ISTEN VELED, FEKETE PÉTER
Fekete Péter nemcsak a nevét viselő kártyajátékból közismert, kinek ne énekelték volna gyerek­korában azt, hogy „Fekete Péter öcsém, te kis ügyefogyott, / Ki a sze­rencsemalac fülét sose fogod,/ Kinek a jobbkeze bal,/ Jót sose hall, / Él mint a parton a hal” ?
Fekete Péter főleg Hollan­diá­ban közkedvelt, ahol a Mikulás-ünnepségek közkedvelt szereplője, a Mikulás segítője, ő osztogatja az édességeket, de vele fenyegetik a rossz gyerekeket is. Már nem sokáig. Ugyanis egy holland bí­ró­ság úgy ítélte meg, hogy Fekete Péter megjelenése, amiért csacs­ká­nak és szolgainak ábrázolják, hoz­zájárul a fekete emberek negatív sztereotípiájához.
Épp ezért a csacskaságáért sze­rettem én is gyerekkoromban, nem azért, mert rasszista lettem volna. Vagy gyűlölném a feketéket. Csak az ostoba, stupid feketéket gyű­lö­löm. Náluk jobban csak a stupid és ostoba fehéreket gyűlölöm.
Hollandiában a Mikulás, akit ott Sinterklaasnak neveznek és fe­ketére mázolt, szakadatlanul vi­gyor­gó és ugrabugráló segítői, a Zwarte Pietek minden évben no­vember közepén vonulnak be a holland városokba. Az érkezésük hatalmas ünnep, egy karneválba oltott karácsony, így érthető okok­ból imádják a gyerekek. Tavaly is több tízezren várták őket a cu­kor­kák és csokik reményében Am­sz­ter­damban. Több holland városban a polgármesterek köszöntötték a Mikulást, a tévék pedig közve­tí­tették a nagy bevonulást. Talán utoljára ebben az életben.
Mert hadat üzentek neki. A há­borút egy karibi születésű művész, Quinsy Gario hirdette meg. Akit gye­rekkorában nem vitt el a Fekete Péter.
Fekete Péter ügye néhány hol­landiai kisebbségi csoport pana­szának köszönhetően már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Maholnap semmire se mond­hatjuk rá, hogy “fekete”, nehogy diszkrimináljunk. Az ördögöt se szabad a falra festeni feketén. Át kell majd keresztelni a Fekete-ten­gert, a Fekete-erdőt. A maros­vásárhelyi fekete márciust. Olyan kifejezéseket, mint a “fekete-leves”. A “fekete vasárnap”. A “fekete halál”. Jókai regényét, a Fekete gyémántokat. Talán csak a fekete lyuk maradhat.
Mert ugyebár toleránsok va­gyunk. Vagy annak kell lennünk. No nem mndenkinek, és nem mindenben.
A franciák például nem en­gedik, hogy a muzulmán nők el­fedjék az arcukat. És az Emberi Jogok Európai Bírósága úgy ítél­kezett, hogy nem ellentétes az em­beri joggal az a francia törvény, amelynek alapján büntetik azokat a nőket, akik arcukat elfedő fáty­lat, nikábot vagy burkát viselnek nyilvános helyen. Azokat a nőket, akik az arcukat nem fedik, de in­timebb testrészeiket is mutogatják, akár nyilvános helyen, azokat nem büntetik. Franciaországban. Bez­zeg Irakban más emberi jogok van­nak érvényben. Ott nyilvános helyen a nőből csak a szeme lát­ható, ha fátyolt visel, még az sem.
Keresztény asszony se muto­gathat akármit a muzulmánoknak Irakban.
Magyarországon nemrég tün­tettek a jogaikért a melegek. Ulrike Lunacek, aki az EP LMBTQ munkacsoportjának társ­elnöke is, a Városligetben elmon­dott beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország fontos tagja az Európai Uniónak, amelynek alap­értékét jelentik az emberi jogok. Az emberi jogok pedig, szexuális orientációtól függet­le­nül, mindenkit megilletnek Euró­pában – hangsúlyozta a politikus. Mocsonaki László, a Háttér Baráti Társaság a Melegekért nevű szer­vezet elnöke beszédében pedig ki­jelentette, hogy Magyarországon az állami politika szintjére emel­kedett a homofóbia. Ezt jól jelzik, mondotta, az egyes politikusok megnyilvánulásai, és az is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök eddig nem szólalt meg a melegek ügyé­ben.
Ilyen európai szemmel tekint­ve már az is bűn, ha valaki hallgat. Pofázni viszont mindenkinek sza­bad.
Hogy vinné el őket a Fekete Péter, addig, amíg még lehet.