Évfordulós kiállítással ünnepel a bukaresti Magyar Adás
Elindulásának 55. évfordulóját ünnepli novemberben a román közszolgálati televízió Magyar Adása. „A román közszolgálati televízió 1969. november 23-án sugárzott először magyar nyelven – ezen évfordulónak állítunk emléket és tekintünk bizakodva a jövőbe a 18. Bukaresti Magyar Filmhét nyitányának előestéjén az intézet galériájában megnyíló kiállítással, amely az elmúlt 55 év romániai magyar közszolgálati televíziózására tekint vissza” – olvasható a Liszt Intézet Bukarest közleményében. Amint a Magyar Adásról részletezik, a kezdeteknél a szerkesztők szándéka szerint a nemzeti identitás erősítése jegyében kialakított műsorkínálat az irodalomtól a történelemig, a színháztól a tévéjátékig, a könnyűzenétől a táncházig valamennyi területre és műfajra kiterjedt. (2024. október 31. – Krónika)

Az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató kiállítás
Kolozsváron, az Erdélyi Református Múzeumban nyílt meg a reformáció ünnepén az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató vándorkiállítás, amely közel egy éven át lesz látogatható. Az Erdélyi Református Múzeum, a Maros Megyei Múzeum és a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum együttműködése révén létrejött Oratio, studio et collectio – Az erdélyi református kollégiumok 400 éve című tárlat eddig Székelyudvarhelyen és Marosvásárhelyen volt látható, és minden állomáson újabb anyaggal bővül. A kolozsvári tárlat a gyulafehérvári, nagyenyedi, marosvásárhelyi, kolozsvári, székelyudvarhelyi és szászvárosi református kollégiumok szerkezetét, történetét és gyűjteményeit mutatja be. Kurátorai Kovács Mária-Márta, Szász Hunor és Tamás Iringó. (2024. november 1. – Krónika)

Elődeink nyomdokain
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács második alkalommal szervezte meg az Elődeink nyomdokain elnevezésű rendezvényt iskolás gyerekek számára október 26-án a tiszacsomai Árpád Vezér Látogatóközpontban és Lovardában. Az esemény résztvevőit a szervezők nevében Mester András, a KMTT elnöke köszöntötte, majd röviden ismertette a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékpark történetét, valamint szólt a park mellett kialakított látogatóközpontról, lovardáról és állatsimogatóról is. A csoportok tárlatvezetésen vettek részt, melynek keretében Kész Margit néprajzkutató, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára bemutatva az épületben helyet kapó kiállítást virtuális kalandozásra invitálta a jelenlévőket. (2024. október 29. – karpataljalap.net)

Szenczi Molnár Albert – a magyar nyelv formálója
A Csemadok már több mint fél évszázada minden évben megemlékezik Szenczi Molnár Albertről, a nagy magyar református lelkészről, nyelvtudósról, filozófusról, zsoltárköltőről és egyházi íróról, akit méltán állíthatunk példaképül a magyarság elé, hiszen tudását nemzete javára fordította. Mivel az idei év születésének 450. évfordulója alkalmából Szenczi Molnár Albert emlékéve is, munkásságáról, szolgálatáról Kárpát-medence-szerte megemlékezik a református egyház is. Az 55. Szenczi Molnár Albert Napok bőséges programsorozata is ezeknek a megemlékezéseknek a sorát gazdagítja, köztük az a szakmai konferencia is, amelyen hazai, magyarországi és erdélyi előadók Szenc késő reneszánsz szülöttének állítottak emléket Strešňák Gábor, a Szenci Városi Múzeum igazgatójának vezetésével. Molnár Árpád szepsi református lelkész tolmácsolta Géresi Róbert református püspök üdvözletét a konferencia résztvevőinek. (2024. november 1. – m7.sk)

„Megtartani és megmaradni“
A „Megtartani és megmaradni“ című Böszörményi István-emlékkötet bemutatójára a Füleki Városi Könyvtárban került sor. A könyv a nógrádi polihisztorként is emlegetett, 2022-ben elhunyt helytörténész emlékét hivatott megőrizni. Címeként a szerzők Szabó Gyula idézetét választották, a losonci származású festőművész ezzel a két szóval fogalmazta meg saját munkásságának célját. Ez a cím ugyanakkor jól tükrözi a nagy tudású tanár, helytörténész kiemelkedő tevékenységét is, aki történelmi örökségünk megőrzésére, hagyományaink, nyelvünk, kultúránk, identitásunk megtartására törekedett, és ezzel is közösségünk megmaradását segítette. (2024. november 1. – felvidek.ma)

Negyedszázados az Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál
A Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a Csemadok Kassa-környéki Területi Választmánya további társszervezőkkel közösen ismét megrendezi az idei, jubileumi, a 25. Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivált, a felvidéki amatőr magyar színjátszó mozgalom legnagyobb seregszemléjét. A rendezvény 2024. november 14. és 17. között valósul meg, csupán egy helyszínen, Szepsiben, a Városi Művelődési Központ nagytermében. A négynapos rendezvénysorozat Egressy Béni szobrának megkoszorúzásával veszi kezdetét Szepsiben, a katolikus temető előtti téren, ahol ünnepi beszédet Czajlik József, az 55 éves kassai Thália Színház igazgatója mond majd. (2024. november 1. – felvidek.ma)

