Achim Irimescu volt mezőgazdasági miniszter, az unió mezőgazdasági szakosztályának vezetője is­- mertetője szerint a 2021 és 2027 közötti költségvetési időszakban az ország összesen 20,12 milliárd eu­rót fog kapni az uniós garancia-, illetve a vidékfejlesztési alapból. Eb­ből 13,37 milliárd eurót külö­nítenek el a közvetlen kifizetésekre és piaci intézkedésekre, a vidékfejlesztésre 6,75 milliárd eurót fognak félre­tenni. A vidékfejlesztésre szánt ösz­szeg nagymértékben csökken a 2014–2020-as költségvetési idő­szak­hoz képest, minden uniós or­szágban egységesen 15,3 szá­za- lékkal. Az új, hétéves időszakban megmaradnak az intervenciós kifizetések a közvetlen kifizetések formájában mint termeléshez nem kötött közvetlen juttatások (alaptá­mo­ga­tás a mezőgazdasági jöve­delem fenntartására, visszaosztott kiegészítő támogatás, kiegészítő támogatás a fiatal mezőgazdászok számára, klíma és környezeti sé­mák), valamint termeléshez nem kötött támogatás formájában (csa­tolt támogatás a jövedelemre, a gya­pot kultúra specifikus támogatása).
Az ágazati kifizetéseknél meg­lesz a zöldség- és gyümölcstermesztés, a méhészet, a borászat, a komló termesztésének támogatása, az olívaolaj előállításának és az étkezési olaj­bogyó termesztésének támogatása. A vidékfejlesztésben a kö­vetkező területeken számíthatunk kifizetésekre (pályázatokra): a kör­nyezeti és klímavállalások terén, a hátrányos helyzetben gazdálkodók (pl. a hegyvidékiek) kiegészítő támogatása, az egyes kötelező ké­relmek betartását követő, jövede­- lemkiesést okozó hátrányok ellentételezése, beruházások a mezőgazdaságban, fiatal gazdák vidéken történő megtelepedése, új mezőgazdasági vállalkozások indításának támogatása, mezőgazdasági biztosí­- tási alap létrehozása, az együtt­működést, valamint a felkészítést, tájékoztatást és tapasztalatcserét célzó akciók támogatása. Az új uniós agrárpolitika célkitűzései há­rom területre összpontosítanak: a mezőgazdaságban dolgozók ver­seny­­képességének javítása (a jö­vedelem kiegészítése, a verseny­- képesség növelése beruházások, gépvásárlások által, a piaci ellátási láncban a termelők erejének növe­lése).
A másik célkitűzés a környe­zetre és a klímára vonatkozik, a klímaváltozás mérséklése, a termé­- ­szetes nyersanyagok fenntartható felhasználásának népszerűsítése, a biodiverzitás megőrzése. A harma­dik célkitűzés gazdasági és szociális problémákat érint: a vidéken élő és dolgozó generációk megfiatalítása a fiatalok vidéki életre és gazdál­ko­dásra való vonzásával, a munka­erő­piac és a gazdasági növe­kedés népszerűsítése és a magas minőségű élelmiszerek előállítása.