Újraindulhat a marosvásárhelyi katolikus iskola
Megszületett a kormányhatározat, önálló intézményként működhet az idei tanévtől a katolikus iskola. Csibi Attila az RMDSZ Maros megyei elnöke a Vásárhelyi Forgatag hivatalos megnyitóján jelentette be: „Ez történelmi pillanat a marosvásárhelyiek, az erdélyiek és az egész Kárpát-medence számára: A vásárhelyiség mellett ma azt is ünnepeljük, hogy Románia tanügyminisztere aláírta a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Iskola megalapításáról szóló rendeletet.” A 2022-ben bírósági rendelettel megszüntetett tanintézmény diákjai mostanáig a Bolyai Farkas Elméleti LÍceumba tagolódva folytatták tanulmányaikat. A II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum létrehozására vonatkozó miniszteri rendeletet érvénytelenítette akkor a bíróság. Az önállósodási próbálkozás a tanügyi törvény azon cikkelye alapján történt, amely kimondja, hogy a szülők vagy az egyház megalapozott kérésére közvetlenül az oktatási minisztérium is létrehozhat iskolát. A tervek szerint az új intézmény a Római Katolikus Líceum nevet viselné, és elemi, gimnáziumi, valamint líceumi szinteken biztosítana magyar nyelvű római katolikus oktatást. (2025. augusztus 28. – maszol.ro)

A Kőrösi- és a Petőfi-program ösztöndíjasai nemes és komoly feladatot látnak el
Szolgálat, egyben nemes és komoly feladat az a munka, amelyre a Kőrösi Csoma Sándor Program és a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasai jelentkeztek – közölte Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a két program új szakaszának nyitókonferenciáján a budapesti Hagyományok Házában. Az államtitkárság az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, hogy a 2013-ban indított, a diaszpóra magyarságát segítő Kőrösi Csoma Sándor Program és a mintájára 2015-ben létrehozott, a Kárpát-medencei szórványmagyarságot támogató Petőfi Sándor Program új szakaszának ösztöndíjasai szeptemberben kezdik meg munkájukat a világ magyar közösségeinél. A kiutazást megelőzően az ösztöndíjasok az idén is oktatási héten vesznek részt Budapesten – tették hozzá. Szilágyi Péter az esemény nyitókonferenciáján úgy fogalmazott, az oktatási hét célja, hogy az ösztöndíjasok felkészüljenek az előttük álló kilenc hónap feladataira, kihívásaira. Elmondta, hogy szeptember 15-től 130 ösztöndíjas utazik majd a világ különböző pontjain élő magyar közösségekhez. A helyettes államtitkár örömének adott hangot, hogy idén régi helyszínek is visszakerültek a programba és új országokból is jelentkeztek magyar szervezetek: újra ösztöndíjast kap a francia és a dán magyar közösség, Izlandra és Litvániába pedig első alkalommal utazik ösztöndíjas. (2025. augusztus 22. – MTI)

Az egyház és a kultúra összefonódása
Augusztus 18-25. között Beregszászban, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Központban alkotótábort szerveztek, ahol hat neves képzőművész – Kopriva Attila, Tatjana Ribár, Földessy Péter, Kulin Ágnes, Matl Péter és Kurendás Anett – alkotott egy héten át. Mint azt Marosi István görögkatolikus áldozópap, a központ igazgatója elmondta, régi álmuk vált valóra azzal, hogy végre megszervezhették az alkotótábort. – Évek óta tervezzük az alkotótábor megszervezését, és nagy örömükre szolgál, hogy végre összejött, ugyanis az a célunk, hogy az Ortutay központot élettel töltsük meg. Ezzel kapcsolatban számos, megvalósításra váró és elindított programunk van, s ezek között szerepelt az a művészeti alkotótábor, melynek keretében hat művész dolgozott nálunk egy héten keresztül – magyarázta Marosi István, majd hozzátette, megtiszteltetés számukra, hogy a művészek két-két festményt a központnak ajándékoztak. (2025. augusztus 23. – KISZó)

Átadták a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat
Átadták a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat hétfőn az Országházban, az elismerést tíz személy és szervezet, köztük néptáncegyüttes, gyermeklap és közösségi tér vehette át idén. Az elismerést azok kapják, akik a külhoni magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, az egyházi életben, a tudományban, a kommunikációban, tömegtájékoztatásban vagy a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végeznek, akik a mi magyar világunkhoz tartoznak és képesek felismerni a közösség erejét és fontosságát – mondta Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón. Emlékeztetett, a Külhoni Magyarságért Díjat 2011-ben alapította Orbán Viktor miniszterelnök, 2019-től a Magyar Diaszpóra Tanács javaslatát követően a Magyar Állandó Értekezlet döntése nyomán a díj a 2018-ban elhunyt Kallós Zoltán nevét viseli. A döntés nyomán tehát a teljes magyarság képviselteti magát a díjban, mert együttműködés és egyetértés hozta létre – hangsúlyozta. Az államtitkár rámutatott, minden közösségnek vannak alapvető fontosságú személyei, akiknek munkássága tiszteletet érdemel, s életművük eligazodási pontnak bizonyul. Nacsa Lőrinc emlékeztetett: az elmúlt napokban ünnepeltük a magyarság egyik alapvető személyének a munkásságát, amely azért maradt minden nemzedék számára igazodási pont, mert Szent István király örök értékek mentén munkálkodott. (2025. augusztus 25. – MTI)

Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjjal ismerték el a Mini Erdély Parkot
A Mini Erdély Park alapítója, Fazakas Szabolcs is azok között volt, akik átvehették vasárnap az Országházban a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat, amely az egyik legrangosabb magyar állami kitüntetés. A díjat a külhoni magyar közösségekért végzett kiemelkedő tevékenység elismeréseként adják azoknak, akik munkájukkal jelentősen hozzájárulnak a határon túli magyarság megmaradásához és értékeinek megőrzéséhez, s akik a külhoni magyar közösségekért a közéletben, az oktatásban, az egyházi életben, a tudományban, a médiában vagy a gazdasági önszerveződés terén kiemelkedő munkát végeznek. Szakács-Paál István, Székelyudvarhely polgármestere maga is jelen volt a díjátadón, s mint bejegyzésében kiemeli, véleménye szerint az elismerés méltó helyre került, és ismét büszkeséggel töltheti el a helyi közösséget. (2025. augusztus 25. – Székelyhon)

Teljessé vált a Nemzeti Vágta döntőjén indulók névsora
Teljessé vált a Nemzeti Vágta döntőjén induló ló-lovas párosok névsora, az anyaországi és határontúli előfutamok vasárnap értek véget. Az idei elővágtákra összesen mintegy félezer lovas nevezett három kategóriában, a 11 rendezvényt több mint tízezer néző kísérte figyelemmel a helyszínen. A kvalifikációs futamokat 7 magyarországi és 4 határon túli településen tartották – közölték a szervezők szerdán az MTI-vel. A Nemzeti Vágta 18. évadának első előfutama a Vajdaságban volt május 24-én, másnap a Sárköz Vágtát, júniusban a Vácdukai, a Székely és az Iváni Vágtát rendezték. A múlt hónapban zajlott a Felvidéki és a Szemenyei Vágta, augusztusban a Borsodi, a Muravidéki és a Festetics Vágta, múlt vasárnap pedig az első Vasadi Vágta. Érdekesség, hogy Vasadon mindhárom korcsoportban ugyanazon település, méghozzá a házigazda Vasad versenyzője győzött. A másik rekorder település Gyenesdiás, ahol idén már 16. alkalommal rendezték meg a Festetics Vágtát. (2025. augusztus 27. – MTI)

Rákóczi-emléktáblát mentenek szlovák értékmentők
„Nagysárosi szlovák értékmentő barátaim megtalálták II. Rákóczi Ferenc 1960-ban ledózerolt várkastélyának összetört, nagyméretű emléktábláját, mely arról tanúskodik, hogy a nagyságos vezérlő fejedelem, Sáros vármegye főispánja 1701. április 18-án ebben az épületben elfogattatott” – írta közösségi oldalán Orosz Örs. Mint írja, Ladislav Babuščák műemlékmentő, sárosi patrióta most jelentős költségvetést mozgósítva restaurátorhoz szállíttatja, ahol az 1903-ban emelt márványtábla darabjait újra egyesítik, a hiányt kiegészítik és a feliratát újraaranyozzák. A jövőben Rákóczi udvari kápolnájában, a várkastély egyetlen megmaradt épületében, a Szent Kunigunda-kápolnában kiállított tárgyként őrzik majd. Amint azt Orosz Örstől megtudtuk, az Eperjes megyei nagysárosi kastély 1949-ben egy tűzvészben pusztult el, „egyszerűen hagyták, hogy a tűz martalékává váljon a földesúri vagyon” – fogalmazott. Sokáig érintetlenül maradt, majd 1960-ban, amikor a parkjában kialakított futballpályához akartak egy gyakorlópályát és öltözőt építeni, a földdel tették egyenlővé az egészet. (2025. augusztus 28. – Felvidék.ma)

A dallam, ami összeköt
Idén is megszervezték a Fokos Népzenei Tábort Kishegyesen. Az egyhetes táborba Vajdaság minden szegletéből és Magyarországról is érkeznek népzenekedvelők, hogy ismereteiket fejlesszék, és hogy barátkozzanak hasonló érdeklődési körű emberekkel. Hatodik alkalommal szervezték meg a Fokos Népzenei Tábort a kishegyesi Kátai Vendégházban. Az egyhetes táborba idén 25 gyermek érkezett. Hegedű-, brácsa-, nagybőgő- és cimbalomoktatás zajlik. Farkas Péter, szervező: „Itt minden nap hat óra oktatás van. Délelőtt három óra és délután három óra. Szóval nagyon intenzív zenei oktatásban részesülnek az ide látogatók. Ami színesíti a programokat, az a szerda esti előadás, amit Kelemen Zsolt tartott Kalotaszegről. Ez egy néprajzi, illetve népzenei előadás, hogy ne csak a zenei világával, hanem egy kicsit megismerkedjenek a táborozók Kalotaszegnek a néprajzával, földrajzával és elhelyezkedésével is, ugyanis mindez az összetevő dolog határozza meg a zenét is.” (2025. augusztus 28. – Pannon RTV)

Laskói sikerek a váci országos halfőzőversenyen
A halgasztronómia ünnepére került sor augusztus 23-án a festői szépségű váci Duna-parton, ahol a MA-HAL, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet rendezte meg a 49. Országos Halfőző Versenyt, ahol ismét taroltak a szlovéniai, laskói szakácsok. A hagyományőrző esemény fővédnöke dr. Nagy István agrárminiszter volt, aki kiemelte: a halételek népszerűsítése a magyar gasztronómia és egészséges táplálkozás szempontjából is kulcskérdés. A rendezvényen három kategóriában – dunai jellegű halászlé, tisza–körösi halászlé és egyéb halételek – mérhették össze tudásukat a versenyzők. Ez nem csupán kulináris élményt kínált, hanem közösségépítő szerepet is betöltött: a látogatók ingyenes belépés mellett kóstolhattak a különféle halas fogásokból, miközben kulturális és gyermekprogramok színesítették a napot. (2025. augusztus 28. – Képes Újság)