• Főoldal
  • Közélet
  • Helyszín
  • Gazdaság
  • Helytörténet
  • Hitvilág
  • Művelődés
  • Oktatás – Ifjúság
  • Sport
  • Régió
    • Régió – Krassó-Szörény megye
    • Régió – Hunyad megye
    • Régió – Arad megye
  • Jelek és jelzések

Regionális közéleti hetilap

Fontos hírek

Ujj János – ARADi KRÓNIKA

Kulturális napok Majláthfalván

Simonyifalvi Napok

HUNYAD MEGYEI HÍR

Farkas-Ráduly Melánia – SPORTHÍREK

„Ez a közösség: erő” – Hetedszerre szervezték meg a Kárpát-medencei Magyar Vállalkozók Találkozóját

Szekernyés János – TEMESVÁR KÖVEI 710.


Jeles elődeink – BODOR PÁL


 04 Aug 2022   Írta admin  0 Hozzászólás


Ebben a sorozatban olyan jeles alkotókra emlékezünk, akik térségünkben születtek vagy alkotó éveik során itt (is) tevékenykedtek és ezzel Temesvár, a temesi Bánság hírét emelték régiónkban éppen úgy, mint szakmai körökben. A bemutatott alkotókhoz évforduló kötődik. (BB)

Bodor Pál (Budapest, 1930. július 28. – Budapest, 2017. március 12.) – szerkesztő, költő, köz­író, műfordító. Írói álnevei: Diurnus, Tóth Balázs, Zaláni János, Bóra Gábor. Családi neve Singer; édesanyja (Bodor Klára írónő) nevét vette föl. Bodor Pál 6 éves volt, amikor szülei Temes­várra hozták és beíratták a román elemibe. A Piarista Főgim­názi­um­ban tanult tovább, és bár az iskola román tannyelvű volt, ma­gyar nyelvet és irodalmat tanítottak, léteztek anyanyelvi foglal­- kozások. Bodor 16 évesen Gau­deamus címmel magyar nyelvű lapot indított, nem sokkal később a Magyar Népi Szövetség bánsági ifjúsági főnöke lett. Érettségi után felvették a fővárosi egyetem filo­zófia-lélektan szakára. Rádöbben, hogy anyanyelvi ismeretei héza­gosak, ezért átiratkozott a ko­lozs­vári Bolyai Egyetem szintén fi­lozófia-lélektan szakára, itt szer­zett diplomát.
Első cikke 1946-ban jelent meg a helyi Szabad Szó c. napilapban. Előbb a Romániai Ma­gyar Szó, majd a kolozsvári Igazság szerkesztőségében dolgozott (1948–51), 1951 novem­berétől az Utunk rovatvezetője, majd 1967 februárjáig szerkesz­tőségi főtitkára. Közben a Gaál Gábor Irodalmi Kör irányítója­ként a második Forrás-nemzedék új törekvéseit támogatta. 1967-től 1970-ig az Irodalmi Könyvkiadó nemzetiségi részlegét, majd a Kriterion Könyvkiadó magyar szer­kesztőségét vezette; nevéhez fűződik ebben az időszakban a Magyar Klasszikusok, a Téka és a Fehér Könyvek sorozat, számos folklórkötet megjelentetése, nyel­vészeti és művelődéstörténeti so­rozatok megindítása, erdélyi mű­fordítók bevonása a Horizont c. világirodalmi sorozatba. 1970-től 1979-ig a Román Rádió és Te­levízió nemzetiségi műsorainak főszerkesztője. Ebben a munka­körben új területre talál sokoldalú és fáradhatatlan szervezőképes­sé­ge; az ő nevéhez fűződik a bu­ka­resti TV magya­r adása sajátos mű­fajainak és munkatársi gár­dájának kialakítása.
1983-ban orvosi kezelésre Budapestre utazott, s tartózkodási engedélyének többszöri meg­hosszabbítása után végül nem tért vissza Romániába. 1984-től a Magyar Nemzet, 1991-től a Népszabadság szerkesztője lett. Itt na­ponta jelentek meg jegyzetei, tárcái, publicisztikái. A sajtóban és a közéletben igen sokat tett a romániai magyarokért, számtalan leleplező cikket írt a Ceauşescu-diktatúráról. Fontos szerepe volt a Ceausescu-diktatúra és a 1989-as decemberi romániai esemé­nyek magyarországi értelmezé­- sében és megismertetésében. A Diurnus álnevet azért választotta, hogy Bukarestben maradt lányát ne érje bántódás.
