Ebben a sorozatban olyan jeles alkotókra emlékezünk, akik térségünkben születtek vagy alkotó éveik során itt (is) tevékenykedtek és ezzel Temesvár, a temesi Bánság hírét emelték régiónkban éppen úgy, mint szakmai körökben. A bemutatott alkotókhoz évforduló kötődik. (BB)

Földes Béla, eredeti neve Weisz Béla (Lugos, 1848. szept. 25. – Budapest, 1945. jan. 18.) – zsidó származású közgazdász, statisztikus, egyetemi tanár, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a magyar közgazdaságtan és statisztika kiemelkedő képviselője. Édesapja Weisz J. János Lugoson orvos, édesanyja, Nagel Jozefa kereskedő. A gimnáziumot Lugoson, Temesváron és Pesten végezte, majd jog- és államtudományi tanulmányokat folytatott a budapesti, a bécsi és a lipcsei egyetemen. Bécsben többek között a világhírű Lorenz von Stein előadásait hallgatta, itt ismerkedett meg a nemzetgazdaságtannal, későbbi tudományos pályájának legfontosabb területével is. Állam- és jogtudományi doktori oklevelét 1873-ban szerezte meg a budapesti egyetemen. 1872-ben a Fővárosi Statisztikai Hivatal segédjévé nevezték ki, igazgatóhelyettesi hatáskörrel. 1873-ban a nemzetgazdaság- és pénzügytan tanárát helyettesítette a pesti Kereskedelmi Akadémián és egyúttal vezette az akkor szervezett kereskedelem-történeti tanszéket. 1874-ben a budapesti egyetemen magántanári képesítést nyert. 1876-ban a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara levelező tagja és az Országos Statisztikai Tanács tagja lett. 1873-tól 1879-ig a Budapesti Kereskedelmi Akadémián a kereskedelemtörténet rendes tanára, de helyettesként tanít pénzügytant és nemzetgazdaságtant is. 1879 és 1880 között a nagyváradi jogakadémián tanít, 1880-ban visszatér a Budapesti Kereskedelmi Akadémiára, a nemzetgazdaságtan és a pénzügytan rendes tanáraként. Emellett 1880-tól a budapesti egyetemen a statisztika magántanára. 1882-ben ugyanitt már a – külön miniszteri engedéllyel, csak rá tekintettel létrehozott – második statisztikai tanszék nyilvános rendkívüli, 1889–1892 között nyilvános rendes tanára; 1892-től 1917-ig pedig a vezetője. 1892-ben Kautz Gyula helyére, a nemzetgazdaság és pénzügytan tanszékére helyezték át. Két ízben a jogi kar dékánja, 1917-ben pedig az egyetem rektora volt.
Földes Béla tudományos munkássága elsősorban a közgazdaságtanhoz és a statisztikához kötődik. Élete során közel ezer könyvet, értekezést, tanulmányt vagy kisebb cikket írt, leginkább statisztikai és nemzetgazdasági témákban – 1881-ig Weisz Béla, 1881-től Földes Béla néven. 1879-től 1918-ig a Magyar Tudományos Akadémia nemzetgazdasági bizottságának tagja, 1881-től helyettes előadója, 1900-tól előadója.
1885-ben az Institut International de Statistique (Nemzetközi Statisztikai Intézet), 1891-ben a British Economic Association (Brit Közgazdasági Társaság) tagja lett. A Magyar Tudományos Akadémia 1893-ban levelező tagjává, 1901-ben rendes tagjává választotta. 1906 és 1918 között országgyűlési képviselő, közben 1917. augusztus 18-ától 1918. május 8-áig átmenetgazdasági tárca nélküli miniszter volt. 1920 után visszavonult a közélettől, de továbbra is folyamatosan jelentek meg tanulmányai, cikkei. 1923-ban a Magyar Statisztikai Társaság első belföldi tiszteletbeli tagjává, 1933-ban az MTA tiszteleti tagjává választották.
1945. január 18-án, a budapesti gettóban éhen halt, annak felszabadulása napján.
