• Főoldal
  • Közélet
  • Helyszín
  • Gazdaság
  • Helytörténet
  • Hitvilág
  • Művelődés
  • Oktatás – Ifjúság
  • Sport
  • Régió
    • Régió – Krassó-Szörény megye
    • Régió – Hunyad megye
    • Régió – Arad megye
  • Jelek és jelzések
  • Irodalmi helyőrség

Regionális közéleti hetilap

Fontos hírek

BORVÁSÁR A MAGYAR BOLTBAN

Évértékelő

Megjelent az Aradi Értéktár

Szépülő város

Ujj János – ARADI KRÓNIKA

TEMISZ hírek


Keresztes Péter – A Temesvári Meteorológiai és Szeizmológiai Obszervatórium (1897-1920) újrafelfedezése


 12 Jan 2023   Írta admin  0 Hozzászólás


A Budapesten kiadott Az Újság 1910. május 15-ei számában olvashatunk egy pár soros hírt: „feminizmus a meteorológiában. Nemrég halt meg a temesvári meteorológiai állomás vezetője, Berecz Ede tanár, az állomás azonban az elhunyt házában továbbra is megmarad, s vezetője Berecz leánya, Berecz Ottília lesz, aki édesatyjának évek hosszú során át asszisztense volt s oly gyakorlati ismeretekre tett szert, hogy teljesen képesítve van az elvállalt fel­adat teljesítésére”. Nagy feltűnést keltett az, amikor egy tudományos intézet élére egy, mindössze 20 éves hölgyet választottak. Nemrég sikerült rekonstruálni az akkori Magyarország egyik legjobban felszerelt meteorológiai és szeizmológiai obszervatóriumának, illetve megfigyelőinek (Berecz Ede, Berecz Ottília és Ehmann Tivadar) történetét.
Temesváron 1897-ben jött létre az első hivatalos meteorológiai megfigyelőállomás. A teljes történethez hozzátar­tozik, hogy előtte is voltak mérések és megfigyelések: a gyógyszerészként dolgozó Karl Joseph Klapka 1780-1803 között hőmérsékletet és légnyomást mért (valószínűleg utána is, de nem maradtak meg a feljegyzései). 1873-ban a központi meteorológiai intézet Temesváron fiókszervezetet nyitott és műszerekkel látta el, a mérések viszont pár év után megszűntek.
1894-ben Budapestről Temesvárra költözött Berecz Ede, aki természetrajztanárként vállalt állást a helyi tanítóképzőben (ma a Jean-Louis Calderon nevet viseli). 3 év múlva nemcsak elhatározta, hogy meteorológiai megfigyeléseket végezzen, hanem magánházának kertjét is felajánlotta a műszerek számára. „Buzgó és sikeres” munka folyt, jellemzi Berecz munkáját dr. Berkeszi István a városról szóló monográfiájában. Lehetséges volt többek között légnyomást, hőmérsékletet, csapadékmennyiséget és napfénytartamot is mérni. A következő évek fejlesztéseinek köszönhetően Magyarország egyik legjobban felszerelt obszervatóriuma lett. A család archívumában megmaradt pár fénykép erről az időszakról.


1902-ben épült ez a 6 méteres, ideigle­nes meteorológiai torony. A fénykép ké­szí­tője ismeretlen, viszont rengeteg kiad­vány- ban ezt használták hivatalos illusztrációnak. Képeslap és boríték is készült belőle. A Városi Közlöny minden évben különszámban jelentette meg az obszervatórium jelentését, melynek címlapján végig ez a fénykép szerepelt.

„Lord (széken állva) Tatával, 1908” – ez a felirat áll azon a borítékon, melyből elő­került ez a fénykép. Berecz Ede 1839-ben Pest megyében született és Kolozsváron is tanult. Sokszínű egyéniség volt, karmes­ter­ként, zeneszerzőként, orgonistaként és ter­mészetrajztanárként is dolgozott. Kottáit nyomtatásban is megjelentette, egyiket pél­dául „szeretett Juliskámnak”, azaz Molnár Júliának ajánlotta. A párnak 5 gyermeke született.

