A 2021-es év végén a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Köz­gaz­­daság- és Gazdálkodástudományi Karának (KGTK) kutatócsoportja elemzést készített a romániai gaz­- daság alakulásáról 2021-ben, valamint elő­rejelzéseket is 2022-re, beleértve az elkövetkező időszakban követendő legfontosabb gazdasági trendeket. A BBTE kutatói szerint 2021 a gazdaság külö­nö­sen gyors helyreállásának éve volt, me­lyet azonban egy növekvő inflációs nyomás kísér mind belföldi, mind pedig nemzetközi viszonylatban. A 2020-as 3,7%-os GDP csökkenést követően Ro­má­nia gazdasága gyors ütemben állt helyre: a KGTK szakértői 2021 végére egy éves 6,3%-os GDP növekedést prognosztizálnak. Ez a növekedíés egyben azt is jelenti, hogy az or­szág GDP-je vi­szony­lag rövid idő alatt (kb. 1,5 év alatt) visszatért a világjárvány előtti szintre, míg a korábbi válságok (1996-1997, 2008-2009) után az ország gazdaságának 5-6 év évre volt szüksége a helyreálláshoz. A GDP kedvező alakulását ille­tően a kolozsvári kutatók több fő tényezőt is azonosítanak:
(1) A hatóságok által a világ minden táján életbe léptetett – békeidőben pél­dát­lan – támogató intézkedések, amelyek következményeként a világ főbb gazdaságai kü­lö­nö­sen dinamikus fellen­dülésen mentek keresztül; ennek pozitív hatásai a román gazdaságot is érintették.
(2) Belföldön a fiskális és monetáris politika alkalmazkodó volt (a költség­ve­tési hiány továbbra is magas maradt, az irányadó kamatláb pedig jelentősen elmaradt az inflációtól, ami elősegítette a gazdaság helyreállását).
(3) A 2008-as válsághoz képest jelen­tős szerepet játszott a magánszektor (kü­lönösen a lakosság) stabilabb pénz­ügyi helyzete.
(4) Ugyancsak fontos tényező volt a vállalatok alkalmazkodóképessége az új kö­rül­ményekhez, valamint a romániai gazdaság sajátos szerkezete is (a legin­kább érintett ágazatok, a turizmus és a vendéglátás alacsony részesedéssel bírnak Románia GDP-jében).
A kutatás szerint 2021 második fe­lé­ben Románia gazdasági növekedési üte­me lassulni kezdett, melynek okai az emel­kedő inflációs nyomás (ami negatív hatással van a rendelkezésre álló reáljö­ve­delmekre, és ennek következtében a lakosság keresletére), a globális ellátási láncok egyes szegmenseiben fellépő termelési és logisztikai fenn­aka­dások (ami különösen hátrányosan érintette az ipari tevékenységet, például a chip­hiány mi­att), valamint az egyre súlyosbodó energiaválság és a koronavírus-járvány őszi hulláma voltak. A 2021-es év legfonto­sabb gazdasági jelenségei a kolozsvári kutatók szerint:
A nyersanyagok (különösen a kő­olaj) árfolyama jelentősen ingadozott: miután 2020-ban, a Covid-válság kellős közepén a WTI határidős jegyzése a tör­té­nelem folya­mán először negatív tarto­mányba került (-37,63 dollár hordón­- ként), 2021 decemberére ez az ár hordón­ként 71 dollárra emelkedett, ami még a világjárvány előtti árakat is fe­lül­múlta. Egyértelmű, hogy az olaj és más nyers­anyagok drágulása jelentősen hozzájárul a fent említett inflációs nyomáshoz.
Pénzügyi piacok: a világ főbb piacai látványosan magukhoz tértek a járvány kezdetekor tapasztalt sokkból; a New York-i S&P500 index 33%-ot növekedett a világjárvány kezdete óta eltelt 22 hónap alatt, a Bukaresti Értéktőzsde BET indexe pedig 21,5%-ot. A befektetési kedv egyik legfontosabb mutatója, az S&P500-ra számított Shiller CAPE rá­ta 2021 decemberében történelmi csúcson, 39,53-on áll, ami sok elemző szerint a piac túlhevülésének jele.
• A világjárvány kezdete óta Romá­niá­ban a lej az euróval szemben 2,9%-ot veszített az értékéből, ami régiós vi­szony­latban kedvező fejlemény, például a magyar forinthoz vagy a lengyel zlotyhoz képest (8,4%, illetve 7,9%-os le­értékelődés ugyanebben az idő­szakban), ugyanakkor gyengébb teljesítmény, mint a cseh koronáé, amely mindössze 0,6%-ot gyengült az euróval szemben.
Az ingatlanárak egy rövid időszak­ban, tulajdonképpen csak a járvány első 1-2 hónapjában regisztráltak csökkenést, amelyet egy meredek emelkedés köve­tett, országos átlagban 14,1%-kal, Buka­rest­ben 9%-kal, Kolozsváron pedig 16,7%-kal, a világjárvány előtti időszak­hoz képest.
„2022 kihívásokkal teli év lesz a pszicho-szocio-gazdasági egyensúly meg­őr­zé­se szempontjából, éppen ezért a világjárvány helytelen kezelése köz­vetlen és azonnali hatásokat válthat ki a társadalom és a nemzetgazdaság fej­lődésében” – véli dr. Daniel David egyetemi tanár, a BBTE rektora…. A 2022-es év trendjeire vo­nat­ko­zó­an a kolozsvári kutatók úgy vélik, hogy a fellendülés kezdeti dinamikus szakasza vé­get ért, és a gazdasági növekedés jelentős lassulására számíthatunk. Így a 2021-es látványos fellendülés után a romániai gazdaság növekedési üteme jelentősen lelassulhat, a becslések szerint 2022-ben „csak” 3,7%-os növekedés várható a GDP-ben. Ez az előrejelzés elsősorban a következő tényezőkön alapul: A leg­több országban (így Ro­mániában is) a GDP reálértéke már elérte vagy meg is haladta a válság előtti szintet (2019 negyedik negyedéve), ami arra utal, hogy a gazdaságok újranyitása által generált lendület nagyrészt már elfogyott. A 2020-2021-es évek keresletélénkítő intézkedéseinek végrehajtását követően a fiskális és monetáris politikai irányvonal jövőre várhatóan kevésbé lesz alkalmaz­kodó, külföldön és belföldön egyaránt.
• A fogyasztói árak hirtelen emel­kedése negatív hatással lesz a lakosság rendelkezésre álló reáljövedelmére (kü­lö­nösen 2022 első felében), ami korlátozni fogja a lakossági fogyasztás növe­kedésének ütemét.