. Amint a múlt évi átadáson elhangzott, több mint ötven személynek van megérdemelt helye a kastélyparkban lévő emlékhelyen. (2024. október 6. – Felvidék.ma)

Már a szünetekben sem beszélhetnek a gyerekek magyarul kárpátalján?
Elképesztő törvényjavaslatot nyújtott be egy képviselő a kijevi parlament elé, ami a kisebbségi nyelvhasználatot jelentősen korlátozná. A parlamentnek benyújtott törvényjavaslat értelmében a tanárok és a diákok a szünetekben kizárólag ukrán nyelven beszélhetnének, tehát a magyar nyelv használatát lényegében kitiltanák az oktatási intézményekből. A törvényjavaslatot Natalija Pipa, a Rada tagja indítványozta. A magyar-ukrán kapcsolatok az elmúlt időben fordultak jó irányba, amennyiben viszont elfogadnák ezt a javaslatot, ismét negatív viszony alakulhatna ki a két fél között. A minisztérium ezidáig nem adott ki közleményt a témával kapcsolatban. Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség elnöke ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az ukrán parlamentben már korábban is szóba került ez a téma, azonban a kormány már az elmúlt hónapokban hangsúlyozta, hogy a kisebbségi nyelveket is használhatják az iskolákban, és nem terveznek erre vonatkozó változtatásokat. Zubánics hangsúlyozta, hogy a parlamentnek most benyújtott törvényjavaslat egy ellenzéki liberális pártban lévő képviselőnek az ámokfutása, és annak kisebbségellenes elképzeléseit tükrözi. (2024. okt. 8. – Ma7.sk)

Orbán Balázs-díj
Múltból táplálkozó és jövőépítőknek, gróf Mikes Katalinnak, Lőrincz Zsuzsánnának és a Világló Egyesületnek ítélték oda Orbán Balázs nevével fémjelzett székelyföldi díjat a tizenötödik alkalommal megszervezett Székelyföld Napok megnyitóján, Székelyudvarhelyen, csütörtök este. Az idei Orbán Balázs-díjat olyan személyek kapták, akik hisznek a múltból építkező székelyföldi jövőképben, abban a megújulásban, amely hagyományainkon, épített örökségünkön, autentikus értékeinken alapszik. Fáradhatatlanul munkálkodnak a régmúlt kor örökségének helyreállításán, előtérbe helyezve a fenntarthatóságot, valamint ezek közösségi és kulturális körforgásba való bekapcsolását. Nemcsak múltunkat őrzik, hanem inspirációt is adnak a jövő generációjának hangzott el az ünnepségen. (2024. okt. 10. – szekelyhon.ro)

15. laskói Paprikafesztivál
A szlovéniai Laskón, a fűszerpaprika baranyai „fővárosában” ismét ünnepeltek. Két napon keresztül a kiállítóstandok vöröslöttek a paprikától, a levegőben halpaprikás illata terjengett, a színpadon pedig folyamatosan váltották egymást a fellépők. Újabb sikeres paprikafesztivált abszolváltak a laskóiak. A Bellyei járásban nagy hagyománya van a paprikatermesztésnek, és Laskón számos családi vállalkozásnak ez a fő megélhetési forrása. Sok évvel ezelőtt nem véletlenül ezen a településen indították útjára ezt a rendezvényt, amely számos látogatót és vásárlót vonz minden ősszel a településre. Idén sem volt ez másképp, a 15. Paprikafesztivál programja igencsak színesre sikeredett. (2024. október 10. – Kepesujsag.com)