Marosvásárhely mint Európa Kulturális Fővárosa?
Nagyszeben és Temesvár után miért ne lehetne egyszer Marosvásárhely Európa Kulturális fővárosa? – tették fel a kérdést egy kerekasztal-beszélgetésen. Soós Zoltán polgármester bizakodó, szerinte neki kell fogni az előkészületeknek. Maros Megye Tanácsa 2015-ben kezdeményezte, hogy Marosvásárhely jelentkezzen az Európa Kulturális Fővárosa címre. Azért a megyei tanács, mert a megyeszékhelyen hozzá tartozik a legtöbb kulturális intézmény, mint a múzeum, a filharmónia, a bábszínház, a Maros Művészegyüttes, vagy irodalmi lapok. Akkor Marosvásárhely pályázata sikeresen teljesítette az elvárásokat, és az első válogatáson átment. De azután, az akkori városvezetés ellehetetlenítette a továbbhaladást, így az ügy elhalt. Most, tíz évre rá, újra napirendre került a téma: egyszer Marosvásárhely legyen Európa Kulturális Fővárosa. (2025. szeptember 28. – Székelyhon)

Jókai Mór Dáma-almája is helyet kapott a tiszacsomai Tündérkertben
Szeptember 26-án újabb különleges gyümölcsfa került a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékpark Tündérkertjébe. Petőfi körtefáját követően ezúttal Jókai Mór Dáma-almáját ültették el. A facsemetét – ahogyan két évvel ezelőtt a körtefát is – Szarvas József Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész helyezte a földbe. A Szarvas József által alapított Tündérkert-mozgalom a Kárpát-medence őshonos gyümölcsfajtáinak megőrzését tűzte zászlajára. Célja, hogy a pusztulóban lévő, egykor gazdag vidéki világ gyümölcsfajtáit ne engedjük feledésbe merülni. A kezdeményezés 2009-ben indult a Vas vármegyei Viszákon, ahol a színművész közösségteremtő munkájának köszönhetően egyszerre született meg a Kultúrpajta, a falusi kulturális élet központja és a Tündérkert, amely minden évben annyi új facsemetével gyarapodik, ahány gyermek születik a településen. (2025. szeptember 28. – Kárpátalja)

Kriza János munkásságát ismerteti a Tekergők idei meseturnéja
Kriza János néprajzkutató halálának 150. évfordulója és a jubileumi emlékév alkalmából meseturnét szervez október 19–26. között a Tekergő Meseösvény Egyesület. „Mivel egy ideje őszi turnénk az Erdélyi Népmesemondó Találkozóhoz kapcsolódik, a tematika is összeér. Kriza János munkásságának számos öröksége közül számunkra a prózafolklór műfaja a legfontosabb, azon belül a népmese, célunk annak népszerűsítése. Része vagyunk, éljük a népmese mozgalmának kialakulását, amire nagyon büszkék vagyunk” – mondta a Krónika megkeresésére Hajós Erika mesemondó, az egyesület elnöke. Mint kifejtette, a meseturné egyben egy mesemondó-maraton, melynek keretében igyekeznek megismertetni Kriza János munkásságát, ugyanakkor más gyűjtésekből is mesélnek. Iskolákban, óvodákban tartanak meseórákat, műhelymunkát is kínálnak pedagógusok részére Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaságnak köszönhetően, esténként pedig mesekocsmára várják a felnőtteket. (2025. október 3. – Krónika)