A temesvári Meteorológiai Obszerva­tó­rium a század elején két földrengés­mé­rő készüléket kapott. Ezek a telek végében, egy különálló házikóban kaptak helyet, hogy a szeizmográfok ne érzékeljék a sze­kerek okozta rezgéseket. 1903 körül egy sok­kal modernebb, úgynevezett Konkoly- Vicen­tini-féle szeizmográfot üzemeltettek be. Ez a világ másik oldalán levő földmoz­gá­sokat, például az 1906-os tajvanit is je­lezte! Ez a készülék emelte világszínvonalra a kis temesvári obszervatóriumot. Berecz Ede szerencsére rengeteg tudományos, nép­szerűsítő cikket és tanulmányt írt, így tud­juk, hogy a Kertész utca 6. szám alatti mé­rései rengeteg helyre eljutottak.

A temesvári obszervatórium a Magyar Királyi Országos Meteorológiai és Földmágnesességi Intézethez tartozott. A város évi 700 koronát fizetett a Berecz családnak, amiért közszolgálati feladatot láttak el ma­gán­lakásukban. A Délmagyarországi Ter­mé­szettudományi Társulat 1901-es köz­lö­nyéből kiderült, hogy tervben volt egy állandó obszervatórium kiépítése. A város biztosította volna a telket, azonban a 40.000 koronára rúgó építkezési költségeket nem tudta elkülöníteni a városi költségvetésből.

Berecz Ede a különlegesebb meteorológiai jelenségekről kis füzeteket jelentetett meg. 1908. április 21-én erős vihar söpört végig a Bánságon, templomtornyokat ron­gált meg, felborított egy tehervonatot és több mint 300 távírdaoszlopot döntött ki. Berecz pár nappal később Valkány kör­nyé­kén tartott terepszemlét, ahol több fény­ké­pet is készített. Ezek csak nyomtatásban ma­radtak meg, az „Orkán Délmagyarországon” című füzetben.

Berecz Ede vérbeli pedagógus lehetett, majdnem minden tanulmányában jelezte, hogy milyen megfigyelésekbe vonta be az iskola diákjait. Ezen a fotón Olga lánya áll mellette. Másik lánya, Ottília úgy emléke­zett vissza, hogy ő már 9 évesen segédkezett édesapja mellett. 1906-ban napfogyatkozást figyeltek az obszervatóriumból, a beszámolóból tudjuk, hogy egy lelkes diák több fényképeket is készített. Sajnos ezeket (még) nem sikerült megtalálni.
Berecz Ede rendszeresen megjelentette mé­réseinek eredményét a havonként megje­le­nő Városi Közlönyben, a Természet­tudo- mányi Füzetekben és egyéb szaklapokban. Napi méréseiről a következőt írta: „[az obszervatórium] naponta reggel 7 órakor az időjárás helyzetről sürgönyt meneszt Budapestre, a m. kir. orsz. meteorológiai intézethez, ezenkívül d. u. 4 órakor prognózist ad, a következő 24-48 órában várható időjárásra, mely a vá­rosházán (Belváros) le­vő időjelző-táblán és Kecskeméti S. optikus kirakatában azonnal kifüggesztetik és a helyi lapok által közöltetik.” A Berecz-telek végé­ben folyt a Béga, ennek hőmér­sékletét is mérte, nyá­ron a fürdőzők szá­mára ki is függesztette.

1910-ben elhunyt Berecz Ede. Az ob­szer­vatórium vezetésével a 20 éves Berecz Ottíliát bízták meg. Merész lé­pés lehe­tett akkor kinevezni egy fiatal hölgyet a tudomá­nyos inté­zet élé­re! Bebizo­nyoso­dott, hogy a döntés jó volt, ugyanis Ottília okos, pontos és szorgalmas volt.

Tanulmányait Temes­vá­ron kezdte, Budapesten foly­tatta, s még be sem fejezte, mikor megkapta a kinevezést. Az obszervatórium körüli mun­kát nem hagyta abba a gyer­meknevelés mellett sem. Sze­rette a szakmáját, 77 éves koráig dolgozott me­te­oroló­gus­ként! Eb­ből csupán 10-et Temes­váron, a többit Baján. Több újságcikkben, magánlevélben megjelenik az az adat, miszerint Berecz Ottília lehetett Magyar­or­szág első női meteorológusa. Ezt nem tudjuk sem megerősíteni, sem cáfolni, de egészen biztosan az elsők közé tartozott egész Európában.