Magyar napokat tartottak Fiumében
Egy héten át zajlottak a magyar események a tengermelléken, hiszen a HMDK Tengermelléki Fennsíki Megyei Egyesülete megtartotta az immár 8. Fiumei Magyar Napokat, a rendezvény igencsak változatos programot kínált az érdeklődőknek. A HMDK Tengermelléki-fennsíki megyei egyesületének a tagjai négy évvel ezelőtt vehették birtokukba az elegáns, szecessziós Anna-villát, ahol azóta is tartják különböző rendezvényeiket és összejöveteleiket. Két tevékeny alakulatuk működik, egy festőkör és egy irodalmi csoport, emellett gyerekek számára játszóházat is fenntartanak. Évente számos programot szerveznek, a festőkörük rendszeresen kiállít Fiumében, de voltak már tárlataik Baranyában, Szlavóniában és Magyarországon is. Nemzeti ünnepeinkről minden évben megemlékeznek, és kiemelkedően népszerű rendezvényük a Fiumei Magyar Napok, amit hagyományosan egy magyar bállal zárnak. Ennek a nyolcadik kiadására került sor a tengerparti városban, így a magyar kultúra volt a középpontban. (2024. október 31. – Kepesujsag.com)

Fellebbeznek: nem veszik le a székely zászlót Makfalván
Egyelőre a helyén marad a székely zászló Makfalván, annak ellenére, hogy a Maros Megyei Törvényszék, helyt adva Ciprian Dobre volt Maros megyei prefektus keresetének, elrendelte eltávolítását. Az alapfokú döntés ellen ugyanis fellebbezni fognak. Az ügy fejleményéről Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd elmondta, hogy november 5-én a Maros Megyei Törvényszék alapfokú ítéletében kimondta, hogy el kell távolítani a székely zászlót. Az ügyvédtől megtudtuk, hogy 15 napon belül lehet fellebbezni a döntés ellen, és ők élni fognak ezzel a joggal. Kincses Előd szerint az ügyet nem a törvényszék, hanem a bíróság kellett volna tárgyalja, mert az ő hatáskörébe tartozik. Az ügyvéd úgy értékelte, hogy a zászló kitűzése nem egy adminisztratív intézkedés, amit felül kell vizsgáljon a prefektus, ugyanakkor elmondta: a zászló 2018 májusától kint lobog, „azóta nem sértette a román alkotmányt és a román érzékenységet”. (2024. november 5. – szekelyhon.ro)

Megjelölték Erdély legrégebbi templomának romjait
Gyulafehérváron a Szent Mihály-székesegyház és az érseki palota előtti téren dr. Kovács Gergely érsek megáldotta a régi templom megjelölt helyét – közölte a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség. Ez az ősi templom, amelyet a székesegyház főhomlokzatától 24 méterre, nyugati irányban fedeztek fel 2011-ben, a keresztény egység szimbólumává vált. Az Erdély legrégebbi, még a nagy egyházszakadás előtti (1054) temploma a 10-11. században állt fenn. A főpásztor hétfőn elhangzott köszöntőjében hangsúlyozta a keresztények egységének fontosságát és aktualitását, melyet a római szinóduson is megtapasztalt. (2024. november 5. – Krónika)

Időnként „földre terítették”, de húszéves már az újraindult marosvásárhelyi katolikus iskola
Zsúfolásig megtelt a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János Plébánia azon a szentmisén, amelyen megemlékeztek az újraindult, ám jelenleg hivatalosan nem létező katolikus iskola elmúlt húsz évére. A misét Kovács Gergely érsek mutatta be. Tamási Zsolt tíz éve látja el a katolikus iskola intézményvezetői feladatait, beszédében pedig arra fektette a hangsúlyt, hogy megköszönje a támogatásokat, de főként az iskola öregdiákjainak a segítségét az újraindításban. Kiemelte a Sanctus Emericus Egyesület tagjaként Bányász Sándor öregdiák nevét, aki most 96 évesen is ott ült a templomban botjára támaszkodva. „Hihetetlenül nagy kihívás, hiszen a diákcsoport, amelynek a tanárai már az örök életbe távoztak, kezdeményezni merte az iskola újraindítását, amikor lehetőség volt rá. Ami azt jelenti, hogy valamikor abban a II. Rákóczi Ferenc Főgimnáziumban olyan nevelés és közösségépítés történt, hogy miután a rendszer bezáratta azt az iskolát, több mint fél évszázad alatt a diákok úgy érezték, hogy ezt újra kell indítani” – mondta Tamási Zsolt. (2024. november 5. – szekelyhon.ro)

Ötszáz éves a felvidéki vásár
A lévai vásár története egészen a középkorba nyúlik vissza, hiszen amint arról a feljegyzések is tanúskodnak, a város fontos kereskedelmi központ volt. A vásárok mindig is jelentős találkozóhelynek számítottak, mutatja ezt az is, hogy az idei lévai vásár immár ötszázadikként szerepel a sorban; igaz, a történelmi feljegyzésekből tudjuk, az évszázadok során a városban ennél sokkal több vásárt tartottak. A település a heti piac tartásának jogát 1388-ban kapta meg Zsigmond királytól. Vincze László kutatásai is alátámasztják, hogy 1929-ben a városnak már 12 marhavására és 6 kirakodóvására volt. Minden hónap első hétfőjén marhavásár, minden második hónap első szerdáján pedig kirakodóvásár volt. Heti piacokat szerdánként és szombatonként tartottak. A legjelentősebb vásári központok közé tartozó település vásárainak programjait különböző szórakoztató rendezvények keretei között komédiások, cirkuszosok vagy éppen jósnők színesítették. A huszadik század ötvenes éveiben a szocialista kereskedelem felszámolta, illetve korlátozta a vásárokat, így maradt meg az ún. nagy Márton-napi vásár, amelyet Szent Márton ünnepe körül tartottak. (2024. november 7. – ma7.sk)