Újra bővült az alsósztregovai Madách Pantheon
Mint már beszámoltunk róla, október 3-án huszonegyedik alkalommal szervezték meg a Madách Irodalmi Napot Alsósztregován. Az esemény részeként került sor Madách Imre bicentenáriuma alkalmából a kastélyparkban létrehozott Madách Pantheon bővítésére. Idén újabb öt személy kétnyelvű emléktáblája került elhelyezésre az emlékműnél. „A panteonnál megállva a látogatók felfedezhetik azokat a személyiségeket, akik Madách Imre életében, avagy utóéletében meghatározó szerepet játszottak” – emelte ki Jarábik Gabriella, az alsósztregovai irodalmi múzeumot üzemeltető Szlovák Nemzeti Múzeum – A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma igazgatója. Hozzátette: a panteonban szereplő személyek szakmai és művészi tevékenységükkel hozzájárultak a Madách-kultusz éltetéséhez és fennmaradásához. A panteon központi eleme egy krími hárs, Madách kedvenc fája, melyet a kastélyból vett kövek öveznek. A kövek előtt helyezik el évente az öt-öt kis emléktáblát. 2023-ban Szontágh Pál, Arany János, Zichy Mihály, Paulay Ede és Pavol Országh Hviezdoslav tábláját helyezték el itt. 2024-ben Majthényi Anna, Fráter Erzsébet, Kerényi Ferenc, Kass János és Ránki György tábláival bővült az emlékhely. (2025. október 5. – Felvidék.ma)

Székelyföld létezik, érdemes látni – Lucian Mândruță 150 emberrel kerekezett a megbékélés jegyében
Több mint 150 kerékpáros vett részt Lucian Mândruță bukaresti televíziós újságíró immár ötödik alkalommal megrendezett székelyföldi túráján. A román–magyar megbékélés iránti elkötelezettségből szervezett esemény az előítéletek lebontását is szolgálja. A kerékpáros túrák története öt évvel ezelőtt kezdődött, amikor Godra Árpád, a Visit Covasna turisztikai szervezet akkori elnöke találkozott a szintén bringás Lucian Mândruțăval. A tengeri kerékpártúra alternatívájaként felmerült egy hegyi út megszervezése is, ami azóta is a turisztikai népszerűsítést és a nemzeti párbeszédet segíti. A Visit Covasna által meghirdetett túrára a maximális létszám (150 fő) idén már négy nap alatt összejött, harmincan pedig várólistára kerültek. A résztvevők háromnegyede a Kárpátokon túlról, egynegyedük a környékről érkezett. A honismereti túrák célja, hogy elkerüljék a forgalmas országutakat és bemutassák a székelyföldi tájakat. Az első években Sepsiszék, Kézdiszék és Orbaiszék nevezetességeit járták be. Idén Erdővidék került sorra. (2025. október 7. – szekelyhon.ro)

XXXIII. Báthory Szilágysomlyói Magyar Napok
Az idei XXXIII. Báthory Szilágysomlyói Magyar Napok koszorúzással kezdődött Báthory István erdélyi fejedelem mellszobránál, majd emléktábla-avatóval és a Körössy Endre emlékszoba felszentelésével folytatódott az iskola épületében. A négynapos gazdag eseménysorozat zenés előadással ért véget. A koszorúzási ünnepségen Németh Erik történelemtanár kiemelte: „A mai nap mérföldkő iskolánk életében. Születésnapot ünneplünk, ám valójában ennél sokkal többet: múltunkat, amely büszkeséggel tölt el bennünket, jelenünket, amelyet közösen építünk, és jövőnket, amelyhez ma új lendületet meríthetünk.” Az intézmény története a XX. század nagy eseményei között bontakozott ki. Az iskola épülete 1905-ben épült, kezdetben zárdaként működött, majd 1909-ben Körössy Endre plébános igazgató alapította a polgári leányiskolát, amely a Szent Ferenc rendi nővérek vezetésével kezdte meg működését, így 85 évvel ezelőtt az intézmény felvette az Árpád-házi Szent Erzsébet nevet. 1948-ban az államosítás után összevonták egy központi iskolává, majd a rendszerváltást követően, 2005-ben a magyar tannyelvű iskola ismét önálló jogi személyiséggel indult újra. Két évvel később, 2007. szeptember 29-én az intézmény felvette Báthory István nevét, tisztelegve a város nagy szülöttje előtt. Németh Erik kiemelte: az iskola nem csupán tudást adott, hanem közösséget, értéket és tartást közvetített. „Olyan hellyé vált, ahol gyerekeink nemcsak tanulnak, hanem otthonra is találnak” – mondta. (2025. október 7. – maszol.ro)

