A szeptember 6-tól 8-ig tartó zarándoklatok és szentmisék alkalmával, vagyis a három nap alatt mintegy hu­szonötezer búcsújáró jött el a radnai Szűzanyához – összegezte kérdésünkre ft. Reinholz András kanonok, radnai plébános az elmúlt hétvége tapasztalatait. Ugyanakkor idén is, csakúgy, mint a korábbi években mindig, az alkalmazottakból és önkéntesekből álló máriaradnai csoport példásan szervezett meg és fel­ügyelt minden egyes lelki programot, hogy a nagy számú zarándok, érdeklődő vagy éppen turista a lehető legjobb körül­mények között vehessen részt szentmi­sén, végezhesse el a szentgyónását, imád­kozhasson a keresztúton. Egy har­minc tagú zarándokcsoport élén Ft. Szabó Tibor egyházmegyei ifjúsági lel­kész idén is gyalog tette meg a temesvári székesegyház elől indulva a Radna felé vezető utat, ugyanakkor más közössé­gekből is érkeztek gyalogos búcsújárók. Sokan jöttek a nagyváradi, valamint a távoli szatmári egyházmegyéből és Erdélyből is.
A Kisboldogasszony-napi pontifikális szentmisét Eminenciás dr. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek mutatta be, koncelebrált Excellenciás Böcskei László nagyváradi megyés püs­pök, Excellenciás Roos Márton ny. püs­pök, valamint a jelen lévő lelkipásztorok népes csoportja.
Szentbeszédének kezdetén Eminenciás dr. Erdő Péter bíboros elmondotta: Excellenciás Roos Márton püspöktől még tavaly kapott meghívást arra, hogy Kisboldogasszony ünnepén a radnai bazilikában celebráljon szentmisét. Majd így folytatta: – Igen örültem a felkérésnek, mert jubileumi év az idei ennek a kegyhelynek a történetében: 350 évvel ezelőtt adományozták az itteni ferences kápolnának azt a kegyképet, amely előtt ma is imádkozunk. Amikor hálát adunk az utóbbi 350 évért, akkor egyben az isteni gondviselés csodáját ünnepeljük. Különleges ajándék, hogy ma itt együtt lehetünk. A keresztényeket a világon ma is sok helyen üldöztetés éri. A statisztikák is igazolják, hogy manapság leginkább a keresztényeket üldözik. Hol a mi helyünk ebben a helyzetben? Csakis Szűz Mária és szent fia, Jézus Krisztus mellett. Ragaszkodásunkat a mindennapokban kell megmutatnunk. Tisztelni kell az emberi életet, szeretni az embert fogantatásának pillanatától a neveltetésen, a munkán, a betegségen, a megfáradt öregségen túl egészen a természetes halálig. Szeretni kell az emberi közösséget, családunkat, rokonainkat, barátainkat, népünket. Minden nép, minden nyelv, minden nem­ze­tiség a Gondviselés ajándéka. Ezért kell megbecsülnünk. De ugyanezért kell tisz­telnünk a többi nemzetet és nemzeti­sé­geket is. Nagy öröm számomra, hogy itt a máriaradnai kegyhelyen magyarok, németek, románok, horvátok, bolgárok és más közösségek tagjai együtt imádkoznak, jó testvérként együtt kérik közös édes­anyánk pártfogását. Ezt a pártfogást kérjük a máriaradnai kegyhelyre, mindenkire, aki ide zarándokol, az egész régió minden népére.
A szentmise végén Excellenciás Roos Márton ny. püspök emlékérmet nyújtott át a magas rangú vendégnek, amely mása az 1895-ben a radnai ferences szerzetesek által kiadott bicentenáriumi éremnek. Ebben az évben ünnepelték ugyanis a 200 éves évfordulóját annak, hogy a papírra nyomtatott kegykép épen került elő a felgyújtott radnai kápolnából.

Az ősz folyamán a máriaradnai kegy­templomhoz további zarándoklatokat szer­veznek: október 6-án egyházme­gyénk lelkipásztorai és az itt tevé­keny­kedő szerzetesek, október 8-án pedig a magyar nemzetiségű római katolikus hívek keresik fel a Szűzanya radnai temp­lomát.
Sipos Enikő