A „nagyszámú” magyarságra is rácsodálkozhat a világ a méltatlanul alulértékelt Kolozsváron
azási magazin egyik toplistájába, mégpedig az eddig méltatlanul alulértékelt, ezért 2025-ben felkeresésre ajánlott izgalmas európai turisztikai célpontok közé. A 21 csábító desztináció között kilencedikként említett Kolozsvár rövid leírásában a kincses város magyarságával is „eldicsekednek”. „Erdély legnagyobb városa meggyőzően bizonyítja, hogy Románia leglenyűgözőbb városa, ami a versenyt tekintve nem kis teljesítmény” – indítják a csábító ízelítőt. Amely szerint a díjnyertes Untold zenei fesztivál kapja a legtöbb „felhajtást”, „de ezen a helyen több van, mint egy hét elektronikus zene és féktelen mulatozás”. A belváros egy szabadtéri múzeum, amely az épített örökségen, emlékeken és egészen pompás templomokon keresztül meséli el a város és sok népének történetét (Kolozsváron él Románia legnagyobb számú magyar lakossága)” – olvasható a magyarság számára hízelgő leírásban. (2024. november 7. – Krónika)

Átadták a Bethlen Gábor Alapítvány idei díjait
Kabay Barna filmrendező, forgatókönyvíró, producer, valamint Petényi Katalin forgatókönyvíró, rendező, vágó kapta az idei Bethlen Gábor-díjat, az elismerést szombaton adták át a Pesti Vármegyeháza dísztermében. A Bethlen Gábor Alapítvány díjkiosztóján az elismeréseket, a Márton Áron- és a Teleki Pál-érdemérmet, valamint a Székelyföld jövőjéért ösztöndíjat a díjazottak az őket laudálóktól, valamint Lezsák Sándortól, a BGA kuratóriumának elnökétől vehették át. Házi Balázs, az alapítvány titkára a rendezvényen kiemelte: az 1980-ban létrehozott alapítvány az évente átadott kitüntetéseivel a magyarság nagyközönség által kevésbé ismert értékeire és alkotóira szeretné felhívni a figyelmet, de kiemelt céljuk a szellemi kulturális örökség védelme is. Az alapítvány legrangosabb kitüntetése a Bethlen Gábor-díj, amellyel olyan hazai és külföldi személyeket jutalmaznak, akik elkötelezettek a magyarság sorsának jobbra fordításában – tette hozzá. (2024. november 9. – MTI)

Most volna ideje utat mutatni a megmaradásra
445 éves a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum. A jeles évforduló alkalmából jubileumi rendezvénysorozatot tartott a tanintézmény, több előadást tartottak létrejöttéről és történetéről, illetve megszentelték az iskola frissen visszaszerzett címerét. (2024. november 12. – Kossuth Rádió)

Kazinczy Napok Kassán
Immár 56. alkalommal rendezi meg a Kazinczy Napokat a Csemadok Kassai Városi Választmánya. A rendezvénysorozat idei témája: ötvenöt év a magyar nyelv szolgálatában. A négynapos rendezvénysorozat megnyitóján Duncsák Mária, a Csemadok Kassai Városi Választmánya alelnöke köszöntötte a résztvevőket, emlékeztetve, a tavalyi év végén a Kazinczy Napok Magyar Örökség díjat kapott. „Jóllehet, mi, a mostani csemadokosok vagyunk azok a szerencsések, akik átvehettük ezt a megtisztelő kitüntetést, de a köszönet és az elismerés nagyon sokakat illet” – hangsúlyozta. Mint mondta, az idei rendezvény címe és fő témája, 55 év a magyar nyelv szolgálatában, ami utalás a múltra, egyben jó alkalom a visszatekintésre és az összegzésre, az egyes mozzanatok, képek, események felidézésére. „Hosszú és rögös út van mögöttünk, hiszen a magyar nyelv szolgálata több mint százéves kisebbségben sohasem volt, és biztos vagyok benne, nem is lesz könnyű feladat. De mindig voltak olyanok, akik önzetlenül vállalták és tették, amit kell, a jót s jól, ahogy Kazinczy írta. ebben áll a megmaradásunk nagy titka. (2024. november 8. – ma7.sk)