Ehmann Tivadar természettudomány tanár 1911-ben költözött Te­mes­várra. Meg­ismer­kedett Ottíliá­val, 2 év múl­va ös­sze is há­za­sodtak. Két lá­nyuk szü­letett, Ottília és Klára. Ehmann nagy ér­dek­lő­­déssel kapcsolódott be az obszervatórium körüli kutatómunkába. Természetrajztanár volt, de a meteorológiát szeretett feleségétől tanulta. (Ehmann 1935-ben Endreyre változtatta nevét.)

1915 őszén a német hadsereg zeppelin bázist épített Temesvártól Északra, Újbese­nyő és Szentandrás közé. Ekkor még azt gondolták, hogy a léghajók és nem a repü­lők lesznek a jövő szállítási és harci esz­kö­zei. Kimondottan fontosak voltak a zeppe­linek földi kiszolgáló egységei, a gáz-, elekt­romos- és telekommunikációs köz­pont­ja, valamint a saját meteorológiai állomása. A családi fotóarchívum megőrzött néhány képet, melyek itt, a zeppelin bázison készültek. Ezen a fotón Ehmann Tivadar (X jelöli) hidrogénnel töltött ballonnal szállt fel. Ilyen­kor általában időjárási adatokat gyűjtött.
,,Temesvár átlagos évi hőmérséklete sokkal magasabb, mint azt földrajzi fek­vésénél fogva várni lehetne. Az évi közép­hőmérsékletet nem a forró nyár emeli fel, hanem az igen enyhe tél. Mindezen tapasztalati tényekből az tűnik ki, hogy Temesvár klímája igen enyhe, az ősz hosszú és kel­lemes (igazi vénasszonyok nyara) s a tél rövid. Az átmenet a meleg évszakból a hidegbe lassú és fokozatos. Ellenben az átmenet a hideg évszakból a melegbe gyak­ran feltűnően gyors, sőt néha ugrásszerű”, olvasható az obszervatórium 1902-es ta­nulmányában.

A fénykép szerint viszont jókat havazott is, Berecz Ede egyik unokája hóember mellett pózolt. Amúgy az idézett tanulmány konklúziója: “Temesvár klímája tehát jó, sőt ritkítja párját s érdemes, hogy az idegenek megismerni, a helybeliek pedig ezenfelül még megbecsülni is megtanulják.”

Pontosan 20 éven keresztül jelent meg az „Időjárási jelentések” című rovat a Te­mesváron szerkesztett Természettudományi Füzetekben. Az utolsó közlemény, egyben az utolsó füzet 1918 végén jelent meg. Nagyon furcsa végigolvasni a havi idő­járást: a szöveg végig szakszerű maradt, még utalás sincs a nehéz történelmi háttérre. Pedig 1918-ban az Osztrák-Magyar Monarchia kapitulált. Temesváron kikiáltották a Bánsági Köztársaságot, egy szűk hónap után francia és szerb seregek foglalták el. Később a Bánság nagyjából 2/3-át Romá­niához csatolták. Berecz Ottília és Ehmann Tivadar magyar köztisztviselőknek számítottak, így 15 napot kaptak, hogy elhagyják az országot. A megbecsült obszervátorok vonatlakókká váltak Budapest egyik pálya­udvarán…

Berecz Ede ötödik gyermeke, László Temesváron maradt és 1927 után ő volt a város meteorológusa. Ugyanabban az ut­cában, de új helyszínen rendezték be az obszervatóriumot, melyben néhány átmentett készülék működött. Újakra sajnos nem volt pénz. Magára a meteorológiai szolgálatra sem volt anyagi keret, egy újságcikkből kiderült, hogy még a hivatali telefonját is levágták. A szeizmográfok pár alkatrésze ekkor még megvolt, de az 1940-es évek elejéről már csak arról van hír, hogy ócskavasnak eladták. Nagyjából ugyanekkor szűnt meg az obszervatórium is, ugyanis egy újat létesítettek a csókapusztai repülőtér mellett. A Lászlóról fennmaradt történetek szerint nagyon ügyesen barkácsolt, szerette az autókat és a repülőket.

