Vannak nagy elődeink és vannak (elég) nagy adósságaink. Ezek egyike: Jakabffy Elemér méltó helye a magyar tudományosságban. Politikusként sokan ismerik, lapszerkesztőként is, de a kutatót kevésbé. Pedig a második nagy háború előestéjén az MTA tagjául választotta. Amit aztán a magyar Akadémia kommunista vezetése 1960-ban felülbírált. Sokan, miként Csinta Samu közíró-újságíró is, úgy tudják, hogy Jakabffy MTA-tagsága nem él. De igen. Erről szól az alábbi összeállítás.

Csinta Samu a tőle megszokott korrekt és olvasmányos módon mutatja be Jakabffy Elemért, ahogyan ő nevezi, a magyar kisebbség doktorát a noileg.ro portál olvasóinak. A szöveg kitér a legfontosabb életrajzi vonatkozásokra, bemutatja – inkább: érzékelteti – azt a rendkívüli, mert folyamatosan a reakcióképesség legfelső fokán létező szellemi műhelyt, amely Jakabffy körül vibrált. Jogász volt képzettsége szerint, de igazi politikus is volt, a legjelesebbek egyike, kisebbségtörténész, művelődés- és közösségszervező, lapszerkesztő, a világháborúk közötti legjelesebb erdélyi magyar sajtóteljesítmény, a Magyar Kisebbség és társlapjainak (Glasul minorităţilor, Die Stimme de Minderheiten, La Voix des Minorités) kiadója és szerkesztője 1922 és 1942 között folyamatosan. Tudományos szempontból kiemelkedő munkája A bánsági magyarság húsz éve Romániában (társszerző Páll György) 1939-ben jelent meg, azt követően, hogy a Magyar Tudományos Akadémia 1938-ban külső tagjai közé választotta. Csinta Samu írását így folytatja: MTA-tagságától „az 1960-os akadémiai tagrevízió során indoklás vagy magyarázat nélkül megfosztották.”

Az MTA válaszlevele

Érdemes elidőzni ennél a kérdésnél, ugyanis a 2023-ban egy, a Jakabffy munkásságának is szentelt szatmárnémeti konferencia résztvevői alulírott kezdeményezésére levélben fordultunk az MTA elnökéhez, és tisztelettel kértük Jakabffy Elemér MTA-tagságának a visszaállítását. Levelünkben a következőképpen fogalmaztunk: „Az 1938-ban számára megítélt MTA-tagság egy sokrétű és nemzetközi szinten is ismert és elismert munkásságot igazolt vissza. Jakabffy székfoglalónak szánt előadását (A Népszövetség népkisebbségi védelmének bírálata című dolgozatát) Nagy Miklós akadémikus olvasta fel az MTA 1939. március l7-i gyűlésén. Tagsága megszűnéséről A Magyar Tudományos Akadémia tagjai I-III. monumentális munka rá vonatkozó szócikke mindössze ennyit közöl: Jakabffy Elemér (1881–1963) romániai magyar politikus, publicista (k. 1938; tagsága megszűnt 1960). 1960-ban elhatározták a külső tagok revízióját, ugyanis az MTA 1949. évi politikai átszervezésekor a külső (vagyis külföldi) tagokkal nem foglalkoztak. 1960-ban 27 olyan külső tagja volt az akadémiának, akik 1949. előtt nyerték el ezt a címet. A 27 fő között csak két határon túli magyar tudós volt. 17 főnek nem erősítették meg a tagságát, köztük volt Jakabffy Elemér. Érdekes a megfogalmazás: nem erősítették meg. A Jakabffy Elemér további státuszára vonatkozó nem erősítették meg megfogalmazás csak úgy értelmezhető, hogy őt nem zárták ki, nem vonták vissza a címet, azaz: a tagsági viszonya a továbbiakban egyszerűen nem élt. Nem alaptalan azt feltételeznünk, hogy a korabeli tudománypolitika Jakabffyt éppen kisebbségpolitikusi elkötelezettsége miatt nem vállalta.”
A levelet kezdeményezőkként aláírták Bodó Barna, Muzsnay Árpád a Jakabffy-konferenciák szervezője és Péntek János, Erdély nagy tekintélyű nyelvészprofesszora. Támogatták a kezdeményezést a konferencián részt vett Jakabffy-leszármazottak, a város és a megye elöljárói, a szatmári megyés püspök és a konferencia mintegy harminc főből álló jeles résztvevői csoportja.
Levelünkre a választ Freund Tamás elnök megbízásából Morvai Tünde, az MTA Határon Túli Titkárságának a vezetője válaszolt. Leveléből megtudtuk, hogy az MTA Elnöksége 39/1989-es határozatával „érvénytelenítette az egyes tiszteleti tagok kizárására vonatkozó korábbi elnökségi határozatokat, köztük Jakabffy Elemér akadémiai tagságának meg nem erősítését is.” A válaszlevél melléklete tartalmazta a hivatkozott elnökségi határozat szövegét, ennek egyik mondata a következő: „Az Elnökség elrendelte, hogy a 39/1989 sz. határozatot belső határozatként kell kezelni.”
Ez lehet a magyarázata annak, hogy az igazságot szolgáltató döntés nem kapott szélesebb nyilvánosságot. Ugyanakkor ez nem indokolja az egyes hírforrások adatszolgáltatását, vagyis ezzel nem igazolható az, hogy a Wikipédia és társportáljai Jakabffy MTA-tagságának visszaállításáról nem tájékoztatnak, de nem szerepel az információ a Magyar Életrajzi Lexikon frissített, átdolgozott kiadásában sem, miképpen az erdélyi hírforrások (http://ezer100.ro/ arckepek/jakabffy-elemer/, https://kriterion.ro/glossary/jakabffy-elemer/) sem közlik a számunkra fontos (negyedfél évtizedes) információt.
A kezdeményezők azóta is keresték az alkalmat, hogy a magyar közösségünk számára fontos információval kilépjünk a nyilvánosság elé, ezért örülünk Csinta Samu írásának, amely ok és indok arra, hogy Jakabffy MTA-tagságával kapcsolatos helyzetről tájékoztatónkkal jelentkezzünk.

Prof. dr. hab. Bodó Barna