Közgazdasági munkái a német történeti iskola egyik jelentős hazai művelőjének mutatják. 1893–1894-ben jelent meg alapvető munkája, a Társadalmi gazdaságtan két kötete (I. A társadalmi gazdaságtan elemei, II. A társadalmi gazdaságtan alkalmazott és gyakorlati tanai), mely a világháború előtt még négy, átdolgozott kiadást ért meg. Elméleti munkái mellett sokrétű gyakorlati tevékenységet fejtett ki. Érdeklődése kiterjedt a szociáldemokrácia korabeli kérdéseire is.
Statisztikai munkássága során kezdetben bűnügyi statisztikával, a bűnözés alakulásával foglalkozik. Az első világháború előtt gazdaságstatisztikai tevékenységének kiemelkedő állomása az ún. „kvóta”-tanulmányok (a Monarchia költségeinek megoszlása, a közös kiadásokhoz való hozzájárulás mértéke) megjelentetése volt. Fontos tanulmányai születtek az adó- és a pénzügy, a gazdaságpolitika tárgyköréből, szociálpolitikai kérdésekről, kiállt az önálló magyar jegybank felállítása mellett. A történeti statisztika egyik első hazai képviselője volt, a gabonaárak alakulásával és annak hatásvizsgálataival pedig a gazdaságtörténet terén ért el jelentős eredményeket. Sokat foglalkozott a statisztikai tevékenység szervezeti és módszertani kérdéseivel is.
Munkássága. Egyetemi diákévei alatt írja első tudományos munkáját A socialis kérdésről címmel, Lugossy Béla álnéven. Szerkesztette a Pallas nagy lexikona közgazdasági cikkeit, 1883 és 1886 között a Budapesti Szemleközgazdasági és statisztikai rovatát, az Értekezések a nemzetgazdaságtan és statisztika köréből című MTA-kiadványt 1882-től és a kereskedelmi műszótárt. Szerkesztette a Magyar Közgazdasági Könyvtár című könyvsorozatot.
Munkái: Bevezetés a gazdaság történetébe (Budapest, 1878); Takarékpénztáraink reformja (Budapest, 1879). A Lloyd Társulat által kitüntetett pályanyertes dolgozat.; A nemzetgazdaságtan és módszere s a társadalmi kutatás nehézségei (Budapest, 1880); A gazdaság morphologiája (Budapest, 1881); Adalékok a nemzetgazdaságtan történetéhez (Budapest, 1881); A nemzetgazdaságtan és pénzügytan kézikönyve (Budapest, 1881; második, átdolgozott kiadása: Budapest, 1885); Értekezések az angol és francia nemzetgazdaságtan köréből. Foville, Giffen, Cliffe-Leslie, Bagehot, Stanley, Jevons, Syme, Cairnes után fordította, átdolgozta és jegyzetekkel ellátta (Budapest, 1882); Adalékok a papírpénz történetéhez és statisztikájához (Budapest, 1882); Papírvaluta és agio (Budapest, 1883; az MTA által a Dóra-díjjal kitüntetett pályamű.); Városaink és a városi lakosság életviszonyai az utolsó népszámlálás alapján (Budapest, 1883); Magyarország statisztikája összehasonlítva egyéb államokkal, különös tekintettel Ausztriára (Budapest, 1885); A bűnügy statisztikája. Szociológiai tanulmányok (Budapest, 1889); Társadalmi gazdaságtan, I. kötet. A társadalmi gazdaságtan elemei (Budapest, 1893); Társadalmi gazdaságtan, II. kötet. A társadalmi gazdaságtan alkalmazott és gyakorlati tanai (Budapest, 1894): Az államháztartástan (Budapest, 1900; második, átdolgozott kiadása: Budapest, 1912); A szocializmus fejlődése napjainkig (Budapest, 1903); A társadalomerkölcsi probléma (Budapest, 1903).

Irodalom:
Tóth J. Zoltán: Emlékezés Földes Bélára. https://mta.hu/data/dokumentumok/egyeb_dokumentumok/2024/F%C3%B6ldes_B%C3%A9la_MTA_T%C3%B3th_J_Zolt% C3%A1n.pdf
Körmendi Gábor, Papi Bea. Földes Béla (1848–1945) műveinek válogatott bibliográfiája. Budapest: KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat, 7–13.
Szinnyei József Magyar írók élete és munkái I-XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.