MUSZÁJ LESZ SZERETNI A HAZÁT

A hazát igazán csak a politi­ku­sok szeretik, mert a haza ne­kik a legjobb üzlet. Most okos po­litikusaink rájöhettek arra,  hogy nem mindenki szereti a ha­zát. Mihez kezdjen a hazafias po­litikus  egy olyan országgal, melynek a polgárai nem sze­re­tik, ezért most rendeletet hoztak, amellyel kötelezővé teszik, úgy­hogy muszáj lesz szeretni a ro­mán hazát. Hogy mi a büntetése annak aki ezt megszegi, az még a jövő zenéje. Talán minden szé­kely­nek kötelező lesz százszor leírni: “Romania, te iu­besc!” Egyelőre az lesz kötelező, hogy minden városnak legyen egy olyan utcája, amely a Dec.1. nevet  viseli. Akkor deklarálták ugyanis Erdélynek a Románival való egyesülését, ami egy amo­lyan népszavazás volt, amilyent a magát civilizáltnak nevező vi­lág most sehogy se akar elismer­ni az oroszoknak a Krím meg Ukrajna esetében. Magyar em­ber csak azt remélheti, hogy a De­cember elsején sétáló román­nak az is eszébe fog jutni, amit akkor Trianon előtt ennek fejé­ben megígértek a honelődök, töb­bek között autonómiát, sza­bad nyelvhasználatot, meg ilye­neket, amilyeneket azóta sem akarnak betartani.
És remélhetőleg az az utca, a­mely a Dec.1. nevet viseli, nem lesz olyan, mint az utcáink nagy­része, tele gödrökkel meg ká­tyúkkal, hogy ne legyen járha­tatlan, mint a többi utca, amelyet nem December elsejéről nevez­tek el. Hogy legalább az utcáink le­gyenek európaiak, ha már a ter­mészetünk  balkáni.
És ha már a természetünk bal­káni, legalább a légierőnk le­gyen modern, egy repülőgép olyan magasságban repül, hogy on­nan már egybemosódik a ter­mészet.
Ezért szállhatott fel minisz­ter­elnökünk, a doktor úr egy F-16-osra, amely már nem egészen modern, de nekünk épp meg­fe­lel, sőt, ideje lenne a számára kis­sé kitágítani az országot, mert mire egy F-16-os belejön a re­pülésbe, már el is hagyta az or­szág határát. Ami nem nagy gond, lévén, hogy stratégiailag az a hátsó gondolat vezérelte a meg­vételüket, hogy Oroszor­szág légiterében kerülnek beve­tés­re. Addig is fog egynéhány re­pülgetni errefelé, s lesz al­kal­munk megállapítani, melyik al­kalmasabb a tavaszi-őszi mély­szántás elvégzésére, az F-16, vagy a MIG 21 Lancer, amely eddig segített a mezőgazdasági ta­lajmunkák elvégzésében.
Gondolom, nem gondolták meg jól, amikor ezt a gépet vá­lasztottk, mert aki nézte a re­pü­lésre való előkészületeket, lát­hat­ta, hogy borzasztó sokáig tart a felkészülés, riadó esetén akár a risztó lefújásáig is eltarthat.
Persze az is lehet, hogy Pon­ta úr feneke volt túl nagy a piló­taüéshez.
Ahogy felszállt Ponta úr, úgy le is szállt. Ez utóbbi hírnek töb­ben nem nagyon örültek. Annak sem, hogy a jogtudományok eme fenegyereke a repülőtérről nem hazament anyuhoz, hanem a hadügyminisztériumba költö­zött be, legalábbis az irodájával, ami annál inkább figyelemre mél­tó, mert elnök urunk, a ten­gerész lehallgatókészülékei elől kívánt menekülni, aki pedig a leg­főbb Hadúr, (habár úrnak alig­ha nevezehető), és mint ilyen, a hadügyben is ő pa­rancsol.
Már nem sokáig. Az  euro­par­lamenti választások után az elnökválasztás következik.
Az elnökválasztás után pedig az újabb fejfájás következik, 4-5 évig.