MEGFÚJNI A LEHEL KÜRTJÉT

Beindult az ország elnöki poszt­jáért folyó vágta. Az állam­elnöki posztért ott vágtat a magyar demokraták elnöke is. Aki biztos akar lenni a szavazata sorsát ille­tően, az szavazzon Kelemen Hunor­ra. Belőle biztosan nem lesz befutó. A jelölő gyűlésen azt mondta az egyik fő-fő magyar demokrata, azért teszik a jelölést, mert nagyon fontos, hogy a ma­gyar közösség gondjait ismertes­sék a kampányban. Ehhez persze a román választónak – mert főleg róla van szó – oda is kellene figyelnie. Ami nem nagyon való­színű. Nem, mintha sovinizmusból utasítana vissza egy nem román jelöltet. A liberálisok elnökjelöltje sem román, hanem szász, mégis ott fog vágtatni a bolyban.. És a szebeni polgármester, a nemzet liberálisainak legfrissebb elnöke ellen – legalább eddig – senki sem emelt kifogást. Igaz, a szebeni szász nem is a szászok gondjait akarja ismertetni. Ma már olyan kevés az erdélyi szász, hogy a gondjuk is kevés, bármennyi gondjuk is lenne nekik, egy fél­kézen összeszámolható. Ellentét­ben a magyar gondokkal, ame­lyek­nek összeszámlálására a két kezünk tíz ujja nem elegendő, félő, hogy a tíz lábujjunkkal együtt sem…
A sszebeni polgármester gond­jai kizárólag a román nép gondjai, és a román nép azt reméli, hogy az Angéla kancellárral jó viszonyban levő Johannis, tájékoztatni fogja a román nép gondjairól, és minthogy Angéla asszonyt németül fogja tájékoztatni, az jobban meg fogja érteni a román gondokat.
Kelemen Hunort akkor java­sol­ták a magyarok a románok vezérének, miután a saját magyar­jai kivonultak mögüle. Amikor arról volt szó, hogy a magyarok testületileg vonuljanak ki a kor­mányból, Hunor vezér hiába fújta meg a Lehel kürtjét, egyedül ma­radt. Ami azt jelzi, hogy egy na­gyon régi magyar demokrata sze­rint, aki főleg favágásban érdekelt, van még mit vágni a Hargitán. Hunor vezér is vághat, mégpedig jó képet, fát a Verestóy Attila vág, rohamra Hunor vezérnek egyedül kell indulnia. És azzal se vigasz­talhatta magát, hogy valakinek a fején szétverheti a Lehel kürtjét.
Még nem alakult ki egységes álláspont a Kelemen Hunor javas­latával kapcsolatban, de Bíró Rozáliát, akit maga helyett java­solt, úgy tűnik férfiszámba veszik, amit az is bizonyít, hogy máris megvádolták, mint egy férfit. Felrótták neki, hogy kevés köze van a kultúrához, hogy összefér­hetetlenség miatt folytatott vizs­gálatot ellene a feddhetetlenségi ügynökség, hogy nem tud elég jól románul, és családja vagyono­so­dását is gyanúsnak tartják. A vádakat a jövendő miniszterelnö­khelyettes és kultúrminiszter asszony férfia­san visszautasította.
Időközben, az elnöki vágtával egy időben megkezdődött a 4. Székely Vágta, amely a nemzeti vágtának része. A Nemzeti Vágta a hét vezérnek állít emléket, a Szé­kely Vágta pedig Dózsa György­nek, akit izzó vastrónon megé­ge­tének, de szellemét a tűz nem égeté meg.
Tamás Sándor, Kovászna Me­gye Tanácsának elnöke szerint “mi székelyek nem elsősorban munka­eszközként tekintünk a lóra, ha­nem szeretjük, összhangban élünk, akkor is, amikor együtt dolgozunk vele”. “Számunkra a ló jelentette mindig a szabadság utáni vágyat. Ezért szereti a székely ember a lovat és a vágtát, a ló szeretete közös kapocs a magyarok között, éljenek bárhol is a világon” – mondja Tamás Sándor. Ehhez én csak annyit fűznék hozzá, hogy mulatni is együtt szeret magyar ember a lóval, csak együtt búsulni vele nem, amint a híres magyar nóta mondja: Nagy a feje, bú­suljon a ló. Egyedül.
A székely vágta, meg az elnöki vágta mellett még egy jó hír van az erdélyi magyarság számára: megjelent az első székely bélyeg. Használni ugyan semmire se lehet, nem tudom, köpni kell-e, hogy ragadjon, de abban biztos vagyok, hogy ugyanannyi a gyakorlati haszna, mint az elnökjelölt-állításnak.
Majdnem minden adott egy autonómiához. Mindössze néhány posta-állomás hiányzik ?