Az ‘50-es években állandó pub­licisztikai rovata volt az Igazságban (Ablak), majd az Utunkban (Lírai röplapok, ké­sőbb Fanyar röplapok), a Brassói Lapokban, a Dolgozó Nőben és a kolozsvári rádióstúdió adásaiban. Egyéni műfajt teremtett “lírai röp­lapok”-nak nevezett glosszáival, pamfletjeivel, amelyekben tár­sadalmi elkötelezettséggel jó­részt az éppen időszerű politikai kérdésekhez szólt hozzá. Nagy kritikai visszhangot kiváltó első kötetébe (Két arasszal az ég alatt. 1961) két ciklusba osztva hetve­net vett föl irodalmi minia­tűr­jeiből, melyekben váltakozva ke­verednek finom és eredeti kép­zettársításai pátosszal, iróniája len­­dületes tirádákkal. Közírói mun­kásságából ad ízelítőt Tengerpart az udvaron (1964) c. ri­portgyűjteménye. Itt közölt írásai az irodalmi riport igényével ké­szültek, sajátos agitátori szen­ve­délyességtől fűtött lírai hangvétel teszi őket vonzóvá. A közéletet erkölcsileg mérlegelve emberi kapcsolatok ferdeségeit jellemzi a hétköznapok realizmusával Mo­nológ zárójelben c. „röplap”-gyűj­teménye (1971). Sajátos „in­tarzia-kötet”-e a maga és má­sok verseiből, azaz műfor­dítá­sokból, parafrázisokból, lírai és prózai kommentárokból áll (Add magad hozzá a világhoz, 1975). „Túlvilági röplapok versben és prózában” alcímmel megjelentetett, Apám könyve c. művében (1980) a halálfélelem problémája foglalkoztatja.
Lírai termését az Égetett agyag (1963) és az Írószövetség országos díját elnyert A meztelen lány (1969) c. kötetekben adta közre. Sokoldalú költő, tudatos formaművész; bár költeményei többségben szabad versek, kedveli a kötött formákat is. Legjobban sikerült verseinek sal­lang­- talan egyszerűség az erénye. A lírától, sőt a szabadvers-formáktól a ’80-as években közölt publicisztikával és esszével ötvözött kisregényeiben sem szakad el (A lány, aki nincs, 1975), jellemkutató visszajátszásukban a törté­nel­mi kiforrás sok fájdalmas emléke zúdul fel. Egy másik regénye (Kék folt, 1979) gyermekkori sebeket idéz fel egy tragikus nősors kapcsán. Szerepelt a Hazánk magyar költői (1953), a Pellengér (1955), Egy nap történelem (1962) c. antológiákban.
1956–1983 között rendszeresen fordított román íróktól és költőktől. Tolmácsolásában jelent meg G. Iuteş, C. Petrescu, T. Mazilu, T. Buşecan, R. Luca, Pop Simion, L. Fulga, D. Săraru több műve.
Több versét Birtalan József és Csíky Boldizsár zenésítette meg.
Fontosabb kötetei: Apám köny­ve, avagy haldoklás anya­nyelven (1986), Az olvasás ihlete. Irodalmi napló (1988), Hazába kiáltott szó. Irodalmi és közírói tárcák (1989), Hogyan kell kas­télyt építeni? Három kisregény (1989), Hazába kiáltott szó (Diurnus, 1989), A hisztéria szükség­állapota. Kellemetlen kézikönyv Romániáról (1990), Erdélyi port­rék (1991), A kíváncsiság mestersége (1999), Apám könyve. Hal­doklás anyanyelven (1994), Búcsúlevél nincs (2006).
A rendszerváltás után – a ra­dikálisabb irányzatok megjelené­sével – egyre több antiszemita vád érte. 1993-ban autóbalesete volt, ezután szüntette meg a ro­vatát.
Író volt, kitűnő tollú újságíró. Ellentmondásoktól nem mentes, olykor nehezen értelmezhető pályája hagy maga után kérdő­jeleket. Akik közelről ismerték, tudták, nem tartozott egyik sze­kér­táborhoz sem. Baloldali vonzalmú, nemzeti elkötelezettségű volt és maradt egész életében.


