Kelemen Hunor szövetségi elnök részletes politikai tájékoztatót tartott Csomakőrösön megszervezett Sic Feszt „Választások előtt és után” című előadásán.

Az önkormányzati választások konklúziói

„Az első konklúzióm az, hogy nem vol­tunk képesek a román pártoknál jobban mozgósítani a szavazóinkat. Ez el kell bennünket gondolkodtasson, meg kell néznünk, hogy milyen többlettel tudunk a választóink fele fordulni annak érdekében, hogy a ma­gyar részvétel meghaladja a román részvé­telt a parlamenti választásokon. A másik konk­lúzió az az, hogy az erdélyi magyar­ságnak az a része, aki elment szavazni, to­vábbra is nagymértékben, 85 – 86 százalékban a Szövetség jelöltjeit támogatta, és az ún. ellenzék a fennmaradó részen osztozott úgy, hogy a Magyar Polgári Párt gyakorla­tilag megduplázta polgármestereinek a számát, az EMNP pedig azt a kettőt is el­veszítette, amennyit 2012-ben nyert. Ez is egy fontos konklúzió. Továbbá az is, hogy szá­munkra kedvező az, hogy a megyei ön­kormányzat elnökeit a testület maga vá­laszt­ja meg, így sikerült megszereznünk a harmadik székely megyét, Maros megyét, il­letve Szatmáron és Biharban is mi vezetjük a megyei tanácsokat. Ez egy óriási lehe­tő­ség, ugyanakkor egy óriási felelősség is. Közigazgatási reformon innen vagy túl a megyei önkormányzatok hatásköre valószí­nűleg nem fog csökkenni, hanem éppen el­lenkezőleg. A terv az, hogy a decentralizációt folytatni kell, újabb és újabb hatás­kö­röket kapnak a megyei tanácsok.”… Szá­munkra az önkormányzati választások után a fő kérdés az, hogy mi szükséges a sikeres par­lamenti választásokhoz..:„Azt az együtt­működést, amit 2014-ben a Magyar Polgári Párttal elindítottunk, azt tovább akar­juk vinni… a két magyar politikai sze­replő egy irányban akar menni…, minden­képpen egy pozitív üzenet az erdélyi magyar emberek számára…, közösen indulunk a parlamenti választásokon az RMDSZ szí­neiben, de úgy, hogy a polgáriak megőrzik politikai identitásukat. …”

A technokrata kormánnyal szembeni elégedetlenségek

„Nő az elégedetlenségünk a Ciolos- kormánnyal szemben: a mezőgazdasági tá­mogatásokat a mai napig nem fizették ki… Ugyanakkor 2011-ben a kulturális tárcánál elindítottuk azt a dossziét, amely Csík­som­lyónak az UNESCO szellemi világörökség listájára való felterjesztését illeti. Infor­má­li­san tudjuk, hogy az UNESCO ezt elfogadta, formálisan hátra van még egy szavazás az év végén. Azonban a beterjesztő állam, jelen esetben Románia, bármikor vissza­von­hatja a jelölések közül a csíksomlyói dossziét. Néhány hónapja a román külügy­minisztérium és a kulturális tárca azon dolgozik, hogy a szakemberek által összeállított, minden érdekelt fél beleegyezését és tá­mogatását élvező indítványt, dossziét visz­szavonja… Szintén a technokrata kormány döntése volt az, hogy az erdélyi regionális műemlékvédelmi bizottságból – amely fo­lyamatosan azért dolgozik, hogy ne sérülje­nek a műemlékek, és a felújítások szaksze­rűen történjenek – kivesznek két magyar szakembert egyik napról a másikra minden indoklás nélkül. Guttman Szabolcsot, Sze­ben volt főépítészét, egy európai hírnevű, je­lentős műépítészt, és Csók Zsoltot, az egyik legeredményesebb és legsikeresebb fia­tal magyar régészt. Betesznek helyettük két olyan román történészt…És folytatom a sort: nem hozza létre a kormány lassan 10 hó­napja azt a magyar pedagógusképző in­tézetet, amelyre a költségvetésben ott van a pénz, a törvény előírja, a kormányhatározat hónapok óta elkészült…Ehhez kapcsolódik még egy friss hír: a kormány a nyári költségvetés-kiegészítéskor egyetlen banit sem juttatott a megyei önkormányzatokhoz… Ilyen körülmények között úgy vélem, nincs szükség technokrata kormányra.”