Hangverseny Bárdos Lajos zeneszerző emlékére Nagybecskereken
Bárdos Lajos magyar zeneszerző születésének 125. évfordulója alkalmából adott közös hangversenyt a nagybecskereki Emmanuel Kamarakórus és a zentai Musica Sacra vegyeskar a nagybecskereki Nepomuki Szent János Székesegyházban. A kóruszenei koncerten legfőképp Bárdos Lajos művei hangzottak el. A nagybecskereki és a zentai kórus egyébként először szervez közös hangversenyt. Bárdos Lajos 125 évvel ezelőtt született Budapesten. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végzett tanulmányai során négy évig Kodály Zoltán egyik tanítványa volt, majd 40 évig maga is a Zeneakadémia tanára, emellett kiemelkedőt alkotott mint karnagy és zenetudós. Bárdos Lajos a magyar kórusművészet egyik legkiemelkedőbb egyénisége, népdal ihletésű kórusművei mellett, latin nyelvű egyházi kórusműveket hagyott az utókorra. (2024. nov. 10. – PannonRTV)

Már vannak magyar feliratok a szabadkai vasútállomáson
Megjelentek a magyar feliratok is a felújított és átépített szabadkai vasútállomáson. Október elején, amikor Aleksandar Vučić meglátogatta a szabadkai vasútállomást, csak szerb nyelven cirill betűkkel és angolul szerepeltek feliratok, azóta kikerültek a magyar feliratok is. Amíg én vagyok az elnök, ilyen nem fordulhat elő, hogy Szabadkán ne legyen kiírva magyarul is minden – mondta akkor a szerb államfő. A tervek szerint a Belgrád-Budapest gyorsvasút Újvidék és Szabadka közötti szakaszán november 24-én indulhat meg a menetrend szerinti személy- és teherforgalom. (2024. november 9. – PannonRTV)

Piano Fest
Egy héten át várja látogatóit a Piano Fest szabadkai nemzetközi zongorafesztivál. A programokat három helyszínen követhetik végig az érdeklődők. Lesznek hangversenyek a Városháza dísztermében, mesterkurzus a Szabadkai Zeneiskolában, illetve barokk nap a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon. Érdi Tamás szólóestje nyitotta meg a Piano Festet. A műsoron Chopin és Liszt művek szerepeltek. A Liszt Ferenc-díjas zongoraművész játékát már korábban is hallhatta szabadkai közönség: „Nagyon nagy örömmel jöttem vissza, mert én 2016-ban felléptem ezen a fesztiválon és nagyon örülök, hogy ismét felléphetek és nagyon lelkes volt akkor is a közönség, úgyhogy nagyon jó benyomásaim voltak akkor is az itteni közönségről.” Ebben az évben is gazdag programmal készültek a szervezők. Vendégművészek érkeznek Magyarországról, Horvátországból, Németországból, Portugáliából, Izraelből, Japánból és Szerbiából. (2024. november 11. – PannonRTV)

Gyergyószárhegy
Ötven évvel ezelőtt, 1974-ben Gyergyószárhegyen szervezték meg az első – immár Magyar Örökség díjas – szárhegyi művésztábort, de a településen található az erdélyi reneszánsz építészet egyik legszebb alkotása: Lázár István Csík-, Gyergyó- és Kászonszék egykori főkirálybírójának kastélya, azaz a Lázár-kastély amelyben az 1590-es években Bethlen Gábor későbbi erdélyi fejedelem nevelkedett. A település messze földön híres az ott termő káposztáról, de hagyományaiban, népszokásaiban is gazdag. Többek között ezt jeleníti meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének legújabb riportkötete, amelyet a hétvégén mutattak be. (2024. november 12. – Kossuth Rádió)

