Székelyföldi Vadásznapok
Tizenharmadik alkalommal rendezték meg a Székelyföldi Vadásznapokat. Hargita, Kovászna és Maros megyék vadásztársadalma legfontosabb seregszemléjének Sepsiszentgyörgy és Zágon adott otthont október 17-18-án. A 13. Székelyföldi Vadásznapokat a Vadon Egyesület, a Kovászna Megyei Vadász- és Sporthorgász Egyesület, valamint több helyi és országos partnerszervezet közösen szervezte meg. A rendezvény célja, hogy bemutassa és továbbörökítse a vadászati hagyományokat, erősítse a szakmai és közösségi összefogást, valamint felhívja a figyelmet a természet tiszteletteljes megőrzésére. (2025. október 18. – maszol.ro)

Egy éve hunyt el Potápi Árpád János
Egy esztendő telt el azóta, hogy tragikusan fiatalon elhunyt Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Bonyhád korábbi polgármestere, a térség országgyűlési képviselője. Emléke azonban elevenen él mindazokban, akik ismerték, vele dolgoztak, vagy érezték elhivatottságának gyümölcsét. Az évforduló napján Bonyhádon emlékező istentiszteletet tartottak a katolikus templomban, melyet Keresztes Andor esperes plébános celebrált. A gyászmisét követően csendes gyertyagyújtásra került sor a bonyhádi evangélikus temetőben, Potápi Árpád János sírjánál. (2025. október 17. – Teol.hu)

Kopjafát állítottak Potápi Árpád János emlékére
Kopjafát avattak a tavaly elhunyt Potápi Árpád János államtitkár emlékére. A vasárnapi szentmisét követően a résztvevők a helyi kultúrház előtti térre vonultak, ahová az egykori Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár emlékére állítottak kopjafát. László Rezső plébános úgy fogalmazott, hogy ez a kopjafa hálából készült. Potápi Árpád János olyan ember volt számunkra, és maradt, aki nemcsak beszélt a magyarságról, hanem eljött közénk, meghallgatta szavainkat és szívére vette sorsunkat” – emlékezett meg a plébános. A rövid ünnepséget követően leleplezték a kopjafát, a plébános megáldotta, majd koszorúkat helyeztek el. A kopjafán az alábbi szöveg áll: „A nemzetért végzett munkáját hálával és tisztelettel őrizzük”. (2025. október 19. – Székelyhon)

Kilenc kórus lépett fel a topolyai kórustalálkozón
Negyedszázados jubileumát ünnepelte a Vajdasági Magyar Kórusok Találkozója Topolyán. A Sarlós Boldogasszony-templomban kilenc kórus lépett fel, Vajdaság különböző településeiről. A nagybecskereki Emmanuel Kamarakórus házigazdaként már az első találkozón is ott volt. A kórus tagjai szerint a találkozó igazi ünnep, amely lehetőséget ad a baráti kapcsolatok ápolására, tapasztalatcserére és a közös éneklés örömének megélésére. A karnagy szerint az utánpótlás biztosítása kulcsfontosságú, ezért az éneklés szeretetét már gyermekkorban érdemes megalapozni. (2025. október 19. – Pannon RTV)

2025 – A remény éve!
Hatalmas érdeklődés övezte Böjte Csaba ferences szerzetes 2025 – A remény éve! című előadását október 16-án, amelyre a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Pszichológiai Szakszolgálata szervezésében került sor Beregszászban. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója, aki több évtizede fáradhatatlanul munkálkodik a nehéz sorsú gyermekek megsegítésén, ezúttal a remény és a lelkierő jelentőségéről beszélt előadása során. A rendezvény kezdetén Orosz Ildikó, a Rákóczi Egyetem elnöke köszöntötte a vendégeket. (2025. október 18. – Kárpátalja lap)

Kelemen: A székely himnusz a magyar kulturális örökség része, nem a román állam ellen irányul
A székely himnusz a romániai magyar közösség kulturális örökségének része, és nem szabad a román állam elleni gesztusként értelmezni – szögezte le Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. „Ez nem a Székelyföld himnusza. Ez a székely himnusz, így hívják, egyrészt. Másrészt viszont a mi kulturális örökségünk, kulturális kincsünk része. Románia 107 éve ad otthont a területén a magyar közösségnek, amely adót fizet, tiszteletben tartja a törvényeket, hűséges a román államhoz, és gazdasági és kulturális értéket teremt. És öröksége is van” – mondta Kelemen Hunor vasárnap az Antena 3 hírcsatornának. Ez nem a román állam ellen irányul, nem a románok ellen irányul, senki ellen sem irányul. Ez része ennek az identitáscsomagnak” – magyarázta az RMDSZ vezetője. Arra a kérdésre, hogy előre tudták-e, hogy az RMDSZ múlt pénteki kongresszusának kezdetén le fogják játszani a székely himnuszt, Kelemen igennel válaszolt. Mindenki tudta. Grindeanu tudta, mindenki tudta, hogy ez a rendezvény programja, a protokollt már jóval korábban leegyeztették” – mondta. (2025. október 20. – Krónika)

Tánczos Barna: A székely zászló nincs betiltva Romániában
A székely zászló nincs betiltva Romániában és nem is lesz soha, a székely zászló és a székely himnusz olyan szimbóluma az erdélyi magyarságnak, melyért a korábbi és a jelenlegi generációk is harcoltak, harcolnak – jelentette ki Tánczos Barna, a román kormány miniszterelnökhelyettese kedden videóüzenetben. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa a Facebookon közzétett videóüzenetében arra reagált, hogy Szondy Zoltán, az FK Csíkszereda elnöke az erdélyi magyar érdekvédelmi szervezet politikai fellépését sürgette, miután a klubot a Román Labdarúgó Szövetség (FRF) után a román csendőrség is elmarasztalta a székely és magyar zászlók használata miatt. Tánczos Barna videóüzenetében az erdélyi magyar közösség egységes fellépését szorgalmazta az ügyben. “Ez a közös harcunk, nem Kelemen Hunor, nem Szondy Zoltán, nem Tánczos Barna problémája, hanem az erdélyi magyarság problémája” – jelentette ki. (2025. október 21. – MTI)

