Jutott belőle valószínűleg mindenkinek, kicsinek és nagynak elegendő és kedvére való. Volt, amit pénzért vásároltak és szép csomagolásban helyezte az „angyal” a karácsonyfa alá, volt, amit a kis Jézushoz írt levélben „rendeltek” meg és volt, amit hosszú, izgalmas előkészület előzött meg, saját kezűleg készült, és nehéz eldönteni, hogy a készítőjének szerzett-e na­gyobb örömet vagy a megajándékozottnak.
A kedves ajándékok kö­zé tartoztak azok az ünnepi előadások, pásztorjátékok is, amelyekkel a gyerme­kek örvendeztették meg ka­rácsonykor a templomok­- ban egybegyűlt közösséget.

Az evangélikus-luthe­ránus templomban december 24-én délután gitárkí­sérettel, énekszóval vonult be a gyermekek és fiatalok csoportja. Mint azt Kovács Zsombor lelkész elmondotta, a helyi fiatalokhoz idén a vöröscsárdai református gyülekezetből is csat­lakozott néhány gyermek. A magyar, román és német nyelven előadott ver­ses-zenés összeállítással meg a karácsonyi jelenettel a szereplők megannyi szép gondolatot osztottak meg a Megváltó születéséről. És mivel a Jézuska tudta, hogy a szereplők csakúgy, mint a padsorokban helyet foglaló kis nézők egész éven át szófogadó, jó gyermekek voltak, mindegyikük szá­mára hagyott ajándékot a templomban felállított ka­rácsonyfa alatt.
„Mennyből az angyal lejött hozzátok, pászto­rok…” – a legismertebb és valószínűleg legrégebbi ma­gyar karácsonyi ének akkordjai az idei szentestén is felcsendültek a temesvári Szent György-székesegyházban a Bajkai-Fábián Róbert vezette Exultate énekkar előadásában. Szent­­beszédében a szentmisét bemutató Excellenciás Pál József Csaba me­gyés püspök úgy fogalmazott: a kisded Jézusban, és abban, ahogyan közénk jött, megláthatjuk, milyen a mi Istenünk, aki nem törekszik hatalomra, nem alkal­maz erőszakot, nem kény­- szerít, hanem vállalja a szegényes körülményeket, a szállástalanságot, az emberek ridegségét, szülei létbizonytalanságát. A Fő­- pász­tor ugyanakkor felszólította az egybegyűlt hí­veket, hogy az angyalok­- hoz hasonlóan legyenek az örömhír, a jó hírek és az isteni fény közvetítői.

Jézus születéséről Lu­kács evangéliumában ez olvasható: „Pásztorok ta­nyáz­tak a vidéken, kint a szabad ég alatt, és éjnek idején őrizték nyájukat. Egyszerre csak ott állt előttük az Úr angyala, és beragyogta őket az Úr dicső­sége. Nagyon megijedtek. De az angyal így szólt hozzájuk: „Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek. Ma meg­született a Megváltó nektek, Krisztus, az Úr, Dávid vá­rosában. Ez lesz a jel: Találtok egy jászolba fektetett, bepólyált gyerme­ket.” Az evangélium sorait december 25-én, karácsony napján Miklós Renáta Notre Dame nővér, hitoktató irányításával gyerme­kek elevenítették fel a te­mesvár-józsefvárosi plébániatemplomban. A klasszikus pásztorjáték keretében subás pásztorok, hófehér ruhás angyalok népesítették be a szentély előtti teret, körükben pedig ott volt a Szent Család. „Karácsony éjjel jöjj hozzánk. Karácsony éjjel nézz le ránk. Ezredszer is tégy velünk csodát! A leghosz­szabbik éjszakán elindulunk a fény után és karácsony lesz egész éven át” – énekelték végül egymás kezét fogva a gyermekek. Az ünnephez kapcsolódóan ft. Szilvágyi Zsolt püspöki helynök, helyi plébános elmondotta: az adventi ké­szülődés heteiben egy lát­- szólag üres dobozt kapott ajándékba a gyermekektől. – Nem, pap bácsi, a doboz nem üres. Tele van a sze­retetünkkel – mondták a gyermekek. A szeretetdo­bozt azóta is a szobámban lévő betlehem mellett őrzöm. Az igazi ajándék az, amelyben egy kicsit saját magunkból is adni tudunk, amelyben benne van valamennyi a szívünkből, a lelkünkből is. Erre tanítanak minket a gyer­mekek is – fogalmazott a püspöki helynök.

Mi karácsony egye­temes üzenete? Azt mond­ja, hogy Isten jóságos Atya, és mi mindannyian test­vérek vagyunk – mondotta kará­csonyi Urbi et Orbi üzene­tében Ferenc pápa. Majd így folytatta: – Ez az igaz­ság képezi az alapját az emberiségre vonatkozó ke­resztény látásmódnak. A Jézus Krisztus által nekünk ajándékozott testvériség nél­kül az igazabb világ megvalósítására irányuló erőfeszítéseink hamar kifulladnak, és a legjobb tervek is könnyen lélektelen struktúrákká lesznek.
Ezért hát karácsonyi jókívánságom a testvériség jókívánsága. Testvériséget minden nép és kultúra között! Testvériséget az el­térő gondolkodású, egy­mást mégis tisztelni és a másikat meghallgatni ké­pes emberek között!
S.