Hagyományújító szándékkal indítja a Kölcsey Egyesület a Kölcsey csütörtök című sorozatot – mondta hétfőn délután a Mi­norita Művelődési Házba összegyűlt mintegy nyolcvan fő­nyi közönségnek a délután há­zigazdája, Fekete Károly. A két vi­lágháború között ugyanis a vá­rosban igen népszerű volt ez a közművelődési rendezvény, így ennek mintájára az idei, most kezdődött s majd a jövő júniusban záródó évadban havonta hív­nak meg egy-egy jeles előadót.
Az első meghívott Bogdan Adamczik, lengyel nemzetiségű minorita atya, a jelenlegi mis­kolci plébános volt. Őt jól is­merik az aradi római katolikus hívek, hiszen 2001-től négy éven keresztül missziós papként szolgált Aradon a belvárosi mi­norita templomban, a plébánosi tisztséget is betöltötte.
A több mint egyórás előadása lényegében az 1965-ben született szerzetes doktori disszertációjának a kivonata volt. Té­mája páter Kelemen Didák tevékenységének, személyiségének be­mutatása. Kelemen Sámuel a Székelyföldön, Kéz­di­almáson született 1683-ban, Kézdivá­sár­helyen tanult, on­nan került Eperjesre a teológiára. 1707-ben szentelték pappá, Didák néven lett szerzetes. Bogdan atya szerint ő lett a magyar minoriták leg­nevesebb alakja, a 18. század legkiválóbb minoritája. Miért is?
Áldásos tevékenysége egybeesett a Rákóczi-szabadságharc utáni korszakkal. A törökök ellen vívott és a kuruc-labanc há­borúk után ugyanis egy el­pusztított, kifosztott or­szág ma­radt. Nagybánya környékén mind­össze két plébániát számoltak meg! Min­dent újra kellett szer­vezni. Kelemen Didák Ká­rolyi Sándor gróf bizalmasaként megkezdte a plé­bániák szervezését, templomok, rendházak, iskolák építését. Közben a pestisjárványok idején betegeket gyógyított, szegényeket segített, országrészek között létesített kap­csolatot. Magyar főnemesi csa­ládoknál kilincselt, hogy ha­zahozassa a tatár és török fogságba hurcolt rabokat, a rendházakban katolikus és protestáns nemes fiataloknak ökumenikus képzést biztosított. Úgy teljesítette papi hivatását, hogy egyaránt megbecsülést szerzett a ró­mai katolikus és a protestáns la­kosság körében. A Felső Tisza­vidék apostolának is ne­vezték.
Halála (1744) után négy év­­vel már megkezdődött boldoggá avatásának procedúrája, de az a mai napig nem fejeződött be. Bogdan atya előadásának ez is egy érdekes fejezete volt.
Érdemes volt meghallgatni!

Ujj János