Beszélgetés tanévnyitásról és a piarista örökségről Ft. Kocsik Zoltán igazgató úrral
A Gerhardinum épületén munkagépek dolgoznak. Nem mondom, hogy nem volt esedékes, hiszen évek óta látjuk a figyelmeztetést, hogy hullik a vakolat. Mi történik?
Nagyon-nagyon fontos volt, hogy biztonságossá tegyük az épületet, hogy a járókelőknek ne legyen semmiféle gondjuk. Potyogott a vakolat, életveszélyes is volt itt-ott, hála Istennek nem történt baj, de történhetett volna. A temesvári római katolikus püspökség úgy döntött, hogy megérett rá az idő, és egy kis pénz is jutott erre a célra, így a homlokzatról leverik a balesetveszélyes, málló vakolatot, mindezt természetesen a műemlékvédelemmel és a polgármesteri hivatallal folytatott egyeztetéseket követően.
Ez teljes felújítás tehát?
Ez még nem. Két megoldási lehetőségünk volt, az egyik, hogy hálóval lefedjük az épületet, de a háló leomolhat, nem túl biztonságos. A másik utat választottuk, a sérült vakolat eltávolítását, ez lenne a felújítás első lépése, legalább addig is szárad a fal.
Végéhez közeledik ez a folyamat?
Most már itt a Republicii, a Köztársaság sugárút, a Ferdinánd sugárút felőli rész készen van, ezután következik a Piatra Craiului utcai épületrész.
Történt-e valami a felújítás, karbantartás terén az iskolában a nyár folyamán?
Karbantartás címszó alatt megújult hat osztály, kifestettük szokás szerint a kezdő osztályokat: a két előkészítőt, a két ötödiket, a két kilencediket, három osztályban csiszolták a padlót. 292 ezer lej értékű európai uniós támogatásból szeptember végére készül el a Smart Lab elnevezésű digitális laboratórium. Most már itt van minden, bútorzat és technikai felszerelés, csak a végső simítások zajlanak, a hónap végéig a tanárok továbbképző tanfolyamon vesznek részt, ahol felkészülhetnek arra, hogyan is használják ezt a korszerű oktatási eszközt. Megújult a tornatermünk is, ehhez meg kellett javítani a tetőt, el kellett hárítani a beázások okozta károkat. Felújították a bútorzatot, a padlóra gumírozott védőburkolat került, így a gyerekek balesetmentesen tornázhatnak majd. A munkában nagy szerepet vállalt a szülői közösség. A Zöld Héten áprilisban sportnapot, júniusban nagyszabású kulturális estet rendeztünk, amelyre meghívtuk a szülőket, tanárokat, iskolabarátokat, szponzorokat, ott is összejött egy kis összeg, és nagyértékű adományt kaptunk a temesvári erzsébetvárosi plébániától, így megkezdhettük a munka első felét.
Milyen osztályok indulnak az idei tanévben?
Mind a román, mind a magyar tagozaton indul egy-egy előkészítő osztály, egy-egy ötödik osztály, egy-egy kilencedik.A magyar előkészítőben nyolcan, az ötödikben tízen, a magyar kilencedikben pedig tizenheten tanulnak majd. Óvodai csoportunk kettő van. Szeretettel várjuk még ide a beiratkozókat. Fontosnak tartjuk, hogy a magyar óvodai csoportba csak olyan gyerekek iratkozzanak be, akik tudnak magyarul, vagy a családból valaki, egy nagymama mondjuk, elvállalja, hogy magyarul fog beszélni a gyerekkel.
Hány gyerek van most az óvodában?
Tizenöten vannak, mint mondtam, várjuk még a beiratkozókat. Azt tapasztaljuk, hogy a városból egyre többen költöznek ki a kertvárosokba vagy a közeli településekre, így csak olyan szülők hozzák ide a gyermekeküket, akik a városközpontban dolgoznak, útjukba esik az óvoda.
Teljes létszámmal dolgozik a tantestület?
Még kellene egy matematikatanár, de a kollégák több órát vállaltak, és így megoldottuk a helyzetet. Nem szeretnénk túlterhelni a tanárainkat, mert az a minőségi munka rovására megy.
Milyen új pedagógusok kezdik meg a munkát?
Az utolsó két évben szinte megújult a tanári kar, sok új arc jelent meg. Fiatalok is, hála Istennek, olyanok, akik két-három éve fejezték be az egyetemi tanulmányaikat, mesteriztek éppen, ennek nagyon örülünk. Nyilván van lemorzsolódás is, hiszen csak a gyakorlatban derül ki, hogy kinek való a tanítás, kinek nem. Ebben a tanévben két magyartanárunk is lesz, nagy örömünkre a líceumi osztályokban Marossy Boglárka tanít majd, a kisebbeket és magyarságtörténetet pedig Kócsó Alexandra.