Endrey Tivadar először Budapesten, majd Baján ka­pott állást, s ekkor oda is költöztek. A csa­ládi legen­dá­rium szerint azért is szerették nagyon ezt a Duna-parti várost, mert éghajlata nagyon hasonlított a temesvárihoz. Endrey tanárként dolgozott az Állami Tanítóképző Intézet­ben, s pedagógiai cél­zattal itt is létrehozott egy kis meteorológiai obszervatóriumot. Endrey ezt a II. Vi­lágháborúban saját udvarára kénytelen me­ne­kíteni. Mivel a hivatalos mérőállomást oroszok foglalták el, az Endrey-féle obszervatórium maradt az egyedüli a környéken, mely adatokat tudott szolgáltatni központnak. 1945-ben gazda­godott a műszerpark, de nőtt a munka is: éjjel-nappal rendszeresen kellett leolvasni a készülékeket. Mindezt ketten végezték: Endrey Tivadar és Berecz Ottília, ami azt jelentette, hogy jóformán szabadnapjuk sem volt, és egyikük mindig otthon kellett tartózkodjon. Gyakor­latilag egyikük mindig ügyeletes volt, s ezt még össze kellett hangolják a magán­éle­tükkel is. Nekik azért sikerült, mert köl­csönös tisztelet és szeretet jellemezte kap­csolatukat. Velük egy háztartásban élt volt özv. Molnár Júlia (Berecz Edéné), aki életének szá­zadik évé­ben, 1963. augusztus 17-én hunyt el.

Fennma­radt Ottília egy rövid nap­lótö­r­e­déke 1944-ből, mely sze­rint a tél rengeteg nél­külözéssel és félelemmel járt: sokszor nem volt gáz és villany, Baja utcáin lövöldöztek, a repülő­gé­pekből bombákat dobtak. Nagyon nehezen tudták elérni, hogy lakásukba ne költöztessenek szovjet tiszteket. A zord körülmények ellenére sikerült a házaspárnak folytatni a kulcsfontosságú munkát. Nem csoda, hogy Ottíliáról az maradt meg a családi legendáriumban, hogy nagy volt fizikai ellenálló­képessége, ehhez társult a kellemes me­diter­rán személyisége és a talpraesettsége. A bajai évekről fennmaradt több történet, talán az egyik legkedvesebb az, hogy Endrey Tivadar és Berecz Ottília az időjárási előrejelzést egy jól szerkesztett és jól olvasható táblán kitették lakásuk ab­lakába, a járókelők tájékoztatására.
Endrey Tivadar 1959. szeptember 27-én, Berecz Ottília 1980. október 28-án hunyt el. Mindketten Ba­ján vannak elte­metve. A házaspár szakmaszeretetét tükrözi, hogy mindkét lányuk, illetve unokájuk is dolgozott észlelőként.

A Temesvári Meteorológiai és Szeizmológiai Obszervatórium léte lassan fele­désbe ment, a bánsági helytörténészek el­veszítették a család nyomát 1920 után. Sze­rencsére a leszármazottak nagy gonddal őrizték Berecz Ede, Ottília és Endrey Tivadar leveleit, összegyűjtött dokumentumait, könyveiket és fényképeiket. Ezeket nemrég sikerült áttekinteni, illetve össze­rakni a temesvári történetet a bajai folytatással. Egy fotó alapján lehetséges volt azo­nosítani a régi Kertész utcai házat is és kiderült, hogy ma is áll az udvarán egy kis beton talapzat: valamikor ezen állt az egyik műszer. Ennyi maradt a valamikori, híres obszervatóriumból.

*

Keresztes Péter, Román Televízió Te­mes­vári Területi Stúdiójának szerkesztője idén ősszel rövid riportban mutatta be a teljes történetet (megtekinthető a TVR Timi­soara Youtube és Facebook oldalán). A jelenlegi meteorológiai állomás, illetve a Temesvári Szeizmológiai Intézet munkatársai is felfigyeltek az 1897-1920 közötti előd-intézményre. Eddig sajnos csak annyit tudtak, hogy létezett valami. Tervben van az akkori adatok újrafeldolgozása, illetve egy hosszabb dokumentumfilm is.
Nagy köszönet Berecz Ottília örököseinek, Uherkovich Ágnesnek és Uherkovich László jogutódainak, hogy megőrizték, illetve rendelkezésünkre bo­csáj­tották az obszervatórium dokumentációját és a családi fényképeket.

