Magyar személyiségekről neveznek el utcákat Nagybányán
Magyar személyiségekről neveznek el utcákat Nagybányán, a magyar közösség szempontjából jelentős helyszíneken – ismertette az önkormányzati testület döntését Pintér Zsolt, az RMDSZ Máramaros megyei szervezetének elnöke. Máramaros megye székhelyének önkormányzati képviselői legutóbbi, október 8-i ülésükön – amely egyben mandátumuk utolsó ülése is volt – fogadták el az RMDSZ által kezdeményezett határozattervezetet. Jóváhagyták, hogy az alig több mint tíz százalékos magyarságával magyar szórványtelepülésnek számító városban Jókai Mór íróról és Lendvay Márton színművészről nevezzenek el két kisebb utcát a magyar közösség számára jelentős helyszíneken – ismertette a döntést a nagybányai tanács tagjaként Pintér Zsolt. Kifejtette: Jókai Mór nevét a városliget feletti Jókai-domb alatt lévő utcácska veszi fel, miután a magaslatot az író 1876-ban tett nagybányai látogatása óta csak Jókai-dombként emlegeti a város magyarsága. Lendvay Márton színművészről, énekesről, rendezőről egy kis utcát keresztelnek el szülővárosában, a színház mellett. (2024. október 14. – MTI)

Balogh Károly akvarelljei hazatértek az alsósztregovai Madách-kastélyba
Az alsósztregovai Madách Irodalmi Múzeumban számos neves képzőművész alkotásai láthatók. Javarészt Az ember tragédiájának illusztrációit vonultatja fel a kastély folyosóján lévő galéria. Ugyanakkor egyéb, a környékhez és a Madáchhoz kötődő képzőművészeti műveknek is adnak helyet. Október elejétől Madách Imre unokaöccsének, Balogh Károlynak a festményeit is megcsodálhatjuk a kastély nagytermében. Matzon Ákos festőművész, Balogh Károly dédunokája ajándékozta az irodalmi múzeumot fenntartó Szlovák Nemzeti Múzeum – A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma részére az értékes családi hagyaték egy részét. Mint elhangzott, az alig egyévesen árvaságra jutott Balogh Károlyt nagybátyjára, a költő, drámaíró Madách Imrére és nagyanyjára, Majthényi Annára bízták. Alsósztregován nevelkedett Madách Imre gyermekeivel. (2024. október 9. – Felvidék.ma)

Magyar ajkú erdélyi zsidó értelmiségiekre emlékeznek
Magyar ajkú zsidó értelmiségiek a két világháború közötti Erdélyben – ez a címe annak a rendezvénynek, amit a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Egyetemi Kulturális Örökség Igazgatósága, valamint az Észak-erdélyi Holokauszt Virtuális és Dokumentációs Múzeuma szervez. A Holokauszt Áldozatainak Országos Emléknapja alkalmából szervezik meg az eseményt október 9-én a kincses városban. A rendezvényt az észak-erdélyi zsidók lengyelországi náci megsemmisítő táborokba való deportálásának 80. évfordulója alkalmából tartják. Az erdélyi magyar ajkú zsidó értelmiségiekről kiállítást és könyvkiállítást szerveznek. A megnyitón előadást tart dr. Albu-Balogh Andrea, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem oktatója Magyar ajkú zsidó értelmiségiek a két világháború közötti Erdélyben címmel. (2024. október 8. – Krónika)

Hazakerült Werbőczy istván Hármaskönyve
Kárpátalja megannyi magyarlakta településéhez köthető olyan történelmi emlék, amelyre méltán lehetünk büszkék nemcsak mi, helybéli magyarok, hanem az egész nemzet is. Így például a Tripartitum (Hármaskönyv) néven ismeretes gyűjteményre, melyet a Verbőcről származó, országbírói ítélőmesterből nádorrá lett Werbőczy István 1504-ben kezdett el összeállítani Alsópetényben, és 1514-ben fejezett be. A Hármaskönyv elsőként 1517-ben jelent meg nyomtatásban, legelső, magyar nyelvű fordítása pedig 1565-ben látott napvilágot. Werbőczy István többszáz évvel ezelőtt alkotott nagy művének egyik példánya dr. Korinek László jogászprofesszor jóvoltából, Bacskai József ungvári magyar főkonzul közbenjárásának köszönhetően október 6-án hazatért Verbőcre. Ünnepélyes átadására a verbőci református templomban került sor. (2024. október 10. – KISZo.net)

Szórványmagyarság címmel nyílt kiállítás
A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága által meghirdetett Magyar szemmel fotópályázatra beérkezett alkotásokból mutat be válogatást a Szórványmagyarság című tárlat, amely pénteken nyílt meg Budapesten, a Magyarság Háza Galériában. Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója köszöntőjében kiemelte, hogy a képek többségét nem profi fotográfusok készítették, hanem amatőr és műkedvelő fényképészek, ezért a fotók személyes, autentikus nézőpontból nyújtanak betekintést a kisebbségi lét mindennapjaiba. Hatvan fotós hetven alkotását állították ki, amelyeket több mint két kilométer hosszú nemzeti szalaggal, mintegy érhálózattal kötötték össze – mondta. Hozzátette, a tárlat bemutatja, hogy a közösségépítésben, a hagyományok továbbadásában milyen fontos szerepet játszanak a hétköznapi emberek. Gazsó Dániel, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet diaszpórakutatásokért felelős referense a megnyitón arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetpolitika legfontosabb feladata a magyarság szórványosodásának lassítása. (2024. okt. 11. – MTI)

