Temesvár Európa Kulturális Fővárosának a megcsúfolása lenne, ha a bánsági magyarok kultúrházát szállodává alakítanák át.
Negyedik hete téma újra a Székely László műépítész tervei alapján a bánsági magyar közösség összefogásával épített, és1930-ban Temesváron rendeltetésének átadott Magyar Ház ügye.

Az ingatlan mai tulajdonosa az átalakítási és építkezési szándékát ja­nuár 9-én a bejárati ajtóra kifüg­gesz­tett tájékoztatón hozta nyilvá­nosság- ra. Erről a szándékról az ezt követően megjelent első, január 11-i lapunkban tájékoztattuk a magyar közösség tagjait. A hír alapján számos Olvasónk fordult tiltakozó véleményével közvetlenül, vagy az RMDSZ iroda közvetítésével, Sipos Ilona városi taná­csos közreműködésével a Temesvári Urbanisztikai és Városfejlesztési Igaz­gatósághoz. Ugyanakkor a ma­gyar közösség érdekeit sértő hírről ér­tesülve a Magyarországon tartózkodó Szász Enikő színművésznő, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke le­vél­ben kezdeményezett egy olyan megbe­szélést, amelyen – áttekintve az ingatlan eltulajdonításának eddigi folyamatát – a közösséget valamilyen formában képviselő személyek megbeszélhetik azokat a lehetőségeket, amelyekkel megakadályozható az ingatlan rendeltetésének megváltoztatása.
A Magyar Ház átalakítása és tu­laj­donlása kapcsán a hír nyilvá­nos­ság­ra hozatalát követő január 18-i lap­számunkban emlékeztettük közösségünk tagjait a Magyar Ház törté­ne­tére 1930-tól napjainkig. A kialakult hely­zet­tel kapcsolatos véleményét Marossy Zoltán, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke ugyan­ebben a lapszámban fejtette ki. Leg­utóbbi, január 25-én megjelent la­- punkban pedig Molnár András ügy­véd részletesen tájékoztatott a Magyar Ház jogi helyzetéről.
A temesvári Magyar Ház sorsáról január 24-én Szász Enikő kezde­mé­nyezését felkarolva dr. Erdei Ildikó a Bartók Béla Elméleti Líceum igazgatója megbeszélésre hívta a bánsági civil szervezetek, egyházak képvi­se­lőit, tanácsosokat, egyetemi taná­ro­kat, politikusokat, részvényes leszár­- mazottakat, akik a tanácskozás során megoldást kerestek a Magyar Ház jövőjét illetően. A jelenlegi helyzet ismertetése után különböző megoldások, javaslatok hangzottak el.
Az 1929-ben bejegyzett Magyar Ház részvényeseinek leszármazottai közül jelen volt a találkozón Pogány András, nyugalmazott mérnök, aki egyik tagja volt a legutóbbi, sikeres kimenetelűnek mondható per felperes csoportnak. Pogány András tehát a bánsági magyar közösség tagjaként, de részvényes leszármazottként is a magyarság kulturális hagyatékának, a Magyar Ház örökösének tekintheti magát. Érthető tehát, hogy szinte elsőként nyújtotta be tiltakozását a Magyar Ház átalakítási terve ellen.

Pogány András a meg­beszélésen elmondta, hogy beadvánnyal fordult a temesvári polgármesteri hivatalhoz, személyesen Nicolae Robu polgármesterhez, a hivatal jogügyi osztályához, a városrende­zé­si és -fejlesztési igazgatósághoz, a Te­mes megyei Műemlékvédelmi Igaz­gató­ság- hoz, továbbá személyesen Marossy Zoltánhoz, az RMDSZ Te­mes megyei szervezetének elnökéhez, Winkler Gyula európai parla­menti képvise­lő­höz és Tamás Péterhez Magyarország Temesvári Tiszteletbeli Konzuljához. Hozzászó­lásában kifejtette, hogy min­den eszközzel meg kell akadá­lyoz­ni a bánsági ma­gyar közösség kulturális hagyatékának a végleges eltüntetését, ugyanis – mint mondotta – 1919-ben, akik Gyulafehérváron a nagy egyesülésre szavaztak, azok meg­ígérték, hogy a Ro­mániában élő kisebbségeknek, így a magyar közösség tagjainak is, megmaradnak a jogaik nyelvük és kultú­rájuk megőrzé­- séhez. Hozzátette, hogy Temesvár multikulturalitásának egyik példája az is, hogy itt 1930-ban a magyarság kultúrájának olyan lé­te­sítménye épült fel mint a Magyar Ház, amelynek megőrzése jó példa le­het abban, hogy városunk, mint a 2021-es Temesvár Európa Kulturális Fővárosa valóban megérdemli ezt a rangos címet. Márpedig a város multikulturalitásával szembe megy és Temesvár Európa Kulturális Főváro­sá­nak a megcsúfolása lenne, ha a bánsági magyarok kultúrházát szállodává alakítanák át. Éppen ezért ezt a mű­emlék értékű létesítményt, a Bánság és Temesvár egész lakosságának érde­ké­ben véde­lem­be kell helyezni.
Végül, a január 24-én megtartott tanácskozás moderátora dr. Erdei Ildikó úgy értékelte, hogy hasznos és egymást megerősítő eszmecserére került sor, amelyen beszámoló hangzott el a Magyar Ház visszaszerzése érdekében kifejtett eddigi erőfeszítésekről, megvizsgálták a jelenlegi hely­- zetben a jogi, műszaki, műemlékvédelmi és pénzügyi lépések megtételéhez a lehetőségeket és úgy döntöttek, hogy miután ezekben a kérdésekben megtörténnek a szükséges lépések, újabb megbeszélésen határozzák el a további teendőket.
Graur János
*
Lapzártakor értesültünk arról, hogy a Magyar Ház átalakítási tervének az első pontját a PUZ-t tárgyaló bizottság elutasította.