A mezőgazdasági szakember jelenleg három témát tart leginkább időszerűnek. Dr. Csősz János agrármérnök, nyugal­mazott egyetemi tanár az alábbiakban megszívlelendő taná­csokkal szolgál a bánsági gazdák és kiskert tulajdonosok számára.

A konyhakertben ilyenkor, április végén, május elején nagy a sürgés-forgás. Az elvetett növények már kikeltek és szükséges a gyomlálás és a kapálás, a hagyma, foghagyma, cékla, borsó esetében a ritkítás is, de ne feledkezzünk meg a gyökeresek gyomlálásáról és ritkításáról sem, hogy 2-3 cm távolság legyen közöttük. A gyökereseknél jó ha már a vetést úgy végezzük, hogy a magokat egy 15-20 cm magas billon tetejére vetjük, majd az öntözést a két billon közötti sáncban végezzük, így az öntözési víz a gyökerek vége felé jut és arra készteti a növényeket, hogy a vizet keresve, meg­nyúljanak és megerősödjenek.
Ne feledkezzünk meg arról, hogy jönnek a fagyos­szentek: Pongrác, Szervác, Bonifác (május 12-14.), illetve május 25-én Orbán. Ezek a talajmenti fagyok elvihetik a levelesedésnek indult növényeket. Ezért ajánlom, hogy a krumplit most ültessék el, így éppen csak, hogy kikel a fagyos napokig. A krumpli sűrűsége: fészekbe 4-5 vetőmag krumplit vetünk és a fészkek közötti távolság 40-50 cm, míg a sorjára vetett vetőmag krumpli 8-10 cm-re kell, hogy legyen egymástól. Az előny a sorjában vetésnek, hogy könnyen lehet öntözni a billonok közötti sáncokon keresztül. A kis kerti gépre /motocultor/ szereljünk ekekapát vagy ekét, így könnyen mélyítjük az öntözéshez szükséges sáncot.
A palánták közül már el lehet ültetni a paradicsom-, paprika-féléket, karalábét, káposztát /a legjobb, ha pa­lán­tákat magunk neveltük/. A karfiollal még várjunk. Ha látjuk, hogy jön a lehűlés, ami eléri a -2 és +2 C fok-ot, akkor a palántákat éjszakára letakarjuk egy fóliával, nem kell fólia­sátrat építeni ezért, és lehet egy használt fólia is. Ezt te­hetjük a krumplival is A fólia alatt kellemes mikroklíma keletkezik, ami biztosítja a védelmet.
Állattartás. A legfontosabb teendő ilyenkor tavasszal a fiatal állatállomány megteremtése. Szárnyasoknak hívjuk az összes baromfifélét, beleértve a tyúkokat, ludakat, ka­csá­kat, pulykákat, fürjeket, gyöngytyúkokat és a galam­bokat is. Lehet saját nevelésű és költésű csirkénk vagy vásárolt. A vásárlásnál vigyázzunk, hogy csak megbízható eladótól vásároljunk. A csirkék nevelésénél fontos a táp­lálkozás és a hőmérséklet, nagyon fontos a táp pro­tein­tartalma. A tojócsirkénél a protein tartalom lehet 14-16%, a húscsirkénél legalább 18-20%, de a pulykánál ez el kell érje a 22-24 százalékot. A nagy proteintartalmat csak hoz­záadott proteinnel lehet elérni: szója-, napraforgó­pogácsák és főleg az állati eredetű proteinek (vér, hús, lisztek). A fiatal szárnyasok esetében, az életük első heteiben, sőt egy hó­na­pig biztosítsuk a proteint és a melegítést, majd lép­cső­zetesen térjünk rá az egészséges táplálékra, például a kukoricadarára. Manapság nem lehet a szárnyasokat fel­nevelni kizárólag kukoricadarán, legalábbis a fiatal szárnyasokat nem, mert ezeknél a súlygyarapodás hiánya mellett, beállhat az elpusztulás veszélye is. A legtöbb gond a fiatal állatokkal (bárányok, malacok, borjúk) van. Nagyon fontos a szoptatási időszak betartása, ne válasszuk el a fiatal állatokat az anyjuktól hamarább, mint szükséges. A szop­tatási időszak a bárányoknál két hónap, a malacoknál legalább 6-8 hét, míg a borjúknál elérheti a hat hónapot. A szoptatás utolsó heteiben az állatokat rá kell szoktatni a takarmány fogyasztására, ezért egy elkülönített helyen biz­tosítunk nekik jó minőségű tápot, például lucernaszénát.
Az ukrajnai gabonabotrány. Az ukrajnai olaj, tej, ga­bona, hús stb. előállításánál nincsen korlátozva a műtrágya és a rovarirtószerek használata. Sőt, egészségre káros anya­gokat is használnak. Nem kell a terület 20%-át zöldesítésre alkalmazni, mint nálunk, ahol a gabonatermesztő elveszti területének 20 százalékát. Nincs megtiltva a génmódosított gabona termesztése sem, például a szójabab, napraforgó, kukorica, krumpli esetében. Ezeknél így legalább 30%-kal nagyobb terméshozamot érnek el. Olyan vegyszerekkel permetezhetnek (pl. glofoszát), ami az Európai Unióban tilos. Felmerül a kérdés, hogy mit keres az ukrán gabona Európában, ahol van elegendő, hogy ellássa a kontinens igényeit. Afrikába vagy Ázsiába kellene ezt szállítani, ahol hiány van. Az EU – hogy Ukrajnát segítse – olyan sza­bályzatot adott ki, hogy az Ukrajnát elhagyó termékekre ne szabjanak ki vámot, sem forgalmi adót. Ez legalább 40-45%-kal lenyomta a termék árát. Ez a szabályozás érvényes nem csak a gabonára, hanem az olajra, cukorra, tejre és húsra is. A termékek el kellett volna hagyják a határmenti országokat, de mivel az ár nagyon csábító volt, és a kereskedők sokat akartak nyerni ezen, tehát az áru megállt a román, lengyel, magyar határoknál. Ennek követ­kezmé­nye, hogy a gazdák nem tudják értékesíteni termésüket mivel az – miután nem részesülnek adókedvezményben és más, a már említett tényezők miatt – jóval drágább. A legnagyobb baj, hogy az el nem adott áru ott van a raktárban, foglalja a helyet, és romlik is. Ezért a gazda kény­szerítve van, hogy mielőbb eladja a termést potom áron, mert jön az idei termés, és nincs hol tárolja.

Lejegyezte: Graur János