Ebben a sorozatban olyan jeles alkotókra emlékezünk, akik térségünkben születtek, vagy alkotó éveik során itt (is) tevékenykedtek, és ezzel Temesvár, a temesi Bánság hírét emelték régiónkban éppen úgy, mint szakmai körökben. A bemutatott alkotókhoz évforduló kötődik. (BB)

MAKAI ÖDÖN

Makai Ödön, szül. Löwenstein (Nagyszentmiklós, 1889. okt. 27. – Hódmezővásárhely, 1937. febr. 16.) jogász, ügyvéd, József Attila sógora és gyámja, József Jolán majd József Etelka férje.
Zsidó családból származott, Löwenstein Adolf és Fischer Hermina gyermekeként született Nagyszentmiklóson (édesanyja testvére volt Makai Emil költő, újságíró, műfordító). Jogi tanulmányokat végzett. A háború éveiben Budapesten dolgozott. József Attila nővére, József Jolán Makai Ödön ügyvéd alkalmazottja lett, majd baráti, végül szerelmi kapcsolat alakult ki közöttük. Az ügyvéd segítségével 1917. novemberében a két fiatalabb Józseftestvért menhelyen, Monoron helyezték el. Makai Ödön és József Jolán 1919-ben házasságot kötöttek. Miután József Áronné Pőcze Borbála 1919 decemberében elhunyt, ő lett az árván maradt gyermekeinek a gyámja. Asperján György leírja, hogy a házasságot rangon alulinak tekintették, családja bojkottálta Makait. Makai Ödön nevelni kezdte Jolánt, és ez olyannyira sikerült neki, hogy József Jolán teljesen megváltozott: a kétségtelenül vonzó, vibráló és intelligens egyéniség a neki ajándékozott, úriasszonyosan hangzó Lucie névhez méltóan: szeretőket tartott, kártyázott, külföldi fürdőhelyekre járt.
Makai felismerte József Attila tehetségét, s pályáját egyengette. 1920-ban a költő Makai Ödönnek a Lovag utcai lakásában lakott, anyagi támogatást is kapott tőle. Később József Attilát beíratta a makói gimnáziumba, és helyet szerzett neki a dél- magyarországi Közművelődésügyi Egylet (DEMKE) makói internátusában.
Makai Ödön a családja segítségével Hódmezővásárhelyre került takarékpénztári területi igazgatónak. Makainak is kellett valaki, és felfedezte a nem túl mutatós, műveletlen, addig a családban cselédlányi státuszban sínylődő József Etelkát, aki rövidesen teherbe esett.
A Makai család életéről a második feleség, Etelka később nyilatkozott egy újságírónak. Elmondása szerint a húszas évek végén Hódmezővásárhelyen izgalmas jelenség volt Makainé Lucy. Szőke, karcsú, szép és művelt. Szellemes, egy olyan társaságban, ahol a kórház orvosai, a majolikagyár köré csoportosult művészek és a gimnáziumi tanárok adták meg a hangot. Remekül szavalt is. Bökverseket is írt, és énekelt is. Etelka azt szerette volna, ha Jolán mindenkit elbűvöl! Jolán már Vásárhely előtt gondolt a válásra. De megriadt: ha ő elválik és Ödönt, mint családfenntartót elveszítik, mi lesz testvéreivel: Attilával és Etelkával, Jolán találta ki, hogy Etelkát férjhez adja Makaihoz. Ezt Etelka Jolán szájából hallotta: „Vedd el az Etust! Legalább lesznek gyermekeid! én majd a nagymamájuk leszek!” Ettől, úgy látszik, Ödön felfigyelt a kisebbik József lányra. Ő lett a nyugalom, család és békesség, amire vágyott. és Etelka csakugyan belészeretett. Jolán pedig valóban megtalálta aztán önmagát, mint író és újságíró.” Makai haláláig (1937. febr. 16.) ez a házasság boldognak mondható, s Zsuzsin kívül még két gyermek született.
Makai Ödön élete zaklatott volt József Jolán mellett. Első házasságukat álnéven kötötték, akit Lippe Lucie álnéven vett feleségül Budapesten, 1919 áprilisában. 1928-ban elváltak, majd ugyanabban az évben (szeptemberben) a valódi nevén vette el József Jolánt, szintén Budapesten, majd ezt követően feleségével Hódmezővásárhelyre költöztek. Házasságuk alig több mint egy hónappal később válással végződött. Még ugyanezen év végén harmadszorra is megházasodtak, két évvel később újból elváltak. és következett az Etelkával kötött házasság (1931). Három gyermekük, megegyezésük szerint – köztük Makai Péter rendező-díszlettervező (1932–1991) – az anya református vallását követte.
A szegedi ügyvédi kamara Makai Ödönt 1929-ben jegyezte be. Előbb főfelügyelőként dolgozott a Belvárosi Takarékpénztár Tiszántúli Kerületénél, egyidejűleg pedig ügyész volt a Kereskedelmi Banknál, később pedig ennek társigazgatójaként is működött, egészen haláláig. Hódmezővásárhelyen alakult ki szorosabb kapcsolat közte és József Attila között, a költő Makaira, mint barátjára tekintett.
A Makai családnak élénk társasági élete volt, főként zsidó ügyvédekkel, bankárokkal, orvosokkal, valamint a városban élő híres költőkkel, művészekkel, és műkedvelő színészekkel voltak kapcsolatban. Makainak gyakran jelentek meg közgazdasági témájú írásai a hódmezővásárhelyi sajtóban, irodalmi kérdésekhez is gyakorta hozzászólt. 1931-ben a Vásárhelyi Friss Újságban nyílt levelet publikált Vihar Móricz Zsigmond körül címmel, melyben kiállt az író mellett, amikor azt élesen támadták.
Temetésén, melyre Hódmezővásárhelyen, a zsidó temetőben került sor, csak özvegye és volt felesége volt jelen.

Irodalom:
Makai Ödön életéről a József Attiláról szóló életrajzi írásokból, József Jolán könyvéből (József Attila élete, 1940) lehet tájékozódni, külön rá kevesen emlékeznek.
Egy írását tartja számon a szakirodalom:
Makai Ödön. Tartalékpolitika, mérleganalízis és rentabilitás. 1916. (Klny. a Magyar Pénzügyből.)