Ebben a sorozatban olyan jeles alkotókra emlékezünk, akik térségünkben születtek vagy alkotó éveik során itt (is) tevékenykedtek és ezzel Temesvár, a temesi Bánság hírét emelték régiónkban éppen úgy, mint szakmai körökben. A bemutatott alkotókhoz évforduló kötődik. (BB)

Büchl Antal (Detta, Temes vármegye, 1908. május 4. – 1980. június 19., München) – jogász, tanár, helytörténész. Apja, Büchl Ferenc, vállalkozó volt, anyja Buchmann Anna. Felmenői német földről érkeztek a Bánságba. Anyai nagyapja, Jäger Peter a település legmódosabb polgára volt, a család Detta felével rokoni kapcsolatban állott. Bár a Jäger családban a német szó dívott, mégis magyar iskolába küldték gyermekeiket. Külön kiemelendő, hogy a Jäger család 38 szegény sorsú dettai családnak adományozott házhelyet, hogy azokon 10 év alatt saját otthont építsenek. Ez volt a Jäger Terézia-sor.

Büchl Antal Dettán előbb a magyar tannyelvű polgári iskolában kezdte, majd a német iskolában folytatta tanulmányait. 1920-ban sok iskolatársa Magyarországra költözött, hívták őt is. Erős volt helyi kötődése, maradt. Líceumba a piaristákhoz iratkozott be, itt érettségizett, majd Bukarestben szerzett oklevelet a jogi karon. A jogászi doktorátus után a kolozsvári egyetemen államtudományokból is ledoktorált. 1933-ban nyitotta meg dettai ügyvédi irodáját. Felesége az aradi származású Neumann Nelly, akivel Budapesten kötöttek házasságot. Négy gyermekük született: Béla, Júlia – aki neves fordítóként dolgozik ma is Németországban – és a kiskorúként elvesztett István és Ildikó. 1920 után Büchl Antal bekapcsolódott a magyar érdekek védelmébe, az Országos Magyar Pártnak vezette a dettai szervezetét, 1937-ben a parlamenti választásokon is indult. A helyi közösség szolgálatában vállalta a Római Katolikus Népszövetség helyi szervezetének a vezetését. A háború befejeztével, 1946-ban székelyföldi és moldvai szerencsétlen családok gyermekeinek a megsegítését vállalta a család.

Az államosítás után a családja nincstelenné vált, osztályellenségnek minősítették, nemcsak házukat vették el, hanem az ügyvédi munkát sem folytathatta: kidobták az ügyvédi kamarából. Büchl Antal egy ideig tanított a magyar és a német iskolában, de – osztályellenségként – a tanügyben sem tűrték meg. 1951. június 18-án éjjel családjával és számos más helyi szerb, német és magyar családdal Baragánba deportálták. Az új telepen – Bordusani Noi – egyrészt értelmiségi társaival jegyzékbe vette a bánsági kitelepítetteket, de a helyi iskolában tanárkodott 1951-től, ahova gyermekei is jártak. És feljegyzéseket készített, ezek szolgálták leánya, Schiff Júlia 2017-ben megjelent dokumentumregényének (Bogáncsos táj, Magyar Napló Kiadó) fő forrását, amelyben az elhurcolt, megalázott családoknak – túlélőknek és belepusztultaknak – állít emléket.

Dettára 1956-ban tértek vissza, Büchl Antal tanár lett Dettán majd Gátalján, két év múlva kidobják a tanügyből. Nagy nehezen kapott könyvelői állást, Temesváron. Beköltözik a megyeszékhelyre, de nem kutathat, levéltárba nem engedik be. Nem adja fel, és a közlésig is eljutnak cikkei: a helyi magyar és német újság (Szabad Szó, Neue Banater Zeitung) mellett közli írásait a Művelődés, a Könyvtári Szemle, és a rangot jelentő Korunk is szerzői közé fogadja. A tematika széles pászmán mozog: helytörténet, kultúrtörténet, gazdaságtörténet. Megírta Detta monográfiáját, ezzel kapcsolatos a Szekernyés János idézte feljegyzés: „A kétkötetes kézirat aligha fog valaha nyomtatásban megjelenni, ezért letétbe helyeztem az általam alapított dettai iskolamúzeumban. Időnként megjelenik a saj­tóban egy tanulmány Detta múltjáról. Az idegen szerzőtől származó szövegben a magamét ismerem fel.” Jóval később, Németországban megjelennek németül településtörténeti munkái is.

1978-ban kitelepedik Németországba.

Főbb munkái: A néprajzi gyűjtés kezdetei a Bánságban. Korunk 1974/9. 1004-1005; Új idők dalai Temesvárott, Korunk, 1977/9. 730-733; Letelepedés és gazdálkodás a Bánságban (1716-1848) Korunk Évkönyv 1979, 282-290; Geschichte der Stadt Detta bis 1900, München 1979; Beträge zur Geschich­te der Gemeide Moravicza, München, 1979.

Források: Szekernyés János Temesvár kövei 684, 685 (Helytörténész és jogász, Detta monográfusa) Heti Új Szó 2021. július 15. Romániai Magyar Irodalmi Lexikon.