Van olyan a tantestületben, aki annak idején diákként itt tanult a Gerhardinumban?
Persze, például én magam is, de ezen kívül két óvónőnk, tanárok közül Iakab Orsolya tanárnő, vagy Manciu Eduard tanár úr.
Ezek szerint létszámgondok nincsenek?
Megteltek az osztályok, nyilván lehetne több gyermek is, szeretnénk is ha több tanuló járna hozzánk. Nagyon sokat segít a Rákóczi Szövetség által biztosított kisbusz, amely 18 gyermeket szállít.naponta
Honnan utaznak ide a gyerekek?
Öregfalu, Magyarszentmárton, Németés Románszentmihály ezen az útvonalon Szabadfalun át. Ha nem lenne iskolabusz, ezek a gyermekek biztosan nem járhatnának magyar iskolába. Most az előkészítő osztályosaink közül is kettő utazik majd ezen az útvonalon.
A Gerhardinum a Székely László tervei alapján készült piarista gimnázium épületegyüttesében működik, s bár Temesváron nincsenek piarista szerzetesek, az intézmény a rend szellemi örököse is. Igazgató úr és Iakab Ilona tanárnő az egykori igazgató és jelenlegi igazgatóhelyettes is a Piarista Testvériség tagjai.
A piaristák úgy gondolják, hogy nemcsak a szerzetesek, szerzetes papok és tanárok lehetnek őrzői vagy lángvivői a piarista karizmának, lelkiségnek, Kalazanci Szent József pedagógiai elgondolásának, hanem ezt a feladatot, ezt a küldetést a világiak is magukénak érezhetik. A piarista rend iskoláiban általában van piarista szerzetesi jelenlét, de 80 százalékban világi tanárok,laikusok nevelik a fiatalokat. Ha a szerzetesek a piarista lelkiségben és pedagógiában elmélyülnek és fejlődnek, akkor a világi pedagógusoknak is sikerülhet ez. Persze lehet a piarista iskola tanára az is, aki lelkileg nem kapcsolódik a piarista karizmához. A Gerhardinum, ha nem is utódiskolája a piarista gimnáziumnak, de a szellemi örökség képviselője, ezért úgy gondoltuk, hogy lelkileg is szeretnénk kapcsolódni a piaristákhoz. Jelenleg ketten vagyunk a Piarista Testvériség tagjai, de újabb négy kolléga is szeretne közénk tartozni, Jánosi Tímea tanárnő, Iakab István tanár úr, Nüssl Erzsébet tanárnő, Tóth Hajnalka óvónő. Ősszel, október 6-án mi megújítjuk fogadalmunkat, nekik pedig lehetőségük lesz, hogy a testvériség tagjainak sorába lépjenek.
Mi a piarista karizma lényege?
Nevelés által evangelizálni, ezt vallják a piaristák. Úgy kell tanítani, nevelni a következő nemzedéket, hogy a nevelés folyamatában mindenütt ott legyen a Jóisten. Keresztény tanárként állok a katedránál, a munkámnak, a magatartásomnak, a hozzállásomnak, minden viszonyulásomnak Istenről kell szólnia, tanúskodnia anélkül, hogy kiejteném a nevét.
Az iskolaigazgatás világi munka, hogyan lehet ezt a papi hivatással összeegyeztetni?
Azt mondja a Szentírás, hogy legyünk hűséges szolgák. A pap vagy a tanár nemcsak a lelki értékekért felelős, hanem a munkájához szükséges anyagi javak előteremtéséért és felhasználásáért is. Nyilván a legfőbb dolog az, hogy keresztény szellemben neveljünk, oktassunk, de ehhez infrastruktúrára, törvényi keretekre, adminisztrációra van szükség. Nem mindig egyszerű az elvárások egyeztetése, mert a paptól elvárható, hogy kedves, megértő, irgalmas azaz megbocsátó legyen, de az igazgatónak határozottnak kell lennie. Törekszem a dialógusra, az együttműködésre. Sok tapasztalt tanárunk van, akik évtizedek óta tanítanak ebben az iskolában, Jánosi Tímea, Lovász Karin, Iakab Ilona, őket nem irányítom, legfeljebb egyeztetek velük, de a fiatal generációt mentorálni kell. A mentori bizottsággal együtt biztatjuk őket, hogy érezzék, jó helyen vannak nálunk, maradjanak meg a pályán, mert érdemes, hiszen ez igazi hivatás. A múlt tanévben sok órát látogattam. Van, aki nagyon szépen tanít, nagyon-nagyon hatékony a munkája, öröm az óráján résztvenni. Nyilván van olyan helyzet is, amikor tanácsot kell adni, különösen a fiataloknak, hogy mit kerüljenek el, vagy mire figyeljenek jobban.
