Kelemen Hunor szövetségi elnök részletes politikai tájékoztatót tartott Csomakőrösön megszervezett Sic Feszt „Választások előtt és után” című előadásán.
Az önkormányzati választások konklúziói
„Az első konklúzióm az, hogy nem voltunk képesek a román pártoknál jobban mozgósítani a szavazóinkat. Ez el kell bennünket gondolkodtasson, meg kell néznünk, hogy milyen többlettel tudunk a választóink fele fordulni annak érdekében, hogy a magyar részvétel meghaladja a román részvételt a parlamenti választásokon. A másik konklúzió az az, hogy az erdélyi magyarságnak az a része, aki elment szavazni, továbbra is nagymértékben, 85 – 86 százalékban a Szövetség jelöltjeit támogatta, és az ún. ellenzék a fennmaradó részen osztozott úgy, hogy a Magyar Polgári Párt gyakorlatilag megduplázta polgármestereinek a számát, az EMNP pedig azt a kettőt is elveszítette, amennyit 2012-ben nyert. Ez is egy fontos konklúzió. Továbbá az is, hogy számunkra kedvező az, hogy a megyei önkormányzat elnökeit a testület maga választja meg, így sikerült megszereznünk a harmadik székely megyét, Maros megyét, illetve Szatmáron és Biharban is mi vezetjük a megyei tanácsokat. Ez egy óriási lehetőség, ugyanakkor egy óriási felelősség is. Közigazgatási reformon innen vagy túl a megyei önkormányzatok hatásköre valószínűleg nem fog csökkenni, hanem éppen ellenkezőleg. A terv az, hogy a decentralizációt folytatni kell, újabb és újabb hatásköröket kapnak a megyei tanácsok.”… Számunkra az önkormányzati választások után a fő kérdés az, hogy mi szükséges a sikeres parlamenti választásokhoz..:„Azt az együttműködést, amit 2014-ben a Magyar Polgári Párttal elindítottunk, azt tovább akarjuk vinni… a két magyar politikai szereplő egy irányban akar menni…, mindenképpen egy pozitív üzenet az erdélyi magyar emberek számára…, közösen indulunk a parlamenti választásokon az RMDSZ színeiben, de úgy, hogy a polgáriak megőrzik politikai identitásukat. …”
A technokrata kormánnyal szembeni elégedetlenségek
„Nő az elégedetlenségünk a Ciolos- kormánnyal szemben: a mezőgazdasági támogatásokat a mai napig nem fizették ki… Ugyanakkor 2011-ben a kulturális tárcánál elindítottuk azt a dossziét, amely Csíksomlyónak az UNESCO szellemi világörökség listájára való felterjesztését illeti. Informálisan tudjuk, hogy az UNESCO ezt elfogadta, formálisan hátra van még egy szavazás az év végén. Azonban a beterjesztő állam, jelen esetben Románia, bármikor visszavonhatja a jelölések közül a csíksomlyói dossziét. Néhány hónapja a román külügyminisztérium és a kulturális tárca azon dolgozik, hogy a szakemberek által összeállított, minden érdekelt fél beleegyezését és támogatását élvező indítványt, dossziét viszszavonja… Szintén a technokrata kormány döntése volt az, hogy az erdélyi regionális műemlékvédelmi bizottságból – amely folyamatosan azért dolgozik, hogy ne sérüljenek a műemlékek, és a felújítások szakszerűen történjenek – kivesznek két magyar szakembert egyik napról a másikra minden indoklás nélkül. Guttman Szabolcsot, Szeben volt főépítészét, egy európai hírnevű, jelentős műépítészt, és Csók Zsoltot, az egyik legeredményesebb és legsikeresebb fiatal magyar régészt. Betesznek helyettük két olyan román történészt…És folytatom a sort: nem hozza létre a kormány lassan 10 hónapja azt a magyar pedagógusképző intézetet, amelyre a költségvetésben ott van a pénz, a törvény előírja, a kormányhatározat hónapok óta elkészült…Ehhez kapcsolódik még egy friss hír: a kormány a nyári költségvetés-kiegészítéskor egyetlen banit sem juttatott a megyei önkormányzatokhoz… Ilyen körülmények között úgy vélem, nincs szükség technokrata kormányra.”