Átadták az évad kimagasló néptáncosának járó díjat
A hétvégén volt Somorján a TáncPódium – Szlovákiai Magyar Néptáncosok Minősítő Gálája, amelyen Strešňák Ádám, a galántai Kodály Zoltán Gimnázium diákja a 2023/24-es évad kimagasló táncosa díjat kapta egyik táncos társával, Matus Nimróddal együtt. Strešňák Ádám négyéves korában kezdett táncolni a szülei által vezetett szenci Möggyes Gyermek Néptácegyüttesben, majd a Szőttes Néptáncegyüttesben folytatta. (2024. november 13. – Új Szó)

Zentára érkezett a Makovecz Imre tablókiállítás
A zentai Kiszsinagógában megnyitották Makovecz Imre, Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész által tervezett családi házakat bemutató tablókiállítást. A program a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, a Szekeres László Alapítvány és a budapesti Makovecz Alapítvány közös szervezésében valósult meg. A megnyitót egy kerekasztal-beszélgetés előzte meg, amelyen részt vett Tóth Vilmos, Valkay Zoltán, Pesti Attila, Kampis Gábor, Tóth Márton építészek. A beszélgetést Antal Szilárd moderálta. A rövid kötetlen szakmai beszélgetés során a résztvevők átbeszélték Makovecz Imre hagyatékát, valamint kitértek az építész szakma szépségeire és árnyoldalaira is. A folytatásban a kiállítás megnyitón felszólalt Kampis Gábor, a budapesti Makovecz Alapítvány képviseletében, aki a neves építész hagyatékáról beszélt a jelenlévőknek, majd a kiállítást hivatalosan Tóth Vilmos vajdasági építész nyitotta meg. A programban közreműködtek a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet által működtetett Tisza menti népzeneoktatási hálózat fiatal zenészei. (2024. november 13. – PannonRTV)

Márton-napi koncert a belgrádi Collegium Hungaricumban
Szent Márton-nap alkalmából rendeztek zongora és hegedű koncertet Belgrádban. A belgrádi Collegium Hungaricum Magyarország Nagykövetsége Kulturális Szolgálataként működik 2014 óta. Különböző kulturális, tudományos és más jellegű programok által igyekeznek bemutatni Magyarország és általában a magyarság kincseit. Most egy klasszikus zenei koncerttel kedveskedtek a közönségnek Szent Márton napja alkalmából. Vujnović Ljiljana szabadkai származású, fontos számára, hogy részt vegyen ezeken a programokon, mert így tudja a magyar nyelvet is gyakorolni. Ljiljana Vujnović, Belgrád: „A hegedű és a zongora kitűnő kettős, igazán nagyon szép volt. Itt sűrűn vannak koncertek, élvezzük a sokféle eseményt, főleg most Szilveszter előtt, most volt Szent Márton, és majd lesz Szent Miklós, Mikulás.” (2024. november 14. – PannonRTV)

Márton-napi rendezvény Pélmonostoron
Negyed évszázada, hogy a HMDK pélmonostori alapszervezete és a Baranyai Magyar Katolikus Nőegylet felelevenítik Szent Márton legendáját, amely az emberségről szól, éppen ezért mindig minden korban aktuális. A pélmonostoriak november 11-én, Szent Márton püspök liturgikus emléknapján ünneplik városuk napját. A Szent Márton-plébániatemplomban szentmisét tartanak, helyieken kívül több száz zarándok részvételével. Szent Márton napja nemcsak vallási jellegű ünnep, hanem a néphagyományban is fontos szerepe van, az újbor megkóstolása is kapcsolódik hozzá. A templomi szertartás után sor került az újborok megáldására. (2024. november 14. – Kepesujsag.com)