Forrás: Természettudományi Füzetek, Te­mes­vár időjárása (a Városi Közlöny melléklete), La­pok a te­mesvári meteo­rológia tör­té­netéből (Kiss András, Kakucs Lajos. Sza­bad Szó, 1979), Tanárok, karna­gyok, zene­szerzők (Szeker­nyés János. Heti Új Szó, 2020), Temesvár Szabad Királyi Város Kis Mono­gra­phiá­ja (Dr. Berkeszti István, 1900), magánle­velezések, családi legendá­rium (rög­zítve 2022-ben).


    Oszd meg


  • Recent Posts

    • (no title)
    • BORVÁSÁR A MAGYAR BOLTBAN
    • Évértékelő
    • Megjelent az Aradi Értéktár
    • Szépülő város
  • HIRDESSEN ITT!

    Hirdetését a HETI ÚJ SZÓ nyomtatott oldalain négy (Temes, Arad, Hunyad és Krassó-Szörény) megyében valamint online változatban olvassák.

    További információval a hetiujszo@yahoo.com illetve a 0723-567370 (Makkai Zoltán) vagy a 0723-567371 (Graur János) telefonszámokon szolgálunk.
  • Archives

    • January 2023
    • December 2022
    • November 2022
    • October 2022
    • September 2022
    • August 2022
    • July 2022
    • June 2022
    • May 2022
    • April 2022
    • March 2022
    • February 2022
    • January 2022
    • December 2021
    • November 2021
    • October 2021
    • September 2021
    • August 2021
    • July 2021
    • June 2021
    • May 2021
    • April 2021
    • March 2021
    • February 2021
    • January 2021
    • December 2020
    • November 2020
    • October 2020
    • September 2020
    • August 2020
    • July 2020
    • June 2020
    • May 2020
    • April 2020
    • March 2020
    • February 2020
    • January 2020
    • December 2019
    • November 2019
    • October 2019
    • September 2019
    • August 2019
    • July 2019
    • June 2019
    • May 2019
    • April 2019
    • March 2019
    • February 2019
    • January 2019
    • December 2018
    • November 2018
    • October 2018
    • September 2018
    • August 2018
    • July 2018
    • June 2018
    • May 2018
    • April 2018
    • March 2018
    • February 2018
    • January 2018
    • December 2017
    • November 2017
    • October 2017
    • September 2017
    • August 2017
    • July 2017
    • June 2017
    • May 2017
    • April 2017
    • March 2017
    • February 2017
    • January 2017
    • December 2016
    • November 2016
    • October 2016
    • September 2016
    • August 2016
    • July 2016
    • June 2016
    • May 2016
    • April 2016
    • March 2016
    • February 2016
    • January 2016
    • December 2015
    • November 2015
    • October 2015
    • September 2015
    • August 2015
    • July 2015
    • June 2015
    • May 2015
    • April 2015
    • March 2015
    • February 2015
    • January 2015
    • December 2014
    • November 2014
    • October 2014
    • September 2014
    • August 2014
    • July 2014
    • June 2014
    • May 2014
    • April 2014
    • March 2014
    • February 2014
    • January 2014
    • December 2013
    • November 2013
    • October 2013
    • September 2013
    • August 2013
  • Recent Comments

    • Find us on Facebook

    • Curs Valutar

      29 January 2023
      EUR
      4.8922 RON
      HUF
      1.2615 RON
      USD
      4.4928 RON
      XAU
      278.5647 RON
      Curs oferit de Banca Națională a României
    • Időjárás



    • Szerkesztőség: GRAUR JÁNOS, alapító főszerkesztő, MAKKAI ZOLTÁN, főszerkesztő, Bodó Barna, főmunkatárs, Lázár Ildikó és Nemes Gabriella tördelőszerkesztők.
      Munkatársak: Sipos Enikő (otthonunk), Farkas-Ráduly Melánia (sport) Szekernyés János (helytörténet), Eszteró István (irodalom), dr. Matekovits György (egészségügy), Kiss Károly (mezőgazdaság), Csatlós János (keresztrejtvény), Ujj János (Arad), dr. Hauer Erich (Hunyad megye), Kun László (Krassó-Szörény), Dudás József (örökös munkatárs).
      Kiadó: VÁRBÁSTYA EGYESÜLET
      Kiadó tanács: Gazda István, Kása Zsolt, Tamás Péter


    Szerzői jog 2013 - Heti Új Szó