    Oszd meg


  • Recent Posts

    • Ujj János – ARADi KRÓNIKA
    • Kulturális napok Majláthfalván
    • Simonyifalvi Napok
    • HUNYAD MEGYEI HÍR
    • Farkas-Ráduly Melánia – SPORTHÍREK
  • HIRDESSEN ITT!

    Hirdetését a HETI ÚJ SZÓ nyomtatott oldalain négy (Temes, Arad, Hunyad és Krassó-Szörény) megyében valamint online változatban olvassák.

    További információval a hetiujszo@yahoo.com illetve a 0723-567370 (Makkai Zoltán) vagy a 0723-567371 (Graur János) telefonszámokon szolgálunk.
  • Archives

    • August 2022
    • July 2022
    • June 2022
    • May 2022
    • April 2022
    • March 2022
    • February 2022
    • January 2022
    • December 2021
    • November 2021
    • October 2021
    • September 2021
    • August 2021
    • July 2021
    • June 2021
    • May 2021
    • April 2021
    • March 2021
    • February 2021
    • January 2021
    • December 2020
    • November 2020
    • October 2020
    • September 2020
    • August 2020
    • July 2020
    • June 2020
    • May 2020
    • April 2020
    • March 2020
    • February 2020
    • January 2020
    • December 2019
    • November 2019
    • October 2019
    • September 2019
    • August 2019
    • July 2019
    • June 2019
    • May 2019
    • April 2019
    • March 2019
    • February 2019
    • January 2019
    • December 2018
    • November 2018
    • October 2018
    • September 2018
    • August 2018
    • July 2018
    • June 2018
    • May 2018
    • April 2018
    • March 2018
    • February 2018
    • January 2018
    • December 2017
    • November 2017
    • October 2017
    • September 2017
    • August 2017
    • July 2017
    • June 2017
    • May 2017
    • April 2017
    • March 2017
    • February 2017
    • January 2017
    • December 2016
    • November 2016
    • October 2016
    • September 2016
    • August 2016
    • July 2016
    • June 2016
    • May 2016
    • April 2016
    • March 2016
    • February 2016
    • January 2016
    • December 2015
    • November 2015
    • October 2015
    • September 2015
    • August 2015
    • July 2015
    • June 2015
    • May 2015
    • April 2015
    • March 2015
    • February 2015
    • January 2015
    • December 2014
    • November 2014
    • October 2014
    • September 2014
    • August 2014
    • July 2014
    • June 2014
    • May 2014
    • April 2014
    • March 2014
    • February 2014
    • January 2014
    • December 2013
    • November 2013
    • October 2013
    • September 2013
    • August 2013
  • Recent Comments

    • Find us on Facebook

    • Curs Valutar

      15 August 2022
      EUR
      4.8909 RON
      HUF
      1.2438 RON
      USD
      4.745 RON
      XAU
      272.6466 RON
      Curs oferit de Banca Națională a României
    • Időjárás



    • Szerkesztőség: GRAUR JÁNOS, alapító főszerkesztő, MAKKAI ZOLTÁN, főszerkesztő, Bodó Barna, főmunkatárs, Lázár Ildikó és Nemes Gabriella tördelőszerkesztők.
      Munkatársak: Sipos Enikő (otthonunk), Farkas-Ráduly Melánia (sport) Szekernyés János (helytörténet), Eszteró István (irodalom), dr. Matekovits György (egészségügy), Kiss Károly (mezőgazdaság), Csatlós János (keresztrejtvény), Ujj János (Arad), dr. Hauer Erich (Hunyad megye), Kun László (Krassó-Szörény), Dudás József (örökös munkatárs).
      Kiadó: VÁRBÁSTYA EGYESÜLET
      Kiadó tanács: Gazda István, Kása Zsolt, Tamás Péter


    Szerzői jog 2013 - Heti Új Szó