Orbán Balázs-díj azoknak, akik őrzik és éltetik Székelyföld kulturális örökségét
A népi műveltség továbbörökítéséért dolgozókat jutalmazták idén a székelyföldi megyék vezetői. Az Orbán Balázs-díjak átadását a Székelyek – Örökölt vonások című kiállítás megnyitójával egy időben szervezték meg Sepsiszentgyörgyön. Az Orbán Balázs-díjjal minden évben három – egy-egy Kovászna, Hargita és Maros megyei – személy munkáját ismerik el. Az idei a gyermekek éve Háromszéken, ezért ezúttal a díjakat is azoknak az oktatóknak, nevelőknek osztották ki, akik nemcsak tudást közvetítenek, hanem jellemet formálnak, közösséget építenek, hitet és tartást adnak a következő nemzedéknek. Díjat érdemelt ki a háromszéki gyerekek nagy kedvence, a Guzsalyas Alapítvány egyik megálmodója, Benkő Éva, aki a kulturális közösségfejlesztés területén több évtizede példaértékű munkát végez. Egész életet a közösség szolgálatának, a gyerekek tanításának szentelte a madéfalvi születésű Györfi Erzsébet. A népdalénekes, pedagógus – mindenki Erzsike nénije – a szülőföld iránti hűségből, a szeretet és a dallamokból való közösségépítésből székelyek között is jelesre vizsgázott – ezzel érdemelte ki az életműdíjat. Az elismerést Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke adta át, laudációt Becze István mondott. (2025. október 21. – szekelyhon.ro)

Nagy Tibor történész átvette a Szabó József-díjat
A Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság Topolya Község Művelődési Házának kiállítótermében tartotta meg őszi konferenciáját, amelynek kezdetén Mezei Zsuzsanna, a társaság elnöke és Tomik Nimród, a helyi önkormányzat képviselője köszöntötte a megjelenteket. A Szabó József-díjat ebben az évben Nagy Tibor történész vette át, akinek érdemeit Pastyik László irodalom- és helytörténész, bibliográfus foglalta össze. Nagy Tibor egy olyan értelmiségi tagja közösségünknek, aki sokat tett és maradandót alkotott a helytörténészek közösségében munkálkodva. A Löszbe taposva című könyvében sok apró, de fontos részlet van gondosan összefűzve. Egy kivételes könyvet alkotott meg, amelyben a magunk iránti felelősség igénye is felmerül – mutatott rá az irodalomtörténész. (2025. október 21. – Magyar Szó)

Vers és zene harmóniája – Kányádi-est Ungváron
A Déryné Program keretében hétfő este különleges kulturális élményben részesült az ungvári közönség. A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a Rákóczi Szövetség együttműködésében megvalósult esten Kányádi Sándor, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar költő versei csendültek fel. A műsort Bogdán Zsolt Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, valamint a kétszeres Kossuth- és Prima Primissima díjas Kaláka együttes előadásában hallhatta a közönség. A vendégek bemutatását követően Bacskai József, Magyarország ungvári főkonzulja ünnepi köszöntőjében kiemelte, a Déryné Programnak köszönhetően több kárpátaljai település után Ungváron tovább folytatódik a magyar színház varázsa. (2025. október 21. – Karpat.in.ua)

Egy vajdasági iskola, ahol valóra vált a mobiltilalom, és a gyerekek egymásra találtak
Miközben Szerbia-szerte még csak vitáznak a mobiltelefonok iskolai tiltásáról, a szávaszentdemeteri (Sremska Mitrovica) Szent Száva Általános Iskola már csaknem egy éve sikerrel alkalmazza a szigorú rendszert – írja az Ozon.rs portál. A diákok minden reggel leadják mobiltelefonjaikat és okosóráikat, amelyeket csak a tanítás után kapnak vissza, az eredmények pedig látványosak. A kezdeti nehézségek után a gyerekek újra megtanultak beszélgetni, együtt játszani és figyelni egymásra. Az iskola társasjátékokkal és sakk-készletekkel ösztönzi a közösségi életet, a pedagógusok pedig arról számolnak be, hogy csökkent az agresszió és nőtt az empátia a tanulók között. A szigor más területeken is érvényesül: tilos a kihívó öltözködés, a smink és az energiaitalok fogyasztása. A tanárok a belügyminisztériummal közösen szerveznek előadásokat az internetbiztonságról és a felelős online viselkedésről. (2025. október 14. – Magyar Szó)

Kulturális csemege Nagyszalontától Barótig
A magyarországi Déryné Programnak idén indult el a Határtalan alprogramja, amelynek elsődleges célja a környező országokban élő magyar közösségek kulturális életének támogatása, nemzeti identitásuk erősítése, színházi előadások és művészetpedagógia foglalkozások elérhetővé tételével a társadalmi és kulturális esélyegyenlőtlenség mérséklése. A kezdeményezés keretében, a „Színház mindenkinek!” misszió jegyében Erdély és Partium, Felvidék, Kárpátalja és Vajdaság magyarok lakta településein szerveznek kulturális eseményeket az óvodás, általános és középiskolás, valamint a felnőtt és családi korosztály számára. (2025. október 16. – Krónika)