A főszereplő részvételével tartják a Bölöni, az erdélyi legenda erdélyi ősbemutatóját
Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában tartják a Bölöni László példás életútját bemutató, Bölöni, az erdélyi legenda című magyar életrajzi mozifilm erdélyi ősbemutatóját október 20-án. A Taylor Projects, a film romániai forgalmazója a Krónikát arról tájékoztatta, hogy a vetítésen jelen lesz Bölöni László, valamint a film alkotói, szereplői közül is többen. A Marosvásárhelyen született, 102-szeres román válogatott labdarúgó és edző ugyanabban az évben, 2025-ben megkapta a Magyar Sportújságírók Szövetségének Életműdíját, valamint a Román Sportgála „Sport Legendája” Különdíját, vagyis két nemzet legendája. Bölöni Lászlót eredményei alapján méltán nevezik az erdélyi labdarúgás legnagyobb alakjának, miközben egyszerre lehet a román és a magyar sporttörténet kiemelkedő ikonja is. (2025. október 8. – Krónika)

“Minden, ami szilva”
– ezzel a mottóval várták idén is az érdeklődőket a hagyományos szilvanapra, amelyet a Tornyai Tájházban rendeztek meg. Az Aradi Magyar Gazdák Egyesületének szervezésében zajló egész napos esemény fő attrakciója a szilvalekvárfőzés volt, de emellett kemencés szilvás lepény, szilvás lángos, szilvaleves és természetesen frissen főzött szilvapálinka is terítékre került. A nap nemcsak a gasztronómiáról szólt, hanem arról is, hogy tovább vigyék az őszi befőzés hagyományát. (2025. október 8. – Kossuth Rádió)

Ismét megszervezik a Székelyföld Napokat
Tizenhatodik alkalommal szervezik meg Kovászna, Hargita és Maros megyék tanácsai a hozzájuk tartozó kulturális intézmények révén a Székelyföld Napok rendezvénysorozatot október 15–25. között. Mindhárom székelyföldi megyében gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket a Székelyföld Napok alkalmából, amely révén nem csupán a városokban, hanem kisebb településeken is szerveznek kulturális programokat. A vidéki események mellett a Székelyföld Napoknak idén is lesznek kiemelt rendezvényei, a Székelyföld-díjak átadóünnepségét október 10-én tartják Csíkszeredában, 15-én pedig Regionális Turisztikai Konferenciát is szerveznek a hargitai megyeszékhelyen. Ezen felül október 18-án megemlékeznek az agyagfalvi székely nemzetgyűlésről is. (2025. október 9. – Székelyhon)

Nemzetközi operettfesztivál
A Lehár Ferenc Polgári Társulás 2025. október 24–25-én immár harmadik alkalommal rendezi meg a LehárFesztet, a nemzetközi operettfesztivált, amely a klasszikus operett és a magyar kultúra színes világát hozza el Komárom szívébe. A fesztivál különleges apropója, hogy idén három géniusz – Lehár Ferenc, Johann Strauss és Jókai Mór – jubileumi évfordulóját ünnepelik a fesztivál keretén belül. Az idei fesztivál különleges és gazdag programját sajtótájékoztató keretén belül mutatta be a szervezők nevében Klemen Terézia, a Lehár Ferenc Polgári Társulás elnöke és Varga Tamás, Komárom alpolgármestere. A 2025-ös eseménysorozat a „Két nap, három géniusz, egy város” gondolat jegyében valósul meg, tisztelegve három kiemelkedő alkotó előtt: Jókai Mór születésének 200. évfordulója, Lehár Ferenc születésének 155. évfordulója és Johann Strauss születésének 200. évfordulója alkalmából. Amint az elhangzott, a fesztivál programjai e három géniusz szellemiségét idézik meg, különleges kulturális élményt kínálva Komárom városában. (2025. október 9. – Felvidék.ma)