Te népednek nemes reménsége!
Idvez légy, mi megtérésönknek
Bizon doktora és apostola!
Idvez légy, minden szentségnek
És igazságnak fényes tiköre!
Te miattad hittönk Krisztus Jézusban,
Te miattad idvözölünk es Krisztusban.
Kérünk, imádj ez te népedért,
Imádj egyházi szolgálókért es,
Hogy egy ellenség se légyen
Ragadozó ez te néped között.
Nemzeti ünnepünk alkalmából idéztük az „Ave beate rex Stephane” kezdetű antifónát az Érdy-kódex fordításában, amellyel államalapító királyunkra, Szent Istvánra emlékezünk. Kései utódokként ily módon róhatjuk le tiszteletünket annak az uralkodónak az emléke előtt, akinek révén Magyarország csatlakozhatott a keresztény Európához, és aki 986 évvel ezelőtt a Duna, a Tisza és a Maros közén megalapította a csanádi püspökséget, a mai temesvári egyházmegye ősét.
A történészeknek köszönhetően tudjuk, hogy Géza fejedelem fia 969-ben vagy 970-ben született és 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján hunyt el. Egyes szakemberek szerint nem véletlen, hogy a keresztségben az István nevet kapta. A görög Sztephanosz név ugyanis azt jelenti: „koszorú, korona”. Feltehetően az 1000. év karácsonyán Istvánt királlyá koronázták Esztergomban.
A kutatók véleménye megegyezik abban, hogy István uralkodását az ország belső egységének megteremtése, illetve a kereszténység elterjesztése jellemezte. Ebből kifolyólag külpolitikájában alapvetően békére törekedett a szomszédaival. Gizellával kötött házassága is ezt a célt szolgálta, ezáltal biztosította a békét a Német-Római Birodalommal. A korszak másik nagyhatalmával, a Bizánci Birodalommal is békés kapcsolatokra törekedett, a pápától kapott előjogra támaszkodva pedig országában a keresztény egyházat is megszervezte. Tíz egyházmegyét – esztergomi, veszprémi, győri, erdélyi, pécsi, kalocsai, egri, csanádi, váci, bihari – alapított, a falvakban templomokat építtetett. Megalapította a pannonhalmi bencés apátságot, a veszprémvölgyi apácakolostort, a bakonybéli apátságot és a pécsváradi monostort, felépítette az esztergomi, valamint a székesfehérvári székesegyházat, továbbá az óbudai Szent Péter és templomot. A Szentföldre, illetve Rómába igyekvő magyar zarándokok számára pedig vendégházakat építtetett Konstantinápolyban, Jeruzsálemben, Ravennában, Rómában.
(Szent) István király a korabeli átlagéletkorhoz viszonyítva idősen, életének 69. évében hunyt el.
Az Érdy-kódexben az is megtalálható, hogy a haldokló uralkodó a Szűzanya oltalmába ajánlotta országát és népét. Mint ismeretes, a trónörökös Imre (Henrik) herceg fiatalon elhunyt egy vadászbalesetben, így István király egyenes ági leszármazott nélkül maradt. Az említett kódex szerint István így fohászkodott: Ó, mennyeknek királné asszona, Istennek szent anyja es ez világnak megéppöjtő nemes asszona, dicsőséges Szíz Mária! te szentséges kezedben es oltalmad alá adom es ajánlom anyaszentegyházat mind benne való fejedelmekkel es lelki népekkel egyetembe, es ez szegén országot mind benne való urakkal es szegénnyel-bódoggal egyetemben, hogy te légy asszonok es ótalmok, es az en lelkömet te szent markodban.
Sipos Enikő