Örömmel tapasztaltam, hogy az iskolában a szerzeteseknek is fontos szerepük van.
Tulajdonképpen három szerzetesrenddel működünk együtt. A lelkivezetési teendőket a minorita atyák végzik, Aradról járnak el hozzánk, a Schönstatti nővérek, Tari Böbe nővér a kisiskolásokkal, Kászoni Emese nővér tavaly óta az óvodásokkal foglalkozik, németet is tanít, sok tanórán kívüli tevékenységet is. szervez, a gyerekeknek, a kollégák és a szülők örömére.
A román tagozaton is tevékenykednek nővérek?
A román tagozaton a Congregatio Jesu, az Angolkisasszonyok rendjébe tartozó nővérek ketten a délutáni pedagógusi szolgálatot biztosítják. Örülök annak, hogy szerzetesek és elkötelezett világi tanárok együtt dolgoznak, hiszen “Az aratnivaló sok és a munkás kevés”. A gyermekeknek talán húsz százaléka jön öntudatos, vallását gyakorló, hívő családból, a többség nem. Ez nem igazán jó, mégis nagy lehetőség, mert itt megismerhetik a keresztény értékeket, találkozhatnak az Úrjézussal, ezáltal a családok is közelebb kerülnek a Jóistenhez és az egyházhoz. Ehhez a munkához miszsziós lelkületre van szükség. Ferenc pápa sokszor beszél a perifériáról. Az iskola is ilyen vallási periféria. Nyilván van vallási elit, ezt kicsit idézőjelbe tenném, de ott van a periféria, az a hely, ahol meg lehet és meg is kell szólítani az embereket. Tehát olyan családok, akiknek nincs kapcsolatuk a plébániákkal, hívő emberek, de laza kötelékkel kapcsolódnak az egyházhoz, őket kell megszólítanunk.
A Gerhardinum igazgatója nemrégiben vehette át a pécskai polgármesteri hivatal Pécskai Gyökerek-díját.
Pécskán már nem volt szülőotthon, ezért Aradon születtem, de pécskainak vallom magam, odakötnek a gyökerek, szüleim, nagyszüleim, ott töltöttem a gyermekkorom, ott jártam általános iskolába. Már nem élek ott, de otthonomnak tekintem, úgy érzem, hogy hazamegyek. Bár a pécskai életem tanúi közül sokan meghaltak vagy elvándoroltak, mégis odatartozom.
A Gerhardinumban érettségizett, Gyulafehérváron a Hittudományi Egyetemen kezdte meg teológiai tanulmányait, majd két évvel később Fuldában tanult négy és fél évig.
Nem voltam egyedül, hárman vágtunk neki a külföldi tanulmányoknak, egyik társam negyedévesen, a másik pedig hatodéven, a szentelés előtt döntött úgy, hogy ez az út nem neki való.
Mennyi ideje szolgál egykori iskolájában és a piarista templomban?
15 és fél éve szolgálok a Gerhardinumban és a piarista templomban. Ifjúsági és egyetemi lelkész voltam két éven át, és spirituális tanár míg 2017-ben igazgatóhelyettes nem lettem, majd 2019-től igazgató.
Mit jelent igazgató úrnak a pécskai elismerés?
Megtisztelő, hogy rám gondoltak, hogy úgy vélik, értékteremtő munkát végzek, követendő példa lehetek mások szemében. A pécskai magyar gyerekeknek csak a fele jár magyar iskolába, a Pécskai Gyökerek-díj, amelyet minden évben olyan személynek ítélnek oda, aki magyar nyelven tanult, felsőfokú tanulmányokat végzett, megállja a helyét a maga szakterületén, talán ráébreszti a város lakóit a magyar identitás megőrzésének fontosságára. A díjban tavaly dr. Kovács Gábor kémikus, a Sapientia adjunktusa részesült. Az idei tanévtől a pécskai iskolám az egykori Temesi főispán és múzeumalapító Ormós Zsigmond nevét viseli majd. A papi jelmondatom: “Szentségben és igazságban járjunk színe előtt, napról napra, ameddig élünk” egész életre szóló feladatot fogalmaz meg.