Megmentettnek nyilvánították a románia történelmébe „befűzött” Batthyáneumot
Meg lett mentve a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár – közölte a román művelődési miniszter. Raluca Turcan „Románia történelme valódi lapjának” nevezte a Batthyáneumot, a legnagyobb értékű államosított tulajdont, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszakérnek a román államtól. A liberális politikus Facebook-oldalán adta hírül, hogy a Batthyáneum ügyében lezárták a tervezési folyamat szerződését övező eljárást, mely a műemlék könyvtárépület megerősítését, restaurálását és hasznosítását célozza. „Egyedi, kiemelt fontosságú történelmi műemlékről beszélünk, melyet 1798-ban alapított Batthyány Ignác római katolikus püspök – írta Turcan, magyar ékezeteket is használva román nyelvű bejegyzésében. – A trinitárius rend volt kolostorában található Batthyáneum könyvtár a romániai kulturális örökség tartóoszlopa, mely értékes gyűjteményeknek és csillagvizsgálónak ad otthont.” Majd egy román zászlós szimbólum után a következőt írta: „Egy valódi lap Románia történelméből”. (2024. október 12. – Krónika)

Tizenkilenc település közös értékei, kulturális kincsei öröklődnek
Őrzik és éltetik az erdővidéki kultúrát, immár harmincadik éve a térség tizenkilenc településén. Október második hetén zajlottak az Erdővidéki Közművelődési Napok, pontosan harminc különböző programmal, Alsórákostól egészen Zalánpatakig. Az Erdővidék Kultúrájáért Díjat ezúttal Zakariás Erzsébet néprajzkutatónak ítélték oda. A díj, amellyel a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület évente elismeri az Erdővidék értékeinek megőrzéséért munkálkodó, a térség hírnevét gyarapító személyek tevékenységét, okkal ítélték idén a néprajzkutatónak: részt vett a Kriza János Néprajzi Társaság megalapításában és működésében, létrehozta a Kolozsvári Állami Magyar Színház dokumentációs tárát, kutatta és kötetbe foglalta az erdővidéki asszonyéletet, emellett zenélt, részese volt az erdélyi táncház-mozgalom elindításának. Az ünnepélyes díjátadót zeneszó kísérte, laudációt Pozsony Ferenc néprajzkutató és egyetemi tanár mondott. (2024. október 13. – szekelyhon.ro)

Kalmár Ferenc: Áprily lajos életművével feltette Brassót a magyar irodalom térképére

Áprily Lajos életművével feltette Brassót a magyar és az európai irodalom térképére, a költő megérdemelt egy szobrot szülővárosában – mondta Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, aki a költő szobrának avatóján vett részt az erdélyi városban. A költő szobra az Áprily Lajos Főgimnáziumban kapott helyet, mely 1990es újraindulásakor vette fel a városban született költő nevét. Kalmár Ferenc elmondta, hogy a háromnemzetiségű városban mindegyik etnikumnak megvan a nagy szülöttje: a szászoknak Johannes Honterus humanista polihisztor, a románoknak Stefan Octavian Iosif költő és a magyaroknak Áprily Lajos. A brassói születésű politikus hangsúlyozta: „a szobor a mozdulatlan érték a változó világban, mércévé válik”, magában hordozza a magyar kultúra egyediségét, gazdagságát. Beszédében a fejszobor készítőjére, Blaskó János Munkácsy Mihály-díjas szobrászra utalva közölte: az alkalomból két művészet előtt tisztelegnek, ünneplik a szoborba öntött költőt és az őt megformázó szobrászt, a múltat és a jelent. (2024. október 16. – MTI)

XII. Őszi kulturális napok Párkányban

A Párkány és Vidéke Kulturális Társulás évről évre megszervezi az Őszi Kulturális Napokat, melynek során öt hétvégén várják az érdeklődőket az ingyenes koncertekre. Teltházas rendezvények igazolják, komoly igény van ilyen élményekre. „Célunk, hogy ritkán látható minőséget kínáljunk a közönségnek a koncertek terén. Az idén négy fellépő – a KOR-ZÁR Együttes a 35., a Romengo zenekar a 20., a Vujicsics zenekar az 50., a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa 60. jubileumát ünnepli. A Volosi együttes pedig közkívánatra érkezik Párkányba immár harmadszor. E különleges produkciók a KULT MINOR és egyéb támogatók segítségével ingyen jutnak el a nézőkhöz“ – mondta el Himmler György szervező. (2024. október 16. – Ma7.sk)

Radnóti-emlékest a versvándorral Nagykaposon
A holokauszt és Radnóti Miklós halálának 80., a költő születésének 115. évfordulója alkalmából Magyarország Kassai Főkonzulátusának támogatásával Tóth Péter Lóránt Pro Cultura Hungarica-díjas és Magyar Ezüst Érdemkereszttel kitüntetett versvándor idén a „Lélek vagyok, élni szeretnék!” című összeállításával járja Felvidék városait. Megható előadásával október 15-én érkezett meg a Nagykapos és Vidéke Társulás szervezésében a nagykaposi Magyar Közösségi Házba. Az előadás előtt dr. Hetey Ágota kassai főkonzul mondott köszöntőt. A versvándor nagykaposi előadásának fontos üzenete volt a ma is háborúk árnyékában élő, a közönyösséghez és az online tér névtelenségéhez hozzászokott mai kor embere számára: a béke tünékeny dolog. (2024. október 